Mi is a reflux? Betegség vagy tünet? Öröklődik vagy magunk is befolyásolhatjuk a kialakulását? Erről a sokakat érintő problémáról dr. Bende János sebész, gasztroenterológus, klinikai onkológus doktorral beszélgettünk, aki a Péterfy Sándor utcai Kórház Általános Sebészeti Osztályának osztályvezető főorvosa.

A reflux szó szerint visszafolyást jelent, vagyis a gyomortartalomnak a nyelőcsőbe való visszaáramlását. A statisztikák szerint ma a nyugati társadalmak lakosságának 20-40 százaléka szenved ettől.

A nyelőcső

A táplálék a szánkból a nyelőcsőn keresztül jut a gyomorba. Ezt a folyamatot a nyelőcső jellegzetes, a falatot továbbító izommozgása, perisztaltikája is segíti. A nyelőcsövet borító nyálkahártya lúgos kémhatású. Ezt a nyál biztosítja: még akkor is, amikor éppen nem eszünk, szinte percenként nyelünk egyet. A nyelőcső és a gyomor határán egy néhány centiméteres záróizomgyűrű található. Ez alapvetően zárva van, és csak arra az időre nyílik meg, amíg az étel áthalad rajta a gyomorba.

Mi a reflux?

Akkor beszélünk refluxról, ha az említett alsó záróizom a rendeltetésével ellentétesen kinyílik, és az alulról ránehezedő hasűri nyomásnak engedve, fölfelé engedi a gyomortartalmat. A nyelőcsőbe kerülő gyomorsav - ez a nagyon agresszív sav - károsodást okoz a nyálkahártyán, ami gyomorégéssel és komoly, a szegycsont mögött érzett, maró fájdalommal jár.

Szakértőnk tapasztalata szerint a sürgősségi osztályokon mellkasi fájdalommal jelentkező betegek 10-15 százaléka refluxos.

Enyhébb esetben a gyomorsav csupán a nyelőcső alsó szakaszát kezdi ki. Ha már gyulladás alakult ki, akkor refluxbetegségről beszélünk, amelyet szaknyelven többféleképpen rövidítenek: GERB, GERD vagy GORB néven is említik. A záróizom működése és a nyálkahártya állapota tovább romlik, a gyulladás pedig magasabbra terjed.

Súlyosabb esetben a visszaáramlás egészen a szájüregig jut, és savas felböfögést eredményez.

Az okok

A háttérben többféle ok is állhat. Van, akinél gyengébb a nyelőcső perisztaltikája. Akad, akinek eleve elégtelenül működik az alsó záróizma. Egyeseknek egy kicsit rövidebb a nyelőcső alsó, hasüregi szakasza, és így könnyebben enged az alulról jövő nyomásnak. (Ez az adottság örökölhető.)

A tünetek életmódbeli tényezőktől vagy bizonyos állapotoktól is függenek. A hasűri nyomást magunk is fokozhatjuk az elhízással, a fizikai munka bizonyos típusaival, de akár szűk ruházattal is. A várandósság is hasonló hatással jár. A refluxos beteg ronthatja a helyzetét olyan élelmiszerek fogyasztásával, amelyek fokozzák a gyomor savtermelését. Ilyen többek között a kávé, a szénsavas italok, sokaknál a paradicsom vagy a citrusfélék. Arról se feledkezzünk meg, hogy a gyomorsav termelődésére ható legerősebb inger a gyomorfal feszülése, tehát az, ha teleesszük magunkat. Bizonyos ételek fogyasztása ellazítja a záróizmot: ilyen a csokoládé, a koffein, az alkohol vagy a mentol. Mint mindent, a dohányzás a refluxot is kedvezőtlenül befolyásolja.

Vizsgálatok

Ha a tünetek heti rendszerességgel jelentkeznek, érdemes felkeresni egy gasztroenterológust. A diagnózis pontos felállítására, illetve egyéb betegségek kizárására többféle diagnosztikus eljárás is rendelkezésre áll.

Az alsó záróizom gyengeségét egy, a gyomor és a nyelőcső határáig leengedett hajszálvékony szonda segítségével lehet kimutatni, amely a hasűri nyomást és a nyelőcső perisztaltikáját is méri. De pH-monitorozást is lehet végezni, hogy megtudjuk, milyen kémhatás uralkodik a nyelőcső alsó részén, illetve, hogy kiderüljön, hány savas "epizód" következik be ott 24 órán belül. A kivizsgálás része lehet a nyelőcsőröntgen is. A protonpumpa-gátló teszt során a beteg gyomorsav-termelődést gátló szert kap: ha a tünetei enyhülnek, akkor valószínűsíthető a reflux.

Kezelés

A terápia elsősorban gyógyszeres kezelést jelent. Korábban elsősorban az antacidákat, azaz a savlekötő szereket alkalmazták, ezek azonban nem a gátolják savtermelést, csupán semlegesítik a képződő savat, amely újratermelődik. A protonpumpa-gátló szerek azonban magát a gyomorsavtermelést gátolják, a savat termelő gyomorsejtek működésének befolyásolásával. Az orvos utasításainak betartásával és rendszeres kontroll mellett ezekkel a gyógyszerekkel a betegség jól kordában tartható.

Esetenként a műtét jelenti a megoldást, de csak akkor, ha a problémát az alsó záróizom gyengesége okozza. Az operáció során a gyomor felső részét mandzsettaszerűen odavarrják a nyelőcső köré, így erősítve a záróizom működését.

Reflux vagy asztma?

Ma már a gyerekeknél is egyre gyakoribb a reflux, többnyire a gyermekkori asztmának is ez az oka! Mivel a gyomorsav visszajut a nyelőcsőbe, onnan a gyermek könnyen aspirálja (belélegzi), ami a hörgők görcsét és a folyadék pangását, végső soron pedig légzési nehezítettséget okoz. A gyermekkori asztmára sokan legyintenek: "Majd kinövi a gyerek!", ám jobb lenne ellenőrizni, nem reflux áll-e a háttérben, ami ráadásul a gyermek hallását és a fogait is ronthatja. Ha felmerül a reflux gyanúja, forduljunk a kicsivel gyermek-gasztroenterológushoz!

Néhány praktika reflux ellen

• Délután 5-6 óra után lehetőleg már ne együnk!
• Az étkezést követő néhány órában ne feküdjünk le és ne sportoljunk!
• Emeljük meg az ágy fejét 15-20 centiméterrel (de ne csupán a párnákat halmozzuk fel!)
• Ha az étkezések után (nem mentolos) rágógumit fogyasztunk, az a nyáltermelést fokozva segíti az emésztést és a savas hatás semlegesítését.
• Az étkezés után megivott pohár víz segít eltávolítani a nyelőcsőbe jutó gyomorsavat.
• Klasszikus házi praktika tejet itatni, szódabikarbonát vagy kekszet etetni a gyomorfájdalomra panaszkodó beteggel: ezek az élelmiszerek is hozzájárulhatnak a gyomorsav semlegesítéséhez.
• Igyekezzünk kerülni a stresszt! A tartós feszültség, a szorongás fokozza a savelválasztást, ráadásul rontja a nyálkahártya védekezőképességét.