Az elmúlt hetekben bejárta a világsajtót a hír, miszerint Kínában egy esetenként súlyos megbetegedésekkel járó vírus ütötte fel a fejét. A HMPV, vagyis a humán metapneumovírus nem új kórokozó, évtizedek óta velünk él, és Magyarországon is többször okozott már kisebb járványokat. Az idei téli szezonban az első eseteket 2024 végén jelentették a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központnak.

A HMPV egyike annak a számos kórokozónak, ami minden évben terjed szerte a világon, légúti megbetegedést okozva. A vírus gyakori, a legtöbb ember még gyerekkorában megfertőződik vele, így élete során több további fertőzést is átélhet. Azokban az országokban, ahol a hazaihoz hasonlóan hónapokig hidegebb az időjárás, a HMPV szezonális lehet, akárcsak az influenza, a melegebb területeken viszont egész évben alacsonyabb arányban fertőz.

Akár tüdőgyulladást is okozhat

A The New York Times információi szerint a HMPV-t nem a SARS-CoV-2-höz érdemes hasonlítani, hanem az RSV-hez, ami egy viszonylag gyakori és nagyon virulens vírus, hasonló betegséget okoz, mint a sima nátha. A legtöbb HMPV-fertőzés enyhe, megfázáshoz hasonló tüneteket okoz, súlyos esetben hörghuruthoz vagy tüdőgyulladáshoz vezethet, különösen csecsemők, idősebb felnőttek és immunhiányos betegek körében.

A HMPV-t 2001-ben azonosították, de a kutatók szerint legalább 60 éve kering az emberek között. Bár régóta velünk van, kevesebben ismerik, mint az influenzát, vagy a Covidot. Oltás nincs ellene, bár tudósok dolgoznak olyan vakcinán, ami mind az HMPV-re, mind az RSV-re működik.

Nincs járvány

„Szó sincs újabb pandémiáról, de a vírus jelenleg is terjed itthon, tavaly év végén jelentettek már néhány esetet az NNGYK-nak. Nem számítanak arra sem, hogy veszélyesebb vagy virulensebb mutálódott vírusról van szó. „A legvalószínűbb forgatókönyv szerint a populációs immunitás csökkent le, emiatt lett nagyobb „játszótere” a HMPV-nek, emiatt tud kiugróan terjedni. Meglátjuk persze, hogy az elemzések milyen eredményeket hoznak, pánikra ugyanakkor semmi okunk nincs” – nyilatkozta Kemenesi Gábor virológus.

Indokolatlan az antibiotikum  használata

A HMPV minden életkorban előfordulhat, de a leggyakoribb a gyermekeknél és az idősebbeknél. A kórokozó terjedésében a cseppfertőzés (emberről emberre pl. köhögéssel, tüsszentéssel) és a közvetlen kontaktus játszik főszerepet. Az 5-9 nap lappangási időt követően a légúti fertőzés tünetei általában egy hétig tartanak.

A fertőzés legtöbbször enyhe, megfázásos tüneteket okoz. Ritkán, a legyengült immunrendszerű betegeknél okozhat súlyosabb légúti hurutot, tüdőgyulladást, nagyon súlyos esetekben akár lélegeztetés is szükségessé válhat. Krónikus légúti betegségben (asztma, COPD) szenvedőknél az alapbetegség akut fellángolásához (exacerbációjához) vezethet – hívták fel a figyelmet a Semmelweis Egyetem Pulmonológiai Klinikájának szakemberei.

A HMPV-t RT-PCR vizsgálattal lehet kimutatni, a tesztre nagy rizikójú betegek esetén lehet szükség, főleg, hogy az indokolatlan antibiotikum használatot elkerülhessük. A HMPV-fertőzés kezelése tüneti, lázcsillapításból, bő folyadékfogyasztásból, pihenésből áll, mivel célzott vírusellenes kezelés nem áll rendelkezésre. Rendkívül fontos a fertőzés megelőzése szempontjából az alapos, fertőtlenítővel történő kézmosás és a maszkhasználat.

A fertőzések tartják fent az immunitást

„Jellemző tünetei az influenzához hasonlók, vagyis köhögés, tüsszögés, orrfolyás, nehézlégzés vagy hőemelkedés. Alapesetben öt-hat nap alatt túl lehet esni a betegségen, különösen akkor, ha a fertőzést elkapó páciens ágyban marad, sok folyadékot iszik és enyhe, meleg, egyenletes hőmérséklet veszi körül” – tanácsolta Rusvai Miklós, virológus.

A mostanában világszerte megjelenő vírusfajták most „pótolják azt a két-három évet, amit kihagytak”. A rendszeres fertőzések tartják fent az immunitást a kórokozókkal szemben a lakosságon belül, csakhogy a lezárások miatt kimaradt több év a rendszeres immunizálásból, és nem oldható meg minden egyes vírusfajta ellen a vakcinás védekezés. „Mi is láttuk ennek a kárát, és ugyanez figyelhető meg most Kínában is, ahol a később meghozott intézkedések miatt egy évvel tovább tartott a zárlati időszak” – emlékeztetett Rusvai Miklós.