Ősz

Hallani a falevelek hullását. Alig nesz, ahogy a tengernyi álmos sárga libegés földet ér. A

pirosak sem nehezebbek, így nem is hangosabbak, noha mély színüktől azt várná az ember,

hogy határozottabban verekedik át magukat az ágak közt.

A sok puha landolás állandó motoszkálássá áll össze, mint mikor elvackolnak az állatkák

télre.

Csendben lépjünk rájuk, hogy fel ne ébredjenek.

Variációk fehérre

Gyermeklelkűeknek porcukrosak a fák.

Gyomorbajosaknak szódabikarbónásak.

Függőknek amfetaminos – legenyhébb esetben.

Munkásoknak mészporos, cukrászoknak sütőporos.

Nővéreknek vattapamacsosan puha a táj.

Holle anyónak dunyhából-tollpihés.

Tisztaságmániásoknak korpás.

Pékeknek lisztes.

Telebendőknek darakása ül minden ágon.

Nekem meg sosemvolt hercegnők púdere porzik.