Terhesség és testsúly

A leendő anyukának célszerű az ideális egészségi állapotot elérni a fogamzás idejére, hogy magzata optimális feltételek mellett tudjon fejlődni. Ehhez elengedhetetlenül szükséges az egészséges életmód, a helyes táplálkozás, a rendszeres testmozgás, és a káros szenvedélyek, mint a dohányzás vagy az alkoholfogyasztás mellőzése.

Az anya terhességét megelőző testsúlya és az újszülött születési súlya között szoros összefüggés mutatkozik. Ha az anya terhesség előtti testtömege 15%-kal kisebb, mint a kívánatos, nagyobb az esély arra, hogy a csecsemő születési súlya alacsony lesz. A túlsúly illetve az elhízás növeli a terhességi cukorbetegség, a magas vérnyomás, a húgyúti fertőzések valamint a szülési komplikációk fellépésének kockázatát.

Mivel ezek mind-mind komoly egészségi kockázatot jelentenek egyrészt a mama, másrészt a baba számára, mindenképpen törekedni kell arra, hogy a fogamzás idejére az anya elérje a számára ideális testtömeget.

A legegyszerűbb módszer az ideális testtömeg meghatározására a testtömeg index (BMI), ami a testsúlyból és a testmagasságból számítható ki (aktuális testtömeg (kg) /magasság (m) / 2).

Ha a számított érték 18,5 és 24,9 közé esik, akkor a testtömeg a normál tartományba tartozik (ezen belül is a 20-22 közötti érték tekinthető ideálisnak). 25 és 29,9 között a BMI alapján túlsúly, 30 fölötti érték esetén pedig elhízás áll fönn.

Cél az ideális testtömeg elérése vagy megközelítése, illetve nagyobb mértékű súlyfölöslegnél legalább a 25 BMI alatti érték elérése. Túlsúly esetén mérsékelten csökkentett energiatartalmú étrend (1200-1500 kcal/nap) és rendszeresen végzett testmozgás javasolható. A drasztikus fogyókúrák és a különféle divatdiéták alkalmazása tilos a terhességet tervező nő számára, mivel árthat mind a mama, mind a baba egészségének, illetve károsan befolyásolhatja a baba fejlődését.

A várandósság alatt az egészséges súlygyarapodás kb. 10 kg, mivel azonban az anyukák testalkata között is nagy különbségek lehetnek, a 8-12 kg gyarapodás még elfogadható. Ez több részből tevődik össze (magzat, magzatburok, magzatvíz, méh, méhlepény, az anyai vérmennyiség növekedése, folyadék-visszatartás, emlők növekedése, zsírlerakódás).

Ha a súlygyarapodás túl kicsi vagy túl nagy a terhesség alatt, szintén kockázatot jelent a mama és a baba számára.

Energia- és tápanyagszükséglet a várandósság alatt

Az energiaszükséglet a várandósság első harmadában kb. 6-7 %-kal nő az egészséges táplálkozás alapjai szerinti ajánlott 2000-2500 kalóriához képest. Ez a mennyiség kb. napi 150 kalóriát jelent, ami megfelel az alábbi élelmiszerek energiatartalmának: 1 db zsemle, 3 dl 1,5 %-os tej,  50 g óvári sajt, 150 g banán, 300 g körte, 3 dl 100%-os gyümölcslé.

Később kb. napi 300 kalóriával nő a szükséglet. Természetesen, ha a fizikai aktivitás csökken a várandósságot megelőző életvitelhez képest, vagy a terhesség túlsúllyal indult, akkor ez a többlet energia-bevitel maximum 200 kalória legyen naponta.

Téves tehát az a nézet, hogy a kismamáknak kétszer annyit kell enniük, mint a terhességet megelőzően, mivel ez a mennyiség túl sok felesleges energiát jelentene a szervezetnek, ami nemcsak a mama, de a baba számára is káros lehet.

Nagyon fontos azonban, hogy a napi energiamennyiséget változatosan, mindenféle élelmiszercsoportot tartalmazó élelmiszerekből, ételekből állítsuk össze, így nemcsak a szükséges energiamennyiség, hanem a megfelelő arányú fehérje, zsír, szénhidrát, vitaminok és ásványi anyagok mennyisége is biztosított. A szélsőséges táplálkozási formákat érdemes kerülni a terhesség alatt, mivel a baba egészséges fejlődéséhez minden tápanyagra szükség van.

A fehérjék esetében fontos, hogy növényi és állati fehérjék egyaránt szerepeljenek az étrendben. Az állati fehérjék bevitele főként tojás, tengeri halak, szárnyasok, tej és tejtermékek fogyasztásával ajánlott.

A zsiradékok közül az ételkészítéshez elsősorban a növényi olajok ajánlottak, mivel állati eredetű zsiradékot egyébként is fogyasztunk.

A szénhidrátok közül az összetett szénhidrátok fogyasztására kell helyezni a hangsúlyt, amelyeket elsősorban gabonafélék és zöldségfélék fogyasztásával tudunk biztosítani. A gabonatermékek közül érdemes a magas rosttartalmú teljes kiőrlésű lisztből, grahamlisztből készült termékeket, valamint a korpás pékárukat választani. Ezek rosttartalma segít a várandósok körében gyakorta előforduló székrekedés megelőzésében is. A kismamáknak kb. napi 25-30 g rostfogyasztás ajánlott. Ugyancsak hozzájárulnak a rostbevitelhez a zöldségfélék, főzelékfélék, száraz hüvelyesek és gyümölcsök, így ezek rendszeres fogyasztása szintén előnyös.

Az ásványianyag- és vitaminszükséglet szintén növekszik a várandósság előtti állapothoz képest.

Cikkünk a következő oldalon folytatódik!

Ásványi anyag

Növekedés a fogamzás előtti szükséglethez képest

Kalcium: 20-50 %

Foszfor: 20-50 %

Magnézium: 50 %

Vas (4. hó-tól): 100 %

Réz: 30 %

Jód: 25 %

Vitamin

Növekedés a fogamzás előtti szükséglethez képest

B1-vitamin: 30 %

B2-vitamin: 25 %

B6-vitamin: 25 %

B12-vitamin: 30 %

C-vitamin: 30 %

A magasabb folsavbevitelnek főként az első 3 hónapban van nagy jelentősége a fejlődési rendellenességek megelőzése céljából, de érdemes már a tervezett terhesség előtt legalább egy hónappal elkezdeni. A magzat részéről a kalciumigény a 3. harmadban a legnagyobb. A megnövekedett vitamin- és ásványi anyag szükséglet nagy része a változatos táplálkozással fedezhető.

Amennyiben szükséges étrend-kiegészítő tabletta szedése, csak orvosi konzultáció után kezdje el a kismama.

Kismamák és a kívánósság, nassolás

A várandós kismamák többségénél előfordul az úgynevezett kívánósság, ami leggyakrabban abban nyilvánul meg, hogy az azelőtt nem kedvelt ételeket a kismama szívesen fogyasztja, vagy egy-egy élelmiszert, ételt szinte bármikor bármilyen mennyiségben képes elfogyasztani.

A vágyott élelmiszerről nem szükséges lemondani, de a mértékletességre tudatosan ügyelni kell, hogy az egyoldalú táplálkozást elkerülhessük. Gyakori, hogy a kívánt élelmiszer valamilyen édesség, desszert, főleg sütemény, csokoládé. A kismama ehet édességeket, azonban ugyanúgy, mint az egészséges, kiegyensúlyozott táplálkozásban, érdemes azokat főétkezések (leginkább ebéd) után fogyasztani. Fontos, hogy az édességfogyasztást ne vigyük túlzásba, mert hosszú távon felesleges súlytöbbletet eredményezhet. Azt is fontos, hogy az édességeket ne egy-egy étkezés kiváltására, hanem étkezés befejező fogásaként fogyassza. Érdemes a tej, túró, illetve a gyümölcsalapú édességeket előnyben részesíteni.

A magas energia- és zsírtartalmú vajkrémes torták (1 szelet kb. 300 kcal) helyett az alábbi desszertek is jó alternatívák lehetnek:

Desszert

1 adag energiatartalma

Puding (2 dl tejből): 180 kcal

Puding gyümölccsel (1,5 dl tejből+50 g őszibarack): 155 kcal

Csokoládé 30 g: 160 kcal

Meggyes piskóta, 1 szelet: 90 kcal

Almás palacsinta, 1 szelet: 170 kcal

Vegyes gyömölcssaláta 200 g: 130 kcal

Barackos túrós rétes, 1 szelet: 230 kcal

Irányelvek a helyes táplálkozás megvalósításához

Fontos szempont, hogy a várandósság alatt is az egészséges táplálkozás alapjai érvényesüljenek az étkezések során:

Bármilyen táplálék része lehet a helyes étrendnek, ha a mértékletességet betartva, azokat megfelelő mennyiségben, gyakorisággal és arányban fogyasztjuk.

Ételkészítéshez elsősorban növényi olajokat használjunk. Az étrendben az alacsonyabb zsírtartalmú élelmiszerek szerepeljenek (soványabb húsfélék, tejtermékek stb.). Kerüljük a túlzott sófogyasztást. Használjunk többféle zöld fűszert és az élelmiszerek közül válasszuk az alacsonyabb sótartalmúakat.

Tejet, tejtermékeket ajánlott naponta fogyasztani. Félliternyi sovány tej vagy azzal egyenértékű kefír, joghurt, sajt, illetve tehéntúró minden nap szerepeljen az étrendben, mert ezek jó forrásai értékes fehérjéknek és egyes vitaminoknak, ásványi anyagoknak, különösen a kalciumnak.

Ajánlott naponta fogyasztani alacsony zsírtartalmú húsfélét. A halak, különösen az értékes zsírsav-összetételű tengeri halak rendszeres fogyasztása (hetente 1-2-szer) ajánlott. Hetente 2-4 db tojást, májat havonta 2-3 alkalommal tartalmazzon az étrend.

Zöldségfélét és gyümölcsöt idénynek megfelelően frissen vagy mirelit, illetve savanyúság, befőtt formájában bőségesen ajánlott fogyasztani, összesen napi legalább 50 dkg mennyiségben. Gazdag forrásai az élelmi rostoknak, egyes vitaminoknak, ásványi anyagoknak, illetve egyéb egészségvédő hatású biológiailag aktív anyagoknak. Többségük energiaszegény és magas víztartalmú.

Rendszeresen, minden nap szerepeljen az étrendben valamilyen teljes értékű gabonaféle. Ide tartoznak a teljes kiőrlésű lisztből készült barna-, korpás-, magokkal dúsított kenyérfélék, pékáruk, a teljes gabonaszemet tartalmazó őrlemények, natúr gabonapelyhek, müzlik, zabkorpa, hajdina, köles stb. Az igazi barna kenyérnek nemcsak a színe barna, hanem az állaga tömör, nem levegős, puha.

Édességet, desszertet az étkezések befejező fogásaként fogyasszunk. A desszertek helyes kiválasztásánál fontos szempont, hogy a kevesebb energiát és zsírt tartalmazó, tej- vagy gyümölcsalapúakat részesítsük előnyben.

Fontos a napi 2 liternyi folyadék fogyasztása (víz, ásványvíz, rostos gyümölcs- és zöldséglé, gyümölcstea, tej). A savanyított tejtermékek, a levesek, főzelékek szintén magas víztartalmúak. Az alkoholtartalmú italokat kerülni kell, a koffeintartalmú italok fogyasztását pedig érdemes csökkenteni.

Naponta négyszer-ötször, de legalább háromszor étkezzünk, ha lehet, mindig hasonló időpontban. Az étrend legyen kiegyensúlyozott, a napi szükséges táplálékmennyiséget arányosan kell elosztani az egyes étkezések között, illetve ügyelni kell arra is, hogy ne legyen túl nagy ingadozás a táplálékfelvételben.

Forrás: Táplálkozás és Tudomány