A méhnyakrák és a HPV

A méhnyakrák és a HPV

Az utóbbi 20 év kutatási eredményei sorra bizonyították, hogy a rosszindulatú daganatok legalább 20 százalékát vírusok okozzák. A világszerte a nőket fenyegető második leggyakoribb rosszindulatú daganat, a méhnyakrák hátterében - az esetek döntő többségében - a HPV kóroki szerepe ma már bizonyított.

A HPV - azaz a humán papilloma vírus - az egyik leggyakoribb szexuális úton terjedő kórokozó, ezáltal az egész populáció veszélyeztetett.

Maga a méhnyakrák a méhnyak hámsejtjeinek abnormális növekedése kapcsán kialakuló súlyos elváltozás, amely az életet veszélyezteti.

A fejlett országokban 100000 lakosra évente 10 új megbetegedés jut, a fejletlenebb országokban ez az arány ennek négyszerese. Az epidemiológiai vizsgálatok kimutatták, hogy a méhnyakrákok és az egyéb genitális rákok több mint 90 százaléka összefügg a humán papilloma vírussal.

A WHO becslése szerint 2006-ban közel 650 nő halt meg naponta méhnyakrákban.

Magyarországon 2004-ben 1188 esetet regisztráltak, ebből 493-an haltak meg.

A betegség kialakulásában a HPV hatását egyéb rizikófaktorok is növelhetik, mint a dohányzás, a fiatalon elkezdett nemi élet, a partnerek gyakori váltogatása, az, ha a férfipartnernek egyidejűleg más szexuális kapcsolata is van, az immunhiányos állapotok és -bizony - a hormontartalmú fogamzásgátlók szedése. Örökletes tényezők - jelen ismereteink szerint - nem játszanak szerepet a méhnyakrák kialakulásában.

Jelek, tünetek, szűrés

Korai stádiumban a méhnyakrák nem okoz panaszt, első jeleit általában méhnyakrák- szűrővizsgálat mutatja ki. Ez egy egyszerű, szinte fájdalommentes vizsgálat, amely azt hivatott megállapítani, hogy a méhnyak szövetében nem alakult-e ki olyan elváltozás, amely később esetleg rákos daganatot okozhat. Ilyenkor sokszor még a rákot megelőző állapotot sikerül kimutatni, melynek három fokozata is van. Fontos tudni, hogy ebben az esetben egy kisebb beavatkozással jó eséllyel remélhető a teljes gyógyulás, míg kialakult rák esetén már kétséges az eltávolíthatóság és az áttét, valamint a visszaesés esélye is fennáll. Tekintve, hogy a nőket érintő második leggyakoribb daganatról van szó, minden nőnek égetően fontos a rendszeres szűrés.

A méhnyakrák és a HPVSokszor a HPV-re utaló jellegzetes elváltozások találhatók a rákszűrés során. A citológiai kép azonban csak a fertőzés meglétére utal, de ezen az alapon nem lehet meghatározni, hogy alacsony, átmeneti, vagy magas rákrizikójú víruscsoport okozza-e a fertőzést. Ezért pozitív HPV-teszteredmények esetén ma Magyarországon - a szülész-nőgyógyász javaslata alapján - fél év múlva újabb tesztet végeznek, melynek eredményétől függően ezután sor kerülhet további, immár bonyolultabb DNS-vizsgálatokra, melyeknek a célja a vírustörzs pontos meghatározása.

A méhnyakrák előrehaladottabb stádiumaiban már tünetek is jelentkezhetnek, mint a bővebb folyás és a vérzés. A vérzés legtöbbször szexuális együttlét vagy más mechanikai trauma hatására létrejött kontaktvérzés: ilyen esetben mindig gondolni kell a rákra is. Később spontán véres, odorozus (szagos) folyás is lehet. Ha a rák átterjed a környezetére, már fájdalmat is okozhat, de ez csak az igen előrehaladott stádiumra jellemző, csakúgy mint a székelési és vizelési panaszok.


Hogyan kezelhető?

A kezelésről szólva legfontosabb az elején leszögezni: maga a HPV-fertőzés a jelenlegi terápiás lehetőségek birtokában nem gyógyítható. A kezelés célja tehát csupán a fertőzés okozta elváltozások eltüntetése. Ne bízzunk tehát az öngyógyulásban!

A kezelésben, mint fentebb leírtuk, elsőrendű fontosságú a mihamarabbi diagnózis. Rákmegelőző állapotok esetén a kóros területet egy kisebb műtéttel - konizációval (azaz kúpkimetszéssel a méhnyakból) - el lehet távolítani. Műtét után általában már nem marad kimutatható HPV-fertőzés, néha azonban még visszamaradhatnak rejtett vírusok. Ezért, valamint az újrafertőzés veszélye miatt érdemes továbbra is rendszeres citológiai szűrővizsgálatot kérni.

Ha a méhnyakrák kialakult, a méhet el kell távolítani. A műtét típusa és a műtétet követő utókezelés módja a daganat korai vagy előrehaladott stádiumától függ. A leginkább előrehaladott méhnyakrákok esetén sugár- vagy gyógyszeres kezelést alkalmaznak.

Az igazi megoldás tehát, ha még a baj előtti pillanatban gondolunk a prevencióra. A megelőzés két pillére a nőgyógyászati szűrővizsgálat és a HPV elleni védőoltás alkalmazása.

A nőgyógyászati rákszűrést évente mindenképpen érdemes elvégeztetni, mert ennek során felismerhetők a kóros hámelváltozások.

Az oltásról

A klinikai vizsgálatok során az oltás, az adott HPV-típusokkal korábban még nem találkozott nőkben, 100 százalékos hatékonysággal megakadályozta a HPV 16-os és 18-as típusával összefüggő méhnyakrák kialakulását. Ezek a vizsgálatok azt is kimutatták, hogy ha az egy vagy több vakcinavírus-típussal már az oltást megelőzően fertőzött nőket oltják be, akkor az oltás megvédi őket a fennmaradó vakcinavírus-típusok okozta klinikai betegségtől, de nem feltétlenül változtatja meg a már fennálló fertőzés lefolyását.

Megalapozott közegészségügyi érvek szólnak amellett, hogy a fiatal férfiakat, fiúkat is oltsák a HPV ellen. Nemcsak azért, mert a férfiakban is kialakulnak HPV okozta betegségek, hanem azért is, mert tudtukon kívül továbbadhatják partnereiknek a HPV-t, ezáltal pedig kiteszik őket a HPV-vel összefüggő megbetegedések, például a méhnyakrák veszélyének.

Fentiek ismeretében úgy tűnik, hogy az oltás bevezetése célszerű lesz a 9-15 éves korú gyermekekben és serdülőkben, valamint 16-26 éves serdülő- és felnőttkorúaknál, de a szexuálisan aktív életet élőknek a fent említett korcsoportokon kívül is érdemes a védőoltásra gondolni, hiszen az ő esetükben is felmerülhet a HPV-vel való fertőződés.

Nagyon fontos viszont két dolgot hangsúlyozni: egyrészről a vakcinának nincsen terápiás hatása azon esetekben, amikor a HPV már korábban kialakított valamilyen fertőzést. Másrészt az oltás semmilyen változást nem indokol az eddigi méhnyakrákszűrési protokollban!

Fontos információk

A méhnyakrák elleni oltás 3 oltási fázisból áll: az első oltás után 2 hónappal kell "beszúrni" a második, majd ezt követően 4 hónappal a harmadik oltást. A védőoltást - a szakorvoson kívül - háziorvos is felírhatja, illetve beadhatja. Az oltás térítési díja közel 90 000 forint, de a támogatási kérelem már a társadalombiztosítás előtt van. Néhány önkormányzat már támogatja az oltást-

A 12-14 éves lányok részesülnek a támogatásból, többek között az alábbi településeken: Balatonszárszó, Balatonőszöd, Vác, Solymár, Sződliget, Biatorbágy, Hódmezővásárhely, Csömör, Szeghalom, Miklósi, Szabadegyháza, Döbrököz, Veszprém. A szülőknek ezeken a településeken csak az első oltásnál kell fizetniük 18 ezer forintot, és a fennmaradó részt az önkormányzat állja.

A méhnyakrák elleni védőoltást összesen 60 önkormányzat támogatja különbözőképpen.

Kérdezzen szakértőnktől
Kapcsolódó gyógynövények
Kapcsolódó betegségek