Hideg, meleg Kneipp-módra

Hideg, meleg Kneipp-módra

A váltott fürdő jótékony hatásával mindannyian tisztában vagyunk - ám talán meglepődünk, amikor kiderül, az ötlet egy német katolikus paptól, Kneipp atyától származik, aki a XIX. század derekán dolgozta ki öt pillérből álló kúráját.

Sebastian Kneipp 1821-ben született, és egy nedves pincelakásban töltötte gyermekéveit. Nem csoda, hogy már fiatalon tuberkulózisban szenvedett. Saját gyógyulása érdekében kezdett komolyabban foglalkozni a víz és a növények gyógyító erejével. Ezután (a papi tevékenységen kívül) amellett is elkötelezte magát, hogy saját módszerével másokat is meggyógyítson. Elméletét Vízzel való gyógyításom című könyvében rögzítette - amelyet röpke hat hét alatt írt meg!

Kneipp atya már azokban az időkben azt vallotta, hogy az ember testét és lelkét csak egységben lehet kezelni és gyógyítani. Teóriája öt alappilléren nyugszik, amelyek mindegyike valójában igen egyszerű. - Mindazzal, amire egészségünk megőrzéséhez szükségünk van, a természet bőségesen megajándékozott bennünket - vallotta Kneipp.

 

Öt alappillér

Víz

A víz mindig is fontos szerepet játszott az ember életében. A szomjoltáson túl a külső és belső megtisztulás eszközévé, sőt, az érzéki élvezeteket, a test kényeztetését szolgáló elemmé is vált. Kneipp egyenesen ezt vallotta: "nem ismerek hatásosabb módszert a víz gyógyító erejénél." Az általa kidolgozott vízkúráknak ma több mint 120 változata ismert. Leghétköznapibb módszere, a lábfürdő mindössze két egymás mellé állított, különböző hőmérsékletű vízzel teli kerámiatálat igényelt. A páciens saját maga állíthatta be a két tál víz hőmérsékletét, amelyeket aztán megcserélt. Egyes wellness-szállodákban ma is találunk Kneipp-taposómedencét, amely a lábfürdő dinamikusabb változata. Egy 10-15 °C-os, bokáig érő vízzel teli medencében lekerekített felületű köveken járhatunk körbe-körbe. A lábakat minden lépésnél ki kell emelnünk, hogy biztosítsuk a hideg víz és a meleg levegő váltakozását. A kövek lábunk reflexzónáit is enyhén masszírozzák.

Gyógynövények

A gyógynövényeknek többnyire nincsenek mellékhatásaik. A legkedveltebbek a következők: az ellazulást segítő szalmavirág, a nyugtató citromfű, a megfázást gyógyító eukaliptusz, a reumatikus fájdalmakat enyhítő boróka, a fáradt bőrt ápoló kamilla, a bőrt puhává varázsoló mandulaolaj, a vérkeringés-serkentő rozmaring, a gyulladáscsökkentő árnika, a kiegyensúlyozottságot elősegítő orbáncfű, a frissítő levendula.

Mozgás

Kneipp atya az emberi szervezetet géphez hasonlította, amely tönkremegy, ha sokáig nem működtetik, és kiteszik az időjárás viszontagságainak. A mozgással a terhelés és a pihenés váltakozását biztosíthatjuk. Megfelelő, rendszeres mozgással megszüntethetjük már meglévő betegségeinket, megelőzhetjük a kialakulóban lévőket, és egyensúlyban tarthatjuk a keringési rendszer és a szív működését. Erősödik az immunrendszerünk, serkentjük szellemi teljesítőképességünket, és lelki békére teszünk szert.

Táplálkozás

"Az egészséghez vezető út a konyhán keresztül visz" - mondta Kneipp. Akkor táplálkozunk helyesen, ha ételeink a megfelelő mennyiségben és arányban tartalmazzák a szükséges tápanyagokat úgy, hogy egyéni adottságainkat is figyelembe vesszük.

Kapcsolódó írások
Kérdezzen szakértőnktől
Kapcsolódó gyógynövények
Kapcsolódó betegségek