Bár a köznyelv felfázásnak is hívja, a hólyaghurutnak valójában nincs köze a hideghez vagy ahhoz, ha fázunk. Sőt, a kellemetlen kór nyáron gyakrabban jelentkezik.

A húgyutak fertőzései a húgycsövet, a hólyagot, a húgyvezetékeket és a veséket érinthetik. A húgycső és a hólyag esetében alsó húgyúti fertőzésről van szó: ez enyhébb lefolyású betegség, míg ha a vesék is megfertőződnek, súlyosabb esetről beszélünk.

A fertőzéseket gombák, vírusok, de leggyakrabban baktériumok (tipikusan az E. coli) okozzák, amelyek vagy felszálló módon, vagy a  véráramon keresztül juthatnak be a húgyutakba.

Felszálló fertőzés

A felszálló fertőzés a gyakoribb, különösen nőknél. Ez a hátrány elsősorban anatómiai felépítésünkből fakad: a nők húgycsöve egyrészt sokkal rövidebb (2,5-4 centiméter), mint a férfiaké, másrészt jóval közelebb is található a végbélhez.

A húgycső körül normális esetben megtalálható egy bakteriális flóra, de ez általában nem okoz megbetegedést, hiszen az egészséges húgyutak a természetes védekezőképességüknek köszönhetően ellenállnak a fertőzéseknek. Ám ha a húgycső nyálkahártyáján valamilyen mikrosérülés található (amit akár a habfürdő esetleges szemcséi vagy bélférgesség is okozhat), a normálisan jelen lévő baktériumok behatolnak a mélyebb rétegekbe, és ott fertőzést okoznak. A végbél közelsége miatt a széklettel a külvilágba kerülő baktériumok is könnyebben bekerülhetnek a húgycsőbe, ott tartósan megtelepedhetnek, és akár a hólyagba is eljuthatnak. (Súlyosabb esetben innen is továbbterjedhetnek a vesére.) Ezért nagyon fontos, hogy székelés után a törlésnek mindig elölről hátrafelé kell történnie, nehogy bármilyen kórokozó a hüvelybe kerülhessen a végbélnyílás felől! Minderre idejekorán tanítsuk meg a gyermekeinket is!

A fertőzés a hüvely felől is támadhat: a hüvelyben egyébként is megtalálható baktériumok vagy a szexuális úton terjedő betegségek (például a klamídia és a herpesz szimplex vírus) kórokozói a hüvelyből is a húgycsőbe kerülhetnek. Szexuális együttlét után ráadásul a védekező hámréteg mikrosérülései is hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a kórokozók a húgyutak szöveteibe jussanak. A hólyaghurut fiatal nőknél jellemzően az első néhány szexuális együttlét után alakul ki, hiszen ekkor a hüvelyflórát alkotó kórokozók nagy eséllyel kikerülnek a hüvelyen kívülre is, és bekerülhetnek a húgycsőbe. Ezért is hívják ezt a jelenséget nászutas-betegségnek.

Fontos, hogy a szexuális együttlét után (különösen a mikoplazma vagy a klamídia miatt) kialakuló fertőzés esetén mindkét fél kezeltesse magát, különben könnyen pingpongfertőzés alakulhat ki, azaz a partnerek újra megfertőzhetik egymást.

Fertőzés a véráramon keresztül

A véráramon keresztül történő fertőzés ritkább. A vérerek a vesébe szállítják azokat a salakanyagokat, amelyeket annak ki kell választania. Ám bizonyos esetekben a vérrel együtt baktériumok is eljuthatnak a vesébe, ott megtelepedhetnek és gyulladást okozhatnak. Ebben az esetben a vese általában egy előzetes, úgynevezett kapunyitó fertőzés – például mandula- vagy fülgyulladás – után, másodlagosan fertőződik meg.

Menjünk orvoshoz!

A hólyaghurut tipikus tünete a gyakori, sürgető vizelési inger, az ennek ellenére csekély mennyiségű vizelet, a kellemetlen, szúró érzés a hólyag tájékán (sokszor a vizeletürítés alatt is), valamint a sötétebb, rossz szagú, esetleg véres vizelet.

Fontos minél előbb orvoshoz fordulnunk, hogy a háttérben esetlegesen meghúzódó nőgyógyászati vagy urológiai betegség kizárható legyen.

Mint szakértőnk, a Heim Pál Gyermekkórház főorvosa hangsúlyozza: amennyiben az alsó húgyúti fertőzést sokáig nem kezeljük, vagy esetleg csupán alternatív módszerekkel próbáljuk gyógyítani, fennáll annak a veszélye, hogy a hólyagból a gyulladás a vesemedence, illetve a veseállomány felé terjed. Ez komolyabb problémát, vesegyulladást eredményezhet.

Semmiképpen ne késlekedjünk, ha lázat és deréktáji fájdalmat tapasztalunk, mert ez már vesegyulladásra utalhat! A kezelés minél korábbi elkezdése azért is javasolt, mert a nem teljes gyógyulás azt eredményezheti, hogy a betegség elhúzódhat, krónikussá válhat.

Fontos megbizonyosodni arról, hogy a gyulladást valóban fertőzés okozta-e. Ennek eldöntésében segít a vizeletvizsgálat: a laboratóriumban megállapítják, hogy milyen baktériumok milyen számban vannak jelen a vizeletben.

A kezelés

Baktérium okozta fertőzés esetében az orvos antibiotikum-kúrát javasol. Ha szükséges, fertőtlenítő és gyulladáscsökkentő szert is felír. A gyógyulást elősegíti a bő folyadékbevitel is.

Amennyiben szexuális eredetű a fertőzés, fontos, hogy mindkét fél kezeltesse magát, különben pingpongfertőzés alakulhat ki, amelyet a partnerek oda-vissza adnak egymásnak!

Akinél rendszeresen visszatér a fertőzés, vegye komolyan a problémát, és vesse alá magát egy részletes kivizsgálásnak: ki kell deríteni, nem anatómiai ok áll-e a háttérben, nincs-e esetleg cukor a vizeletben (ez cukorbetegségre utalhat), nem áll-e fenn hólyagműködési zavar vagy immunológiai probléma. Amennyiben egyik felsorolt háttérbetegséget sem tudják diagnosztizálni, akkor a szakorvos kezelési, életmódbeli stratégiát állít fel a visszatérő infekciók megelőzése céljából.

Előzzük meg!

Igyunk sokat! Aki kevés vizet iszik, az ritkábban látogatja meg a mellékhelyiséget, vizelete tehát koncentráltabb lesz, a benne található baktériumok hosszabb ideig maradnak a hólyagban, és ott akadálytalanul szaporodhatnak.

Ne tartogassuk a vizeletet, ha menni kell! Ürítsünk minél gyakrabban.

A strandon ne maradjunk sokáig vizes fürdőruhában! A meleg és nedves környezet ugyanis kiváló táptalaja a különböző vírusoknak, baktériumoknak és gombáknak. Csomagoljunk el két fürdőruhát, és napozáshoz vegyük fel a szárazat!

Úszás után azonnal menjünk el a vécére!

A vécé használata előtt és után egyaránt fontos a kézmosás! Semmiképp ne üljünk rá a deszkára.

Ha lepihenünk egy napozóágyra, terítsünk magunk alá egy törülközőt! Így megakadályozhatjuk a fertőzés lehetőségét! Persze ha csak egyet hoztunk, akkor nem sokat ér a védelem, mert utána mi magunk dörzsölhetjük át a bőrünkre a kórokozót. Praktikus eleve két törülközővel készülni!

Szexuális együttlét előtt és után is tisztálkodjunk!

Intim mosakodáshoz használjunk enyhén savas készítményt! Használjunk külön törülközőt erre a célra!

Viseljünk jól szellőző, laza, pamut alsóneműt!

Egyes gyógynövényes készítmények vizeletfertőtlenítő hatással bírnak. Szakértőnk tapasztalata szerint fiatal lányoknál és felnőtt nőknél ezek hatásosak lehetnek megelőzésképpen, illetve a gyógyszeres kezelés után, kiegészítés gyanánt. Ám a betegség gyógyítására önmagában nem alkalmasak, ahogyan gyerekek esetében sem válnak be.

Fürödhetünk-e a strandon?

A természetes vizekben általában öntisztító folyamat zajlik, így ilyen helyeken többnyire nem kell számolni hüvelyi vagy húgyúti fertőződéssel. (Persze nem kizárt az sem, hogy a víz erősen szennyezett, de ott többnyire tiltják a fürdőzést.)

Az uszodák tekintetében nagyon eltérő lehet a helyzet. Manapság szigorúan ellenőrzött tisztítórendszerek segítségével biztosítják a jó vízminőséget. (Igaz, bizonyos egyének fokozottan érzékenyek a húgyúti fertőzésekre, s például az uszoda vizét fertőtlenítő szer megváltoztathatja húgycső körüli normál baktériumflórát, maga után vonva a fertőzés lehetőségét. Hasonló mechanizmus alapján következik be gyulladás bizonyos antibiotikus kezelések után.)

Miért van külön gyerekmedence?

Mivel gombás fertőzéseket a gyerekek egymástól nem, de felnőttektől elkaphatnak, nagyon fontos, hogy ne engedjük őket a felnőtt medencébe, illetve arra is ügyeljünk, hogy a gyermekmedencében valóban csak gyermekek tartózkodjanak!

A veszélyt a vízben eltöltött hosszú idő, valamint a strandolást követő helytelen tisztálkodási szokások jelenthetik. Ne áztassuk magunkat túl sokáig a meleg vízben! Inkább langyos medencét válasszunk, lubickolás után pedig zuhanyozzunk le! Részesítsük előnyben a „bőrsemleges” kémhatású, 5,5 pH körüli tisztálkodószereket!