Akár kicsi, akár nagy, akár formás, akár nem, mellünk a nőiességünk része, olyan testrészünk, amely „kirakatban” van, még akkor is, ha szolidan öltözködünk. Épp ezért, ha bármi veszélybe sodorja a melleinket, akkor az komoly trauma az életünkben. Márpedig egy kitapintott csomó vagy egy rossz mammográfiai lelet bizony joggal kelt pánikot. Mit kell tehát tudnunk a mellrákról?

Ez ügyben sokan, túl sokan érintettek: évente körülbelül 7-8000 új emlőrákos beteget fedeznek fel Magyarországon, ugyanennyi idő alatt körülbelül 2000 nő bele is hal a betegségbe.

Kik a veszélyeztettek?

Mindenki, akinek melle van. Olyannyira, hogy még a férfiak között is előfordul mellrák, bár természetesen ritkább – viszont náluk gyakran rosszabb a kimenetele, mint a nőknél. De térjünk vissza a gyengébbik nemhez, közülük azok, akik egyáltalán nem szültek, vagy csak 35 éves koruk után vállaltak gyermeket, nagyobb arányban betegszenek meg. Halmozódás mutatható ki családon belül is, illetve, ha ez dohányzással is együtt jár.

Elsődleges rizikófaktor a nem, a férfi-nő arány = 1:100-hoz. Ez persze egyben azt is jelenti, hogy bizony férfiaknál is lehet emlőrák, csak nagyon ritka. Ha az életkort nézzük: a 35 éveseket hasonlítva a 65 évesekhez, bizony hatszorosára nő az idősebbek emlőrák kockázata!

További rizikófaktorok lehetnek: a korai menstruáció, a késői menopausa, a posztmenopauzális hormonpótlás, a rendszeres alkoholfogyasztás, a kövérség – de a felsorolás korántsem teljes! – mondta a Patika Tükörnek dr. Maráz Róbert sebész és klinikai onkológus főorvos, aki hozzátette, hogy az emlőrákok mintegy 5-10 százaléka örökletes. – Ha a statisztikát nézzük, akkor az emlőrákos esetek legnagyobb százaléka a 45-65 éves kor között fordul elő, ám ez nem jelenti azt, hogy ennél jóval fiatalabb vagy idősebb korban nem alakulhat ki ez a betegség! Épp ezért a tünettel jelentkező fiatal betegeket is komplex emlővizsgálatra kell küldeni, tehát fizikai vizsgálatra, mammográfiára, az emlő- és nyirokrégiók ultrahangvizsgálatára.

Túlélés

Sajnos élete során minden 8-9-dik nőnél kialakul a mellrák, és egyáltalán nem mindegy, hogy mikor fedezik fel, hiszen ennél a ráktípusnál is igaz, hogy minél korábban ismerik fel a daganatot, annál nagyobb a sikeres kezelés esélye. A korai emlőrákok esetén még hozzávetőlegesen 80 százalékos az 5 éves túlélés, erre gyakorlatilag lehet azt is mondani, hogy a beteg meggyógyulhat. Ezzel szemben a késői stádiumú, áttétes emlőrákok esetében az 5 éves túlélés már jóval alacsonyabb. Ilyenkor az is nagy eredmény, ha az érintettek hosszabb ideig, és jó életminőségben élhetnek.

Az emlőrák időben történő felismeréséhez elengedhetetlen a rendszeres önvizsgálat. Minél hamarabb forduljon orvoshoz az, aki az emlőjében csomót tapint! Az emlőrák többnyire fájdalmatlan, és érdekes módon minél inkább fáj egy csomó, annál kevésbé valószínű, hogy rosszindulatú daganatról van szó.

– Korai stádiumban jellemzően az emlőrák nem tapintható, ezért van nagy jelentősége az emlőrákszűrésnek, hogy ezeket a nem tapintható, tünetmentes daganatokat korán felfedezzük – hívja fel a figyelmet a szakember. – Az emlőrákok többsége fájdalmatlan, de gyakran a beteg saját maga tudja tapintani, ezért van jelentősége a rendszeres önvizsgálatnak. Ritkán az is előfordul, hogy csak a hónaljban van tapintható elváltozás, de ezzel is orvoshoz kell fordulni!

Az időben történő felismerés tulajdonképpen már a mi felelősségünk, mivel az önvizsgálat könnyen és gyorsan elsajátítható, a mammográfiás - röntgensugarakkal végzett - emlőrákszűrés pedig 2002 óta kétévente már ingyenes minden nő számára. 45 évesen érkezik az első behívó és egészen 60 éves korig rendszeresen kell járni (az egyébként alacsony sugárterhelésű) vizsgálatra.

Vannak tünetei?

Nem igazán, illetve pontosabban fogalmazva: amikor tünetei vannak, akkor egy ideje már növöget benn a daganat (amit mammográfiával és ultrahang vizsgálattal már nagyrész ekkor ki tudnának mutatni). Ami mindenképp gyanús, ha valahol feszülést érzünk, ha az emlőbimbóból véres váladék szivárog, ha a bimbó alakja megváltozik, behúzódik, ha a mell alakja torzul, vagy a bőr "narancsbőrös" lesz. De sajnos akár emlőgyulladás képében is figyelmeztethet a bajra: a bőr pirossá, meleggé válik, sőt esetenként fájhat is.

Nagyobb kockázatot jelent, ha a szűrővizsgálat során nem találtak rákos sejteket, de bizonyos még nem rákos, kóros elváltozásokat már igen.

A sebészeti kezelések radikalitása jellemzően csökken, egyre ritkábban kell a hónalji nyirokcsomók nagy többségét eltávolítani, és az emlőmegtartó műtétek aránya is nő. A kemoterápia mellett a célzott biológiai kezelések egyre nagyobb arányban hódítanak teret, melyet a daganat immunhisztokémia jellemzőinek alapján egyénre szabottan lehet alkalmazni. A legnagyobb terápiás kihívást a HER-2 pozitív és a tripla negatív, valamint az áttétes emlőrákok jelentik, de szerencsére számos klinikai kutatás folyik ilyen vonatkozásban, talán a legnagyobb áttörést a HER-2 gátló kezelés és a CDK 4/6-gátló terápia jelenti – tette hozzá dr. Maráz Róbert főorvos.

Velem történt

– Én magamnak vettem észre, de nem önvizsgálat során, mert azt nem végeztem sajnos... Egy nagyon kemény borsónyi valamit tapintottam ki a bal mellem külső felében véletlenül, és persze akkor azonnal orvoshoz fordultam – meséli a Patika Tükörnek Halom Bori (mellrakinfo.hu). – Mammográfia, ultrahang, biopszia - a diagnózis tulajdonképpen hamar megvolt: rosszindulatú daganat. Nagy szerencsém, hogy időben elkaptuk, ezért lehetek egyáltalán ma itt, hogy segítsek más emlőrákos betegeknek túlélni. De persze mondhatnám úgy is, hogy „későn”, hiszen le kellett venni a mellem, nem lehetett szó emlőmegtartó műtétről. De hála a modern orvostudománynak és az onkoplasztikának, ma újra van két szépséges cicim, és jól is vagyok! Mi több: boldog vagyok.