Gyerek mellett sportolni? Lehetséges!

Gyerek mellett sportolni? Lehetséges!

„Én biztosan nem sportolok, utálok futni, ügyetlen vagyok a labdához, már a suliban is igyekeztem elbliccelni a testnevelés órát!” Sokan vannak, vagyunk olyanok, akik ebből a hozzáállásból válnak aktívan, a gyerekkel együtt sportoló családapává vagy családanyává. De hogyan?

A legszűkebb keresztmetszet talán az idő, de itt is igaz, hogy ha nagyon akar valamire az ember időt szakítani, akkor addig logisztikázik, míg meg tudja oldani. Ha például a gyerek akadályoz a sportban, akkor az a legjobb, ha olyan mozgásformát vagy helyszínt választunk, ahol őt is le tudjuk kötni valamilyen (legjobb esetben fizikai) tevékenységgel. Több kismama csinálja azt, hogy míg a gyerek edzésen, úszáson, tornán van, azt a szűk egy órát maga is mozgással tölti, ugyanott. Fociedzésnél a pálya körül fut, úszásnál maga is rója a hosszakat. Nagyszerűen segíti a család összetartását, egymás kölcsönös elfogadását, ha mindannyian sportolunk.

Persze a motivációt csak akkor tudjuk fenntartani, ha megtaláltuk az életmódunkhoz, testalkatunkhoz, lelki alkatunkhoz, edzettségünkhöz, felkészültségünkhöz legjobban illő mozgásformát. Ez pedig adott esetben sok-sok próbálkozással, lemondással, családi egyeztetéssel jár.

Élmény vagy konfliktus?

Érdemes leszögezni: a szabadidősport az életmódunk, a munkánk, a családi életünk melletti, kiegészítő tevékenység, amelyet jellemzően és különösen kezdetben, jelentősebb szakértelem nélkül űzünk, ennek megfelelően kell kezelni a hozzá kapcsolódó elvárásokat is. A szabadidősport persze hozhat komoly teljesítményeket is, de mindenkinek a saját szintjén. Nem szabad a teljesítményünket a hivatásos sportolókéhoz hasonlítgatni, ha például a napi 8-10 órás munka vagy tanulás után járunk le a sportpályára vagy ülünk fel a biciklire.

Gyerek mellett sportolni? Lehetséges!

Az feszültségforrás is lehet, ha a családtagok felkészültsége vagy akár érdeklődése is eltérő. Nagyon nehéz úgy elmenni családi futóedzésre, hogy mindenki együtt fut, hisz az életkori, a nemi és az erőnléti különbségek miatt nem valószínű, hogy konfliktusmentes lesz az edzés: valakire mindig várni kell, és ez senkinek sem jó. Megoldást jelenthet, ha olyan mozgásformát választunk, amely során nem probléma a különböző teljesítőképesség: például egy úszómedencében nem kell feltétlenül egymás tempóját tartani, mindenki úszhat külön pályán. Egy fitneszteremben az erősebb családtagok emelhetnek nagyobb súlyokat, végezhetnek több sorozatot a gyakorlatokból, míg a gyengébb testalkatú családtagok vagy a gyerekek könnyedebb sorozatokat végezhetnek, vagy amíg valaki erősítő edzést végez, addig a többiek kardióznak vagy aerobikoznak. A közös, egy térben, egymás közelében végzett sporttevékenység még az egyéni sportoknál is óriási ösztönzőerő lehet, különösen akkor, ha egymást szerető emberekről van szó.

Egy csapat vagyunk!

Az eltérő felkészültségi szintű családtagok közös mozgására az ügyességi vagy csapatsportok is megfelelő élményt nyújthatnak: a páros labdajátékok (asztalitenisz, tenisz, tollaslabda, fallabda), de nagyobb társaság, több család együttműködése esetén a csapatos labdajátékok is jó, közösségformáló élményt, és nem utolsósorban jelentős edzéshatást is kiválthatnak.

Ne feledkezzünk meg az egyik legkönnyebben elérhető, és rengeteg haszonnal járó családi mozgásformáról, a túrázásról! Bár már hideg van, de megfelelő öltözékben akár késő ősszel, télen is lehet nagyokat kirándulni. Kifejezetten egészséges, megfelelő intenzitás esetén érzékelhető erőnlétjavító hatással járó közösségi szabadidősport a természetjárás, amely hozzájárul a természetszeretet, a környezet-, állat- és növényismeret, a földrajzi ismeretek, valamint az országismeret javításához is.

Arról se felejtkezzünk meg, hogy a sportnak köszönhetően egészségesebbé váló családtag nagyobb munkabírással, intenzívebben tudja segíteni a többieket is! A családi élet egyik legnagyobb problémakeltő tényezője a betegség, amelynek sok formáját meg lehet előzni a kiegyensúlyozott szabadidősporttal. Tehát még az a sporttevékenység is a családi közösség javára válik, amit csak egyedül végez az egyik családtag.

Kapcsolódó írások
Kérdezzen szakértőnktől
Kapcsolódó gyógynövények
Kapcsolódó betegségek