Az emberi szervezetnek mintegy 60-70 százaléka víz. Szerepe az élő szervezetben rendkívül sokrétű. Oldószerként viselkedik a sejtekben található és a sejten kívüli anyagok döntő többségével szemben. Biztosítja az oldott anyagok szállítását és részt vesz a test hőszabályozásában. Az nem kérdés, hogy innunk kell, de az igen, hogy mit és mennyit.

 

Víz az élet

Szervezetünk víztartalma viszonylag állandó. A napi átlagos vízveszteség kb. 2,3-2,5 liter. Vizelettel 1,3 liter, izzadással 0,6 liter, légzési párával 0,3 liter, a széklettel pedig kb. 0,1 liter folyadékot adunk le, de mivel egészséges szervezetben a folyadékfelvétel és -leadás egyensúlyban van, ugyanennyi vizet fel is veszünk. A felvételből átlagosan 1,3 liter történik folyadékkal, 0,7 liter egyéb táplálékkal, a szervezeten belüli oxidációs folyamatokkal pedig 0,3 liter vizet nyerünk.

A szervezet vízháztartását összetett idegi és hormonális folyamatok szabályozzák. Ha a vízháztartás egyensúlya megbillen, csökken a vízfelvétel. Amennyiben a szervezet több folyadékot veszít, mint amennyit felvesz, kiszáradunk. A dehidráció jellemző tünetei lehetnek a száraz nyelv és nyálkahártyák, a szem körüli karikák, a hűvös végtagok, a sápadt bőr és a csökkent vizeletmennyiség.

Az emberi szervezetnek mintegy 60-70 %-a víz. Szerepe az élő szervezetben rendkívül sokrétű. Oldószerként viselkedik a sejtekben található és a sejten kívüli anyagok döntő többségével szemben. Biztosítja az oldott anyagok szállítását és részt vesz a test hőszabályozásában.

 

Vizes anatómia

A felszívódott folyadék a vérárammal először a májba kerül, majd az egész szervezetben szétáramlik. Nagy része átmenetileg tárolódik a májban, az izomzatban, a bőr alatti kötőszövetben, eközben a benne oldott anyagokat eljuttatja a szervekbe és szövetekbe, illetve felveszi és továbbszállítja az anyagcsere termékeket. Az elfogyasztott víz tehát bejárja az egész szervezetet és ennek tulajdonítható, hogy az ásvány- és gyógyvizek hatása oly sokrétű. Éppen ezért nem mindegy, hogy milyen összetételű és tisztaságú vizet fogyasztunk.

 

Víz a bőrápolásban

Külsőlegesen a bőr ápolása során a víznek többféle halmazállapotát alkalmazzuk. 

- Szilárd formáját (jégként) az erek tornáztatására, a bőr edzésére, a fájdalomérzet csökkentésére használjuk. 

- Cseppfolyós halmazállapotban melegvizes felpuhításra, borogatásra, vagy hideg vizes hűsítésre, frissítésre alkalmazzuk. 

- Gőzként, a bőr felpuhítást érhetjük el vele, mely egyrészről megnyitva a pórusokat megkönnyíti azok tisztítását, másrészt értágító hatással bír.

 

Ásványvizek

A mindennapi bőrápolás hatékonyságát és változatosságát nagy mértékben növelhetjük az ásványvizek okos és tudatos használatával.

Tiszta, szénsavas ásványvizek: vérbőségfokozó, frissítő, tonizáló, mérsékelten összehúzó hatás

Sszéndioxidban dús vizek: sápadt, fakó, enyhén seborreás (zsíros), renyhe keringésű bőrökre javasolt

Alkalikus ásványvizek: faggyúban gazdagabb bőrök puhításában nyújthatnak támogatást

F öldes-meszes ásványvizek: gyulladásra hajlamos, faggyúműködésükben gazdag, de érzékeny bőrökre gyulladáscsökkentő, enyhén szárító hatással vannak

Kénes gyógyvizek: karbonil-szulfid tartalmuknál fogva kiváló ápolói a seborreás, gyulladt, aknés bőröknek

 

Szakonyi Eszter

Kozmetikus mester

Egészségügyi szakkozmetikus

www.vintagebeauty.hu