Csontjaink sűrűségét, törékenységét egyrészt genetikai adottságaink határozzák meg, másrészt életmódunk, táplálkozásunk. Hogy életünk második felében csontritkulással kell-e küzdenünk, az függhet attól is, pótoljuk-e a D-vitamint a hűvösebb hónapokban.

A 25 éves Magyar Osteoporosis és Osteoarthrológiai Társaság elnöke, dr. Szekeres László különös tényre hívja fel a figyelmet: a magyarok 95 százalékának nem megfelelő a D-vitamin szintje a tél végére. Kétharmaduknál olyan kritikus szintre csökken, hogy immunrendszerük is gyengül, így fogékonyabbá válnak a vírusokra, egyes felmérések szerint az influenzára is. A D-vitamin kóros hiánya azonban 50 éves kor körül jelent komoly problémát, amikor a csontsűrűség annyira lecsökken, hogy a csontritkulás veszélyével kell számolni.

Hová tűnnek az erős csontok?

A szervezetnek az egészséges sejtfejlődéshez, megfelelő idegrendszeri fejlődéshez is szüksége van D-vitaminra. Segíti a csontok szilárdságához szükséges kalcium beépülését, ezért már az élet első szakaszában különösen fontos szerepet kap. A csontok fejlődését a születés utáni ezer napban támogathatjuk a D-vitaminnal, erre hívja fel a figyelmet a társaság (további információ: www.elso1000nap.hu). Ha ebben a korai életszakaszban a szervezet hozzájut az elégséges D-vitaminhoz, akkor képes lesz a genetikailag meghatározott maximális csontsűrűségét elérni. Ez a folyamat 25-30 éves korig zajlik, a csontok ekkor érik el maximális mennyiségüket, állományuk ezután folyamatosan gyengül. Évente a 3 százalékos csontvesztés élettanilag normálisnak tekinthető, vagyis mindenki veszít csonttömegéből, ám ha a csontszerkezet túlságosan meggyengül, kb. 50 éves kor után porózus, lyukacsos lesz, a legkisebb terhelés miatt is törésekre lehet számítani. Ezek a sérülések nehezen gyógyulnak, fájdalmasak, és gyakran járnak maradandó károsodással, mozgáskorlátozottsághoz vezetnek.

A csontritkulás miatti leggyakoribb törések

• gerinc
• combnyak
• medence
• válltájék
• csukló

Miért pont én?

A minimális csontvesztés 30 éves kor fölött mindenkinél természetes, ha azonban a csontsűrűség megfelelő ebben a korban, az enyhe ritkulás nem okozhat problémát. A betegségre általában sokáig nem is derül fény, hiszen tünetmentes, a baj már csak akkor észlelhető, ha bekövetkezik egy törés. Egyértelmű tehát, hogy minél idősebb valaki, annál nagyobb esélye van a csontritkulásra. A vékony alkatúak  - akiknek testtömegindexe 18,5 alá esik -  „csúcs-csonttömege” eleve alacsonyabb, mondhatni, kevesebb csontból vesztenek el ugyanannyit, így gyorsabban elérhetik a kóros állapotot. Figyelmeztető jel lehet, ha a felmenők egyike is csontritkulásban szenvedett, a betegség ugyanis öröklődik. A nőket a menopauza körül (45-50 éves kor) a csontritkulás azért fenyegeti jobban, mert a csontképzésben szerepet játszó nemi hormonok mennyisége drasztikusan lecsökken. Egyes gyógyszerek szedése, a dohányzás, az alkoholizmus, a rákos megbetegedésekben használt kezelések szintén hajlamosíthatnak a csontritkulásra.

Mit tehetek a csontritkulás ellen?

Az élet első 30 éve meghatározó a csontritkulás kialakulásának megelőzésében. A születés utáni első 1000 nap után is folyamatosan ügyelni kell a csontok megfelelő fejlődésére, hogy a csontvesztés a genetikailag meghatározott maximumból kezdődhessen meg. A mozgás, sportolás gyermek- és felnőttkorban is létfontosságú, emellett a kalciumban gazdag táplálkozás kap hangsúlyozott szerepet. A kalcium legkönnyebben helyes táplálkozással vihető be, a napi összes kalciumbevitel felnőttek esetében 800-1000 mg, csontritkulásos betegeknél 1000-1200 mg. Emellett a szervezetnek megfelelő mennyiségű D-vitaminra is szüksége van, amit a napsütéses hónapokban a napfény hatására maga állít elő. (A szoláriumba járóknak valamelyest magasabb a D-vitamin-szintje, ám a mesterséges napozás bőrre gyakorolt hatása sokkal ártalmasabb, mint amennyi előnyt jelent, ezért a hiányzó D-vitamint érdemes szájon keresztül bevinni.) A hűvösebb évszakokban, szeptembertől májusig pótolni kell a D-vitamint, erre sokféle, recept nélkül beszerezhető készítmény kapható a patikákban, cseppek, tabletták, kapszulák formájában. Egy egészséges felnőtt D-vitamin adagja naponta 1000-2000 NE (nemzetközi egység), elhízottak esetében ez 3000-4000 NE-t is jelenthet. A csecsemők ajánlott adagja 400-1000 NE, egyéves kortól serdülőkorig 600-1000 NE, serdülőknek 800-1000 NE.

Ha már kialakult a csontritkulás

A csontritkulás vizsgálata fizikális ellenőrzéssel kezdődik, az aktuális testmagasságot összehasonlítják a korábbi adatokkal, vizsgálják a test deformálódását, a gerinc görbületét. Laborvizsgálatokkal a vérből egyéb kísérő betegségekre utaló jeleket keresnek, a röntgenvizsgálattal a töréseket ellenőrzik. A csontsűrűséget egy úgynevezett denzitometria (DEXA) vizsgálattal mérik, amely nem okoz fájdalmat. A csonttörési kockázatnak legjobban kitett helyeken (combnyak, csigolya, alkar) egy röntgensugár elnyelésével dolgozó géppel megmérik a csontsűrűséget. A nagytömegű csont jobban elnyeli a sugarakat, az alacsony tömegű azonban nem. A kapott értéket egy számítógépes program értékeli az életkor figyelembe vételével, Z-score vagy T-score értéket ad.

A -2,5-ös T-score érték a csontritkulás határa. A kezelőorvos ennek ismeretében határozza meg a kezelést, aminek célja az aktuális csontszerkezet megőrzése, minőségének javítása, illetve bizonyos fokú újjáépítése, hogy a (további) törések elkerülhetőek legyenek. A változó korú nőknél a csontritkulás kezelése történhet hormonpótlással (ösztrogén), ezen kívül a csontbontásért felelős sejtekre ható gyógyszereket, illetve az ösztrogén hatását utánzó szereket adnak. Ritán javasolják a kalcium anyagcseréjét befolyásoló készítményt is. A kalcium és a D-vitamin pótlása, a testmozgás, a fizikoterápia, a gyógytorna, a masszázs is a kezelés részét képezik.

Kalciumban gazdag élelmiszerek

Élelmiszer	Mennyiség (kb. 1 adag)	Kalcium (mg)
tej	2 dl	240
zsírszegény joghurt	1,5 dl	243
tejföl	15 g (1 ek.)	13
feta sajt	4 dkg	144
főtt brokkoli	8,5 dkg	34
vörös bab	10,5 dkg (3 ek.)	75
mandula	2,6 dkg (12 szem)	62
szezámmag	12 g (1 ek.)	80
dió	4 dkg (6 szem)	38