Az elhízás krónikus betegség, amely a szervezet raktározott zsírszövetének felszaporodásával jellemezhető.Olyan kórállapot, amelyben a zsírraktározás már káros lehet az egészségre. Ki tehet róla, hogy meghízunk?

Elhízottnak az minősül, akinek testtömegindexe (body mass index, BMI) 30 kg/m² felett van. A testtömegindex a kilogrammban megállapított testtömeg és a testmagasság méterben mért négyzetének hányadosa. Ugyanakkor a 25-30 közötti BMI-vel rendelkezők sem dőlhetnek hátra elégedetten, náluk is nő a kockázata számos megbetegedésnek – viszont azt a pár kilót leadni még könnyebb, mint később, amikor már 10 vagy annál is több kilónyi felesleg rakódik rá valakire.

BMI-jét kiszámíthatja a https://www.egeszsegtukor.hu/kalkulatorok.html oldalon.

A következő táblázatban láthatóak részletesen is az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által meghatározott kategóriák.

 

Sokak számára az elhízás csupán esztétikai probléma, pedig egészségügyi vonatkozásai sokkal fontosabbak. A nagyobb zsírtömeg több anyagcsere- és egyéb más betegség kialakulásának rizikófaktora.Az elhízás növeli például az érelmeszesedés, a magas vérnyomás, aszívelégtelenség, a II. típusú cukorbetegség, az ízületi betegségek és több daganatos betegség kialakulásának esélyét, illetve súlyosbíthatja lefolyásukat.Az elhízott betegek várható élettartalma jelentősen elmarad az egészéges testtömegűekhez képest, és az egészségben eltöltött életéveik száma is drámaian csökken!

Hazánkban a felnőtt férfiak 65 százaléka, míg a nők 60 százaléka túlsúlyos vagy elhízott. Ez alapján elmondható, hogy 3 felnőtt magyar közül körülbelül 2 túlsúlyos vagy elhízott a 2014-es Országos Táplálkozás és Tápláltsági Állapot (OTÁP) vizsgálat eredményei alapján.Az európai országok közül nálunk az egyik legmagasabb az elhízottak, túlsúlyosak aránya.

Az elhízás lehetséges okai

A normál testtömeg abban az esetben tartható fenn hosszútávon, ha a táplálékkal felvett és az életműködésekhez, a fizikai aktivitáshoz felhasznált energia mennyisége egyensúlyban van. Az elhízás pedig az energia-egyensúly hosszabb ideig tartó felborulása következtében alakul ki.

A testtömeg szabályozást bonyolult endogén mechanizmusok alakítják, tehát kialakulásának oka sokrétű lehet. Az energia-egyensúly felborulása mellett több tényező is befolyásolhatja a hízást, például környezeti, genetikai, epigenetikai tényezők, különböző betegségek, hormonális zavarok és egyes gyógyszerek is.

Globális változások, tendenciák

Az elmúlt évtizedekben megváltozott a mindennapi életvitel és életstílus.

Növekszik a fogyasztás a nagy energiasűrűségű ételekből, melyek sok zsiradékot tartalmaznak. Az energiasűrűség mutatja meg, hogy egyes ételek azonos mennyiségbenmennyi kalóriát tartalmaznak.

Egyre nagyobb a kereslet a félkész, illetve a kész ételek iránt, melyekben sokszor rejtett zsiradék és cukor is található.

Az éttermekben, gyorséttermekben az ételek mennyisége sokszor meghaladja a kívánatos adagot.

A 2014-es OTÁP vizsgálat szerint a magyarok étrendjére a sok zsiradék, a kevés teljes kiőrlésű gabona és a nem megfelelő zöldség-gyümölcsfogyasztás jellemző.

Az elmúlt években nőtt a hozzáadott cukorfogyasztás mennyisége is. Ez azt a cukrot jelenti, ami édességekben, üdítőkben, készételekben található meg.

Az életmóddal és az étrendünkkel is alkalmazkodni kell az életvitel változásához. A leghatékonyabb az elhízás megelőzése lenne, de életmódváltással, megfelelő étrenddel lehet csökkenteni a testtömeget. Testtömegünket (illetve a fogyást – hízást) 70 százalékban táplálkozással, 30 százalékban testmozgással tudjuk befolyásolni.

Akinek változtatásra van szüksége, érdemes szakember, dietetikus segítségét igénybe vennie!

PILLMANN SZANDRA
dietetikus, okleveles
táplálkozástudományi szakember
https://www.pillmannszandra.com/