Ha többféle étel is kimarad az étrendből

Ha többféle étel is kimarad az étrendből

Van, aki eszik húst, és van, aki nem. Van, aki iszik tejet, van, aki nem. Mindenki maga dönt róla. Kerüljön bármi is a tányérra, arra ügyelni kell(ene), hogy a mikrotápanyagok bevitele kiegyensúlyozott legyen. Vagyis, lehetőség szerint mindenféle ásványi anyag, vitamin és nyomelem legyen jelen kellő mennyiségben az ételeinkben és a szervezetünkben.

Ha a megfelelő bevitel élelmiszerekkel nem sikerül, akkor patikaszerekkel érdemes bevinni a szervezetbe azt, ami hiányzik.

Minél több mindent kizárunk az étrendből, annál nagyobb a hiányállapotok rizikója

Minél több megszorítást tartalmaz egy étrend, azaz minél többféle összetevőt nélkülöz, annál nagyobb a valószínűsége annak, hogy valamiféle hiányállapot legyen a következménye.

AKI NEM VAGY ALIG FOGYASZT HÚSOKAT, annál nagy eséllyel fordul elő a B12-vitamin hiánya. Aki szigorúan vegán étrendet folytat, hiába próbál változatosan táplálkozni, B12-vitaminból nem jut hozzá a szükséges mennyiséghez, mivel az gyakorlatilag csak állati eredetű élelmiszerekkel juttatható be a szervezetbe. A B12-vitamin hiányában vérszegénység és súlyos idegrendszeri károsodások alakulhatnak ki. Aki vegán/vegetáriánus étrendet folytat, annak javasolt gondoskodni a B12-vitamin pótlásáról, patikaszerekkel. B12-vitaminból felnőtteknek az ajánlott napi bevitel 2,5 mikrogramm.

AKINEK A TÁNYÉRJÁN RITKÁN SZEREPEL HAL, annál a többszörösen telítetlen, ómega-3 zsírsavak bevitele nagy eséllyel elmarad a kívánatostól. Miközben a szív- és érrendszer védelmében és az agyi funkciókban kulcsszerepet betöltő ómega-3 zsírsavak legfőbb forrásaként a tengeri halakat emlegetik, sokan megfeledkeznek arról, hogy a növényi magok és olajok némelyike is tartalmaz ómega-3 zsírsavakat. Gazdag ómega-3 forrásként említhető a dió, a chia mag, a lenmag és ezek olaja. Ha valaki tehát nem fogyaszt halat, az részben próbálhatja például diós fogásokkal ellensúlyozni ezt a táplálkozásbeli űrt.

AKINEK AZ ÉTRENDJÉBEN NEM VAGY ALIG SZEREPEL TEJ ÉS TEJTERMÉKEK, annál a kalcium-bevitel kritikus pontot jelent. A kalcium-hiánytól pedig csak egy lépés a csontokat érintő negatív következmények megjelenése. Igaz, hogy sok növény is gazdag forrása a kalciumnak (pl. spenót, mángold, rebarbara), azonban ez alig hasznosul a szervezetben. A növényekben a kalcium gyakran oxálsav vagy fitinsav kíséretében fordul elő, amivel a kalcium vízoldhatatlan komplexet képez. Más szóval, hiába jut be a szervezetbe, az nem képes a bélből felszívódni, biohasznosulni.

Ha többféle étel is kimarad az étrendből

AKI KERÜLI A MAGVAKAT, annál több ásványi anyag és nyomelem is a szükségesnél kisebb mennyiségben kerülhet be a szervezetbe. Érdemes tehát teljes kiőrlésű gabonából készült élelmiszereket fogyasztani. Ebben az esetben ugyanis a magbéllel együtt a maghéjat és a csírát is megőrlik, így mikrotápanyagokban gazdagabb a liszt. Ellenkező esetben, a gabonafélék hántolása és pusztán a magbél megőrlése ahhoz vezet, hogy a gabonafélék cink- és mangántartalmának mintegy háromnegyede, illetve a réz- és a molibdén tartalmának jelentős része elvész. Hasonlóan töredékére csökken a magnézium- és szelén-tartalom is. Kimutatták, hogy a búzából a fehér liszt vagy a barna rizsből a fényezett rizs előállítása 80 %-os magnézium-tartalombeli veszteséggel jár.

AKI ALIG-ALIG ESZIK ZÖLDSÉGEKET ÉS GYÜMÖLCSÖKET, az C-vitamintól és B-vitaminok egész sorától fosztja meg magát, aminek – többek között az immunrendszere is kárát láthatja. A zöldségek és gyümölcsök bevitelének korlátozása a rostbevitel elégtelen voltával is jár, ami nem csak az emésztési problémák rizikóját, de számos krónikus betegség kockázatát is emeli. Ha a cél a rostbevitel fokozása, akkor kedvező lehet a különféle rostporok, például az egyiptomi útifű maghéj fogyasztása.

AKI NEM JÓDOZOTT SÓT HASZNÁL, könnyen jódhiányossá válhat, ami a későbbiekben pajzsmirigyproblémákat okozhat. Magyarország földrajzi sajátosságai miatt a hazai ivóvíz jodidban szegény. Mivel a jódnak még a tengeri herkentyűk lehetnének a táplálkozásbeli forrásai, amiknek a fogyasztása Magyarországon igencsak elenyésző, a jódhiány kockázata hazánkban fokozott. Különösen lényeges tehát, hogy a só, amit (korlátozott mértékben!) fogyasztunk, jódozott legyen. Érdemes tudni, hogy az algák jódtartalma is kiemelkedően magas, de ha egyszerre sokat fogyasztunk belőlük, az éppúgy pajzsmirigyproblémákat okozhat, mint a jódhiány.

Dr. Harsányi Mária
szakgyógyszerész


Kapcsolódó írások
Kérdezzen szakértőnktől
Kapcsolódó gyógynövények
Kapcsolódó betegségek