A szexuális nevelésről minden életkorban

A szexuális nevelésről minden életkorban

Ha a gyermek fejlődését végigkíséri egész pici korától, hogy a nemiségről és a szexualitásról nyíltan, őszintén és az adott életkornak megfelelően beszélünk, az megalapozza, hogy természetes és egészséges dologként gondoljon majd később is a szexualitásra.

Szülőként hiteles és megbízható információk átadásával hozzájárulhatunk ahhoz, hogy a fiatalok ne érezzenek zavart vagy félelmet, ha szexszel kapcsolatos kételyeiket szeretnék eloszlatni. A közhiedelemmel ellentétben nem elegendő ezt az iskolai felvilágosító órákra, védőnőre vagy a pornóoldalakra bízni és nem, nem tudható le egyetlen beszélgetéssel. Sőt, a gyermek növekedésével folyamatosan(!) alakítani és fejleszteni kell a tematikát az épp aktuáliskérdéseknek megfelelően.

Általános támpontok

Először is, derítsük ki, mit tud a gyermek a szexualitásról? Megkérdezhetjük például: ,,mit gondolsz, honnan jönnek a kisbabák?” vagy ,,mit hallottála fiúk és lányok testéről?” Itt rögtön lehetőségünk is nyílik, hogy ha félretájékoztatott a gyermek, akkor ezt tényekkel korrigáljuk. Mindig lebegjen a szemünk előtt: a gyermek szintjén magyarázzuk el a dolgokat! Rövid, tényszerű és lehetőség szerint pozitív hozzáállást képviseljünk azt sugallva, hogy ha bármikor további kérdése van, akkor visszatérhet hozzánk, beszélhet velünk erről. Tartsuk szem előtt, hogy nem vagyunk szakértői a témának, így nyugodtan mondhatjuk akár azt is egy kérdésre, hogy ,,nem tudom a választ”.

A szexuális nevelésről minden életkorban

Nem az a cél, hogy a végtelen tudást sugározzuk magunkból. Hanem hogy a csemete lássa: megbízhat bennünk, fordulhat hozzánk ebben a témában. Szerencsés az is, ha mindkét szülő jelen van, mertez is normalizálja, hogy a szexről, nemiségről szabad beszélni. Felejtsük el, hogy csak az asztal körül ülve, szemtől szemben indítható párbeszéd a témában. Sőt lehet, hogy ez sem nekünk, sem a gyermekünknek nem kellemes.

Diskurálhatunk akár az autóban ülve vagy egy nyugodt helyen sétálva. Miként tegyük meg ezt? Lehet például így: ,,a múltkor a tévében szó volt a terhességről. Kíváncsi vagyok, tudod-e mi ez?” És persze a legfontosabb: akár mi kezdjük a beszélgetést, akár várjuk az első kérdések elhangzását, adott életkornak megfelelően készítsük fel magunkat a témával kapcsolatban! Legyen támpontunk, hogy miről akarunk beszélni, milyen szavakat fogunk használni. Ha valamiről nekünk, felnőtteknek is kényelmetlen szólni, rendben van, ezt is elmondhatjuk. A lényeg, hogy ne legyen tabusítva a szexualitás. Pillantsunk rá, hogy az egyes életkorokban milyen témákat és miként érdemes érinteni.

1-2 évesek

Ebben az életkorban kezdenek elhangzani a várva várt első szavak. Ügyeljünk arra, hogy a gyerekek meg tudják nevezni a nemi szerveiket is. Fürdés, pelenkázás, öltözködés közben érdemes gyakorolni. A kicsi így megérti, hogy ez ugyanolyan testrész, mint bármi más. Ez segíti a tabutlanítást, támogatja az önbizalmat és az egészséges testképet. Gyakran okoz ijedelmet, amikor a felnőttek meglátják, hogy már az ilyen korú kisdedek is érdeklődéssel fedezik fel saját testüket: dörzsölik, simogatják nemi szerveiket.

Tessék megnyugodni, eztermészetes. Arra azonban érdemes figyelni, hogy ebben a korban nem kötődik még össze az erotikával a genitáliák érintése, ezért ha nagyon sűrűn ingerli magát a gyermek, nem ártmegfigyelni, mikor csinálja ezt: stresszel, feszült a családi légkör, unatkozik vagy épp elalvás előtt? A jó módszer ekkor az, ha alternatív önnyugtatóstratégiákat tanítunk nekik (pl. játék, mesélés, ölelés stb.), eltereljük a figyelmét.

2-4 évesek

Izgalmas idők veszik kezdetét, mert kezdenek célirányos kérdések elhangzani nemi különbségekre és saját születésére vonatkozóan. A főszabály: ne rémüljünk meg, nem kell mindent egyszerre elmesélni. Elég elmondani, hogy két sejtből lett ő és egy különleges helyen, anya méhében fejlődött, illetve beszélhetünk neki pár mondatban arról, miként készültünk az érkezésére. A gyerekeket nem a szexuális aktus érdekli még ebben a korban, csak a kisbabára és a terhességre kíváncsiak. Viszont ekkor már nyomatékosan tanítani kell őket arra, hogy vannak ,,jó” és ,,rossz” érintések. Tudatosítani kell bennük, hogy a testük a sajátjuk, ahhoz intim területen csak szüleik és egészségügyi dolgozók érhetnek. Érettségi szintjüknek megfelelően magyarázzuk el nekik, hogy mondjanak nemet, ha valaki akaratuk ellenére érinti meg a nemi szervüknél. Fontos, hogy tudják ezt, hiszen így tanulják meg felismerni a szexuális visszaélés jeleit. Ebben az életkorban már érdemes egyértelműsíteni azt is, hogy mikor illik meztelennek lenni és mikor nem.

5-8 évesek

Nem minden gyermek mer kérdezni még egy nagyon nyitott családban sem. Ha a témát elérkezettnek látjuk, szóba hozhatjuk mi is a fent már említett módon. Így képet kaphatunk, hogy ő hol is tart a megértésben. Az óvodáskor vége felé kezdenek már rájönni, hogy a nemi szervek ingerlése kellemes élmény. Ezért meg kell tanítani számukra, hogy az önkielégítéstmiként és hol tehetik meg (elvonulva, tiszta kézzel, nem mások előtt). Törekedjünk arra, hogy a gyermek maszturbációját úgy kezeljük, ahogy kell: a szexuális fejlődés és tapasztalás egyik természetes állomásaként.

Kerüljük a megszégyenítést, a tabusítást, a bűntudatkeltést! Szintén az életszakasz vége felé kezdhetjük ismertetni a digitális világ biztonságos használatának szabályait is. Tisztában kell lenniük az idegenekkel folytatott online beszélgetések és a meztelen fotók küldésének veszélyeivel. Nyolc éves kor körül lehet érinteni a menstruáció és a magömlés kérdését is, mert előfordulhat, hogy korán, akár 10 évesen beindul egyeseknél a nemi érés. Ne érje váratlanul a gyermeket ez a jelenség. Fontos az is, hogy mind a fiúk, mind a lányok érési folyamatába engedjünk bepillantást, gyermekünk nemétől függetlenül.

9-12 évesek

Ha a fentebb már említettek mentén folyamatosan téma volt a családban a szexuális edukáció, akkor a klasszik pubertás kor kezdetével ezek ,,szinten tartása” mellett a legfontosabb üzenet innentől az lenne, hogy megértsék: tizenévesnek lenni nem azt jelenti, hogy szexuálisan aktívnak kell lenniük.

Emellett fontos, hogy hiteles forrásból tájékozódjanak a fogamzásgátlási lehetőségekről és tisztában legyenek azzal is, hogy a nemi úton terjedő betegségek ellen is védekezni kell.Ebben az életkorban fokozott rizikót jelent, hogy beindul a test változása (nőiesedés, szőrösödés, izzadás) és mind kortárs nyomásra, mind a média hatására torzulhat a testképük. Pontosan ezért kritikus gondolkodásra kell tanítani őket, hogy merjék megkérdőjelezni azt, ahogy a médiában a testeket és a szexet ábrázolják.

13-18 évesek

Kamaszokkal nem könnyű szót érteni, nem is nagyon keresik a felnőttek társaságát. De ha a korábbi években nyitottsággal, őszinteséggel kezeltük a témát, akkor biztosak lehetünk benne, hogy bizalommal fognak hozzánk fordulni még ebben a kritikus életszakaszban is. Innentől viszont kifejezetten pontos információkat kell már átadni nekik a menstruációról, éjszakai magömlésről, szerelemről és szexualitásról, védekezésről.

Beszélgetéseink során törekedjünk annak megerősítésére, hogy ezeknormális és egészséges jelenségek. Hangsúlyozzuk ki, hogy amikről eddig beszéltünk velük, azok a biztonságos, kellemes és szorongásmentes szex megélésének feltételei. Talán az egyik legfontosabb tanács, hogy az edukáció során támogassuk magabiztosságukat abban, hogy a szexuális együttlétre a beleegyezésükkel kerülhet csak sor! Amennyiben nem érzik magukat biztonságban, elutasíthatják a közeledést, kiléphetnek a helyzetből és megszakíthatják a kapcsolatot a nyomulós személlyel.

Miért fontos ez?

Hosszas elméleti fejtegetés helyett álljon itt néhány valós példa. Mondjuk annak a ma már középkorú személynek az esete, aki felvilágosítás híján nem tudta, hogy az úgynevezett előváladékban is van elegendő spermium a fogantatáshoz. Ezért kamaszként megszakításos közösülést alkalmaztak ,,védekezésként” és nem kívánt terhesség lett belőle.

Vagy aki anno tizenegypár évesen úgy elégítette ki orálisan a szintén kiskamasz ,,vágyott partnert”, hogy nem is tudta, hogy ez szex. Ő ,,csak imponálni akart”. De van, akinél a felvilágosítás kimerült abban, hogy a szülők a kezébe nyomtak egy óvszert ,,használd, ha kell” felkiáltással. De hogy mire és miként használja, arra már nem terjedt ki az ismertetés.  Ő pedig még nem tartott ott, hogy tisztában legyen a szexualitás és az óvszer összefüggésével.

Ez csak néhány eset, mely jól példázza, hogy az életkornak megfelelő felvilágosítás hiánya felnőttkorban is nyomokat hagyó sérüléseket okozhat. Pedig felkészült és folyamatos szexuális neveléssel fontos üzenetet közvetíthetünk a gyermekek felé: a felelősséggel megélt szexualitás mindkét fél számára örömteli, szorongásmentes, jó élmény.

Katona Katalin
okleveles pszichológus
www.pszichologus13.hu
pszichologus13@ gmail.com
+36-70-317-15-90

A cikk a Patika Tükör 2021. júliusi számában jelent meg! Keresse minden hónapban a gyógyszertárakban!

Kapcsolódó írások
Kérdezzen szakértőnktől
Kapcsolódó gyógynövények
Kapcsolódó betegségek