Herkentyűzzünk bátran!
A tengerparti nyaralásokon elkerülhetetlenül felbukkannak a tenger gyümölcsei, azaz a sós víz különös élőlényei, melyeket arrafelé előszeretettel fogyasztanak - mi szárazföldi népek viszont kevésbé ismerünk. Egy próbát mindenképp megérnek, és ha bejön az ízük, néha itthon is beemelhetjük őket a menübe.
A különböző méretű halak mellett tengeri herkentyűként emlegetjük a rákokat, a kagylókat, a polipot, és a tintahalat. Szokatlan alapanyagok ezek nekünk, hiszen távol élünk a tengertől, így hozzánk leginkább tartósítva jutnak el. De ha már egyszer a tenger partjára vetődünk, feltétlenül kóstoljuk meg őket, ízleljük meg, hogyan készítik el ezeket az különlegességeket az ottlakók. Aki nagyon beleszerelmesedik a herkentyűk ízvilágába, az itthon is beszerezheti a megfelelő alapanyagokat, illetve étteremben itthon is talál olyan egzotikus fogást, mint például az osztriga pezsgővel.
Mértékkel nagyon egészséges!
Az omega-3 zsírsavak mellett fontos ásványi anyagokat és vitaminokat is tartalmaznak. Néhány halnak az átlagosnál magasabb a zsírtartalma, de a tengeri ételek jelentős része külön kalória hozzáadása nélkül is könnyedén elkészíthető, így egészségesebb, mint valamilyen más formában elkészített hús. Ráadásul a halakban a jó koleszterin „lakik”.
A kagyló fogyasztásával nagyobb mennyiségű cinket vihetünk be a szervezetünkbe, amely jót tesz az izmainknak és állítólag a termékenységre is pozitív hatással van. Cinkben gazdag a tintahal és a polip is, de ezekben az állatokban szelén, réz, mangán és B-vitamin komplex is található jelentősebb mennyiségben. Jó proteinforrás a garnélarák, amely általában nagyobb mennyiségű szelént is tartalmaz.
A tengeri herkentyűk fogyasztása azonban csak mértékkel javasolt! Az imént felsorolt ásványi anyagok normális dózisban az emberi szervezet hasznára vannak, azonban tartósan nagyobb mennyiségben veszélyt jelenthetnek. Problémát okozhat még a halak szervezetében felgyűlő higany is, épp ezért kisgyerekek, terhesek és szoptató anyák számára csak kis mennyiségű tengeri élőlény fogyasztása javasolt.
Csak frissen!
Ha frissen vásároljuk a tenger gyümölcseit, akkor minél előbb használjuk fel őket, és a felhasználásig tároljuk őket hűtve, ugyanis könnyen megromlanak, és akkor az egészségünket kockáztatjuk velük. A vásárlásnál arra is figyeljünk oda, hogy milyen körülmények között tárolják a boltban ezeket az alapanyagokat. Ha nem tudjuk őket frissen megvenni, akkor inkább válasszuk a mélyhűtött vagy konzerv változatokat, ezeknek az az előnyük, hogy így már részben előkészítve jutunk az alapanyaghoz.
A kagylók esetében fontos szabály, hogy a nyersen kinyílt példányokat dobjuk ki, illetve azokat is, amelyek főzés után nem nyíltak ki. Jó tudni, hogy a földközi-tengeri kagylók majdnem 40 százaléka Hepatitis-A vírussal fertőzött – legalábbis német és olasz kutatók szerint, így nyersen tilos a fogyasztásuk! A polipot és a tintahalat elő szokták főzni, hogy kellően omlóssá váljon a húsuk.
A nyaralás jó terep az elfogyasztás gyakorlására is, hiszen sokszor az is ijesztő, hogy nem tudjuk, hogyan fogjunk hozzá egy kagyló vagy a rák evéséhez. Kérdezzük bátran a pincéreket vagy a helyieket, szívesen megtanítanak majd a csínjára.
Feketekagyló tejszínes szószban
A kagyló egy könnyen elkészíthető herkentyű. Nem macerás és meglepően finom. Tényleg érdemes kipróbálni!
Hozzávalók 4 személyre (kóstolónyi adag):
2 kg fekete kagyló
5 dkg vaj
6 szár szárzeller
2 fej hagyma
6 gerezd fokhagyma
2 dl fehérbor
0,5 dl tejszín
1 csokor petrezselyem
só, bors
A zellert vékony karikákra, a hagymát vékony szeletekre, a fokhagymát apróra vágjuk. Vajat olvasztunk, és fedő alatt megpároljuk rajta a zöldségeket. Ha már puhák, felöntjük őket borral és tejszínnel, 1-2 percig hagyjuk rotyogni. Sózzuk, borsozzuk. Amikor megkóstoljuk, legyen kissé sótlan, mert a kagyló még sósabb ízt ad majd neki. Közben a kagylókat jól megmossuk, ha van közte olyan, ami kinyílt, azt kidobjuk. Berakjuk őket az éppen rotyogó tejszínes szószba, felvesszük magasra a lángot, lefedjük, és kb. 6 percig főzzük. Ezalatt szépen kinyílnak a kagylók. Rászórjuk a felaprított petrezselymet és jól beleforgatjuk a kagylókat a szószba. Friss kenyérrel tálaljuk.
Garnélás spagetti
Szinte minden boltban kaphatunk már fagyasztott garnélát. Nagyszerű választás, mert már szépen elő van készítve, nekünk csak szobahőmérsékleten ki kell olvasztanunk.
Hozzávalók 4 személyre:
450 g tisztított garnélarák
1 evőkanál + 50 ml olívaolaj
1 kisebb fej vöröshagyma
3 gerezd fokhagyma
1 dl száraz fehérbor
1 db csilipaprika
1 csokor petrezselyem
só, bors
400 g spagetti tészta
Az evőkanálnyi olajon megpároljuk az apróra vágott hagymát, majd hozzáadjuk a fokhagymát is. Ezután jöhetnek a rákok is bele, átkeverjük, majd ráöntjük a fehérbort. Sózzuk, borsozzuk, pár percig így főzzük, majd hozzáadhatjuk az apróra vágott csilipaprikát is. Ezután már csak az apróra vágott petrezselymet kell rászórnunk. Még a maradék olívaolajat is hozzáöntjük, majd a kifőtt tésztához keverjük az egészet.
Tőkehal “caprese”
Ha teljes mértékben elutasítjuk a kagylót, rákot és társaikat, akkor nyúljunk bátran a tengeri halakhoz. Íme egy szuperegészséges és szuperegyszerű változat!
Hozzávalók 4 személyre:
600 g tőkehal filé
3 db nagyobb paradicsom
3 db mozzarella sajt
75 g zöld pesto
4 evőkanál olívaolaj
4 evőkanál zsemlemorzsa
só, bors
Felkarikázzuk a paradicsomot és a mozzarellát. Besózzuk, beborsozzuk a tőkehalfilék mindkét oldalát. A felső oldalukat pestóval is bekenjük. Egy megfelelő méretű hőálló edény aljába 2 evőkanál olívaolajat öntünk, és egyenletesen szétszórjuk rajta a zsemlemorzsa felét. Azután elkezdjük szépen kirakni a tepsit az egyik feléből indulva: halszelet (pestóval felfelé), paradicsom és mozzarella szeletek vegyesen, ismét egy halszelet, ismét paradicsom és mozzarella karikák. Így rakosgatjuk őket, amíg e tepsi másik felére nem érünk. Ekkor meglocsoljuk a sütőedény tartalmát a maradék olívaolajjal és megszórjuk a maradék zsemlemorzsával. 200 fokon 40 perc alatt készre sütjük.
Kapcsolódó írások
Kérdezzen szakértőnktől
Kapcsolódó gyógynövények
Kapcsolódó betegségek
