Gyógyítható-e a fejfájás?

Gyógyítható-e a fejfájás?

A fejfájást időnként szinte mindannyian megtapasztaljuk. Mégsem érdemes legyintenünk rá és beletörődnünk abba, hogy együtt kell élnünk vele. Dr. Ertsey Csaba neurológust, a Semmelweis Egyetem Neurológiai Klinikájának adjunktusát kérdeztük arról, hogy mit tehetünk a fejfájás ellen.

Mindenképpen érdemes utánanézni, mi állhat a fejfájás hátterében. Egyrészt azért, mert kiderülhet, hogy egy súlyosabb kórkép okozza a panaszokat. Másrészt pedig azért, mert akár arra is fény derülhet, hogy csupán néhány apróbb életmódbeli változtatás is elegendő a panaszok megszüntetéséhez. Kár, hogy csupán az érintettek két százaléka keresi fel orvosát. Ám a fejfájás még így is a hetedik leggyakoribb panasz, amellyel a körzeti orvoshoz fordulunk.

Centrumok

Az első fejfájáscentrum 1976-ban alakult meg hazánkban (a SOTE Neurológiai Klinikáján), és azóta már szinte minden nagyobb városban megtalálhatók. Az ambulancián neurológusok várják a fejfájással küszködőket. A rendelés nem "futószalagon" megy, hiszen a beszélgetés és a neurológiai vizsgálat akár egy óránál is több időt vehet igénybe. Igen, sok beszélgetésre van szükség: az orvos igyekszik minden körülményt feltérképezni, amelynek köze lehet a fejfájáshoz. A fejfájás okának felderítése mellett nagy hangsúlyt fektetnek a rohamprovokáló tényezők feltárására is. Milyen lelki okok állhatnak a háttérben, történt-e valami, ami szorongást vált ki, van-e hangulati ingadozása a betegnek? Jó esetben a páciensnek csak egyszer kell ellátogatnia az ambulanciára, ahol a szakember beállítja a megfelelő gyógyszerelést. (Érdekes módon úgy tűnik, van valamilyen rejtett kapcsolat a fejfájás és a depresszió között - a depresszióra alkalmazott szerotoninnal ugyanis gyakran a migrénrohamot is meg lehet szüntetni.) Ha mai tudásunk szerint nem is lehet "kigyógyulni" a fejfájásból, a tünetek elkerülhetők.

Gyógyítható-e a fejfájás?

Másodlagos fejfájás

Bár nincs pontos adatunk, a becslések szerint Magyarországon több millió ember szenved a fejfájástól. A fejfájások eredet szerint két nagy csoportra osztatók.

Az egyikbe az úgynevezett másodlagos, tüneti fejfájások tartoznak. Ezek mögött meghatározható szervi elváltozás áll, például anyagcsere-betegségek, az agyi erek szűkülete, különböző izomcsoportok merevsége, a magas vérnyomás, a cukorháztartás zavara, a rossz látásélesség, valamilyen pajzsmirigybetegség, a krónikus arcüreggyulladás vagy egy gyulladásban lévő foggyökér. Igen ritkán komoly idegrendszeri betegség, daganat vagy vérzés okozza a tüneteket. Ám felesleges egyből megijednünk: tízezer páciens közül évente csupán egynél derül ki, hogy agydaganat áll a háttérben!

A neurológus az általános fizikális kivizsgáláson túl, a panaszok függvényében különböző egyéb vizsgálatokat ír elő. Indokolt lehet képalkotó (CT, MRI) vizsgálat, de akár belgyógyászati, szemészeti vagy fogászati kontroll is.

Ha viszont nincsen kimutatható szervi ok, akkor elsődleges, önálló fejfájásról beszélünk. - Ilyenkor nem a fej, hanem a fájdalomérző központ zavaráról van szó. Önálló fejfájás a tenziós fejfájás, a cluster és a migrén.

Tenziós fejfájás

A tenziós fejfájás félóráig, de akár egy hétig is tarthat. Krónikus formája akár minden nap is kínozhat bennünket. A fájdalom rendszerint az egész fejre kiterjed, abroncsszerű, de a nyakra és a tarkótájékra is kisugározhat. A legtöbb esetben enyhe vagy közepes erősségű (a tevékenységet nem, vagy csak kissé

Kapcsolódó írások
Kérdezzen szakértőnktől
Kapcsolódó gyógynövények
Kapcsolódó betegségek