Hét tévhit a méhnyakrákról és a HPV vírusról

Hét tévhit a méhnyakrákról és a HPV vírusról

A méhnyakrákról és az azt okozó HPV vírusról egyre többet tudunk, ám még mindig sok a félreértés, sőt tévhit él velük kapcsolatban. A nőgyógyászati daganatokkal foglalkozó szakértő a leggyakoribb hiedelmeket oszlatja el.

A HPV ritka, ráadásul a tartós, monogám kapcsolatban élőknél csupán elvétve fordul elő.

Gyakori tévhit, miszerint a HPV vírus ritka. Az igazság azonban az, hogy a legtöbb ember átesik rajta (akár az emberek 80%-a), viszont legtöbbször észrevétlen marad. Természetes védettség alakul ki, az immunrendszer leküzdheti.

Bár az igaz, hogy gyakrabban elkapják azok, akik sokszor cserélgetik a partnereiket, ám a monogám kapcsolatban élőknél ugyanúgy előfordulhat. Fontos tudni, hogy a legtöbb állapot magától is gyógyulhat, ám igen súlyos problémákat, köztük pl. a kiterjedt szemölcsökön kívül méhnyakrákot is okozhat (a HPV bizonyos típusai). Éppen ezért érdemes rendszeresen részt venni a szűréseken!

Túl fiatal vagyok ahhoz, hogy méhnyakrákom legyen…

Bár a méhnyakrákos betegek rendszerint 35-40 év felettiek, ám ez még nem jelenti azt, hogy az emberek 20-as éveiben ne fordulna elő. Viszont a HPV fertőzöttség és a méhnyakrák előtti állapotok a fiatalabb korosztály tagjainál igen gyakoriak!

Még nem élek szexuális életet, nincs szükségem HPV oltásra

A HPV vírusfertőzést elsősorban szexuális érintkezéssel lehet szerezni és továbbadni, ezért sokan úgy gondolják, felesleges akkor az oltás, amikor még valaki nem él szexuális életet. Azonban, a legmagasabb hatékonyság érdekében a szakemberek azt javasolják, hogy lehetőleg még a szexuális élet megkezdése előtt (9-12 évesen) kapják meg a lányok (és a fiúk!) a vakcinát!

Az óvszer védelmet nyújt?

Igen, sokan élnek abban a tévhitben, hogy az óvszer védelmet nyújt. Ez sok nemi úton terjedő betegségre igaz is! Nagyon fontos lenne tudni, hogy az óvszer használata HPV esetében csak csökkenti a rizikót, ugyanis nem csak nyálkahártya érintkezésével, hanem például bőrkontaktussal is meg lehet fertőződni.

HPV fertőzött vagyok, méhnyakrákos lehetek?

Nem feltétlenül. Nem szabad pánikba esni! Egyrészt a HPV-nek több típusa van, és nem mindegyik hozható a méhnyakrákkal összefüggésbe. Legtöbbször eltűnik a szervezetből az immunrendszer útján. Másrészt - és pont ez a szűrések lényege - a méhnyakrák előtti állapotok is felfedezhetők, nem csak maga a méhnyakrák.

Nincsenek tüneteim, egészséges vagyok

Se a HPV-nek, se a rákmegelőző állapotoknak nincsenek sokszor tünetei, így nem csak akkor kell szűréseken részt venni, amikor már panaszai vannak. Bár legtöbbször a pecsételő vérzés, hüvelyi folyás, fájdalmas szexuális együttlétek utalnak a problémára, ám nem ritka az sem, amikor semmilyen tünet nem jelentkezik.

Már beoltattam magam, nincs szükségem szűrésre

Attól még, hogy valaki beoltatta magát, nem jelenti azt, hogy számára feleslegessé váltak a szűrések, mivel a vakcina csak a leggyakoribb (9) HR-HPV típusok ellen véd, és több mint 100 ismeretes. A többi női nemi szervről nem is beszélve, amelyeket szintén ellenőrizni kell. Éppen ezért fontos továbbra is a szűréseken részt venni.

Hazánkban évente közel 1300 új esetet fedeznek fel, sajnos sokszor előrehaladott állapotban.

Nagyon fontos a rendszeres, évenkénti szűrővizsgálaton való részvétel, melynek során lehetőség van HPV meghatározásra és nőgyógyászati citológiai vizsgálatra, a méhnyakkenet levételére (PAP-teszt), amelyet a méhnyakból származó kóros vagy potenciálisan kóros sejtek kimutatására használnak.

Hét tévhit a méhnyakrákról és a HPV vírusról

Nem biztos, hogy daganat!

A kapott eredmény értékeléséhez jellemzően a P-skálát használják, melynek 5 szintjét különböztetik meg:
• P0: nem értékelhető
• P1 és P2: nem merül fel a tumor gyanúja
• P3: egyszerűen kezelhető állapotot vagy abnormális sejtosztódást jelent, esetenként felmerül a tumor gyanúja
• P4: már nagymértékben jelen vannak a kóros sejtek, erős a gyanú a tumorra!
• P5: minden jel tumorra utal!

Kiegészítve/helyette az úgynevezett Bethesda-féle SIL osztályozás a megfelelő: LSIL: CIN I; HSIL/nagyfokú SIL, azaz High Grade SIL: CIN II., CIN III., CIN IV. vagy CIS).

  • LSIL- HSIL: kóros sejtek jelenléte, ismételt diagnosztika, szövettani mintavétel, majd kezelés szükséges!
  • CIS: daganatos elváltozást jelent, nagyon fontos a további teendő!

Az időben diagnosztizált betegség megfelelő kezeléssel a legtöbb esetben gyógyítható!

Amennyiben P4 vagy P5/vagy újabban HSIL (súlyos fokú hámsejt eltérés), CIS szerepel a leletén, további vizsgálatok következnek, méhnyak kúp alakú kimetszése (LEEP), szövettani mintavétel, képalkotó vizsgálat (Ultrahang, MRI, stb.).

Fontos tudnia, hogy egyetlen kóros citológiai eredmény nem biztos, hogy daganatra utal, ezért fontos az ismételt vizsgálat.

LEEP

Az úgynevezett Loop-konizáció (LEEP) egy kisebb nőgyógyászati műtét, melynek során, rövid narkózisban eltávolítják a méhnyak kóros területét, további műtét legtöbbször nem indokolt. Esetenként szükség lehet újbóli beavatkozásra is (rekonizáció). Amennyiben maradéktalanul sikerült eltávolítani a problémás részt, háromhavonta kontroll citológia javasolt, majd egy év után folytatódik az éves rákszűrés – mondja dr. Hernádi Balázs

Előrehaladott stádiumaiban a méh eltávolítása (hysterectomiára), és esetenként a környéki nyirokcsomók eltávolítása is szükséges, szóba jöhet sugárkezelés vagy kemoterápia, valamint a kettő kombinációja.

A rendszeres nőgyógyászati szűrés, oltás és kontroll a legjobb lehetőség a méhnyakrák korai felismerésére, időbeni kezelésére! – hangsúlyozza a Nőgyógyászati Központ orvosa

Dr. Hernádi Balázs
nőgyógyász
Nőgyógyászati Központ

Kapcsolódó írások
Kapcsolódó gyógynövények
Kapcsolódó betegségek