Év végi visszatekintés - sztárokkal

Év végi visszatekintés - sztárokkal

Nem volt könnyű év ez a művészek számára sem. A váratlan helyzetek különbözően hatottak az emberekre. Berkes Gabriella a nagymamaságban találta meg az örömét, Mészáros Béla a ház körüli munkák elvégzésére szánta a kapott időt, Péter Szabó Szilvia pedig ecsetet fogott…

Év végi visszatekintés - sztárokkalBerkes Gabriella színésznőként már számtalan karaktert megformálhatott a színpadon, ez az év viszont egy teljesen új szereppel is megajándékozta: nagymama lett.

- Mivel nagyon hosszú időn keresztül éltem a gyermekeimmel hármasban, számomra a legtökéletesebb, és a feltétel nélküli szeretetet az anyaság jelentette. Emlékszem, mikor Fannikám a kislányom megszületett, édesanyám, aki emberfeletti szeretettel imádott bennünket, azt mondta, hogy amit egy nő az unokája iránt érez, az emberi szavakkal nem kifejezhető érzés. Akkor ezt nehezen tudtam értelmezni. Éveken át Fannikám Salzburgban élt gyermekorvosként, rettenetesen nehezen viseltem a hiányát. Szerencsére a fiam Olivér akkor még velem élt. A sors úgy hozta, hogy a lányom szerelmes lett egy csodálatos magyar fiúba, aki miatt hazaköltözött. Idén júliusban megszületett Noel, az unokám. Valóban nincs rá szó, hogy mit érzek iránta. Amikor egy nő közelít a hatodik X-hez, érdekesen átértékelődik az élete. Szükség is van erre a minőségbeli váltásra. Nem pánikolok, egyszerűen látom az előttem levő utat, és tudom, hogy az rövidebb, mint ami már mögöttem van. Hatalmas ajándéknak élem meg az unokám születését. A mosolyával, a jelenlétével, az érintésével, ölelésével visszarepített a harmincas éveimbe. A pandémia kezdetétől a kislányom velem volt karanténban, és ez az időszak éppen a várandóssága utolsó pár hónapjára esett. Minden nap beszélgettem, énekeltem a pocakjának, és úgy gondolom, hogy egy különleges lelki kapcsot sikerült kiépítenem Noel kis lelkével. Amikor megszületett, olyan érzésem volt, hogy pontosan tudta ki vagyok!

A hivatásomban, a művészi pályámon gyönyörű sikereket élhettem és élek meg, de amikor hallom a fiam, Berkes Olivér koncertjén, hogy a közönség énekli a dalait, teljesen elgyengülök. Már az ő sikereinek örülök, és ezeket ugyanúgy megélem, mint amikor én álltam a reflektorfényben. Szakmailag is voltak idén szép munkáim. Závodi Gábor írt nekem egy csodaszép dalt Görbe tükör címmel, Szolnoki Péterrel is énekeltem egy duettet, ősszel pedig Karácsony Jánossal és Popper Péterrel újra felvettük A titkos szobák szerelme című régi Presser slágert. Tervezek a következő évben nagy koncertet is a kedvenc dalaimból. Eddig minden évben nálam töltöttük a karácsony estét, de most az unokám miatt Hévízen ünneplünk. Őrületes sütés-főzéssel készülök a családnak, egy speciális német fogás is lesz az asztalon, a scheufelle, ehhez kloss gombócot, és zöldbors mártást tálalok. Természetesen a bejgliket is én magam sütöm. Azért pedig külön hálás vagyok, hogy a családom mellett csodálatos barátaim is vannak, akikkel minden helyzetben számíthatunk egymásra. Minden nap hálát adok mindenért, ami volt, van és lesz. Hiszem, hogy még van felfordítatlan kártyám és vár sok gyönyörű kaland, meglepetés és egy szerelem!

Év végi visszatekintés - sztárokkal

Mészáros Bélát az idén két mozifilm főszerepében is láthattuk. A Seveled, és a Pesti balhé mellett a Mintaapák című tévésorozatban is játszott. A Katona József Színház művésze nem unatkozott, igyekezett hasznosan kihasználni a hirtelen jött szabadidőt…

- Számomra is furcsa volt ez az év, hiszen mi is kizökkentünk a megszokott kerékvágásból. Márciusban hirtelen leállt a munka a színházban. Korábban heti négy- öt estén álltam színpadon, ez megszűnt, és nem tudhattuk, hogy mit hoz a jövő. A Mintaapák forgatása is leállt egy időre, de azt szerencsére tudtuk folytatni. Nyáron is rengeteg időm lett olyasmivel foglalkozni, amit eddig háttérbe szorítottam. Sokat olvastam, sorozatokat néztem, és a nővérem háza körül dolgoztam. A favágásban különösen nagy örömömet leltem. Van annak egy fura varázsa, amikor azt látja az ember, hogy szépen nő a hasogatott fakupac. Ha már focizni nem mehettem, fizikai munkával próbáltam pótolni a testmozgást. Szeptemberben engem is megtalált a vírus, pozitív lett a tesztem. Szerencsére egészen könnyű, influenza szerű tünetekkel megúsztam. Az az igazság, hogy nem estem kétségbe akkor sem. A hitem sokkal erősebb volt a félelmemnél. Természetesen odafigyeltem a szeretteimre, betartottam a szabályokat, és hála Istennek, hamar meggyógyultam. A párommal pont egy éve vagyunk együtt, de ez a karantén-időszak, amikor szinte összezárva éltünk, nagyon megerősítette a kapcsolatunkat. A színház a második otthonom, természetes, hogy hiányoznak a kollégáim, de napi kapcsolatban vagyunk telefonon. Most megint az a helyzet, hogy nem tudjuk, meddig kell nélkülöznünk a közönség tapsát. Bizakodó vagyok, és türelmes. Az ünnepeket a szeretteimmel töltöm, most nem kell rohannunk, és talán a karácsonyfa mellett már újra meg is ölelhetjük egymást. Nagyon remélem, hogy a következő év már sokkal könnyebb, és vidámabb lesz. Várnak rám új forgatások, új bemutatók, és ne felejtsük el, hogy jövőre Európa Bajnokság is lesz, amire már megvettem a jegyem!

 

Év végi visszatekintés - sztárokkalPéter Szabó Szilvia énekesnőként, és anyaként is egészen új helyzetben találta magát.

- Álmomban sem gondoltam volna, hogy ez megtörténik, hogy egyáltalán megtörténhet velünk. Amellett, hogy katasztrofális év volt, tulajdonképpen egy igazi ajándékot is hozott nekem. Tavasszal, mikor már a harmadik napot sírtam át, a férjem megjegyezte, hogy kellene keresnem magamnak valamit, amivel feltöltődhetek. Az anyaság és a háziasszonyi teendők nem elégítették ki a kreatív elmémet, rengeteg energia maradt még bennem. Édesanyám rajztanár, de én magam sosem tanultam rajzolni. Korábban makraméztam, hímeztem, gyöngyöt fűztem, csomóztam, ruhákat terveztem, de a festés csak most talált rám. Fogtam a kislányom festékeit, és pepecselni kezdtem, majd ez mára egészen komoly szenvedélyemmé vált. Tavaszra tervezek egy kiállítást a festményeimből, mert nagyon jó visszajelzéseket kaptam az emberektől. Nagyon hiányzik a színpad, a közönség, a kollégáim. Amikor a tavaszi hullám után végre megérkeztünk az első koncert helyszínére, örömömben elsírtam magam, és megpuszilgattam a színpadot. Sokan azt hiszik, hogy egy koncert csak a szórakozásról szól, de én azt gondolom, hogy a zenének komoly gyógyító ereje is van. A NOXtalgia turnénkat áttettük jövő tavaszra, nagyon remélem, hogy addigra már rend lesz körülöttünk. Addigra elkészül egy- két új dal is. Anyaként sem egyszerű helytállni ebben a helyzetben, az például komoly feladat volt, hogy elmagyarázzam a négyéves kislányomnak, hogy miért nem ölelheti meg a nagyszüleit. Szerencsére nagyon kommunikatív, és könnyen megérti a dolgokat. Mindenkinek azt tanácsolom, hogy keressen magának valami elfoglaltságot, ami inspirálja, feltölti, és ez talán könnyít azokon a perceken is, amikor a félelem eluralkodna rajtunk. Karácsonykor pedig próbáljunk kicsit kikapcsolni, és ne engedjük, hogy a szorongás átvegye a szeretet helyét. Anyaként idén is mindent megteszek, hogy a kislányom azt lássa, hogy az ünnep szép dolog, és ennek örülni kell.

Zoltán Tamás

Kapcsolódó írások
Kérdezzen szakértőnktől
Kapcsolódó gyógynövények
Kapcsolódó betegségek