Novák Péter a Pávában: „Küzdök a hagyományaimért”

Nekem a szépség

 Mindig fölszállott, röpült valamiért az a páva! Szegénylegényekért, új magyar csodákért, most újra azért, hogy otthonosan érezzük magunkat a saját kultúránkban. A Duna tévé tehetségkutató műsora, a Fölszállott a páva autentikus házigazda párt talált Herczku Ágnes és Novák Péter személyében. Előbbi mellénykéje vállán kisliba ült békésen (kézi horgolás, éppúgy eredeti, mint a régi falvédők, melyekből az alkalmi overallja készült) az első adásban, Péteren pedig látszik, hogy bármikor szívesen letenné a mikrofont egy kis csizmaszárcsapkodásért.

Most már a műsor feladata elérni, hogy a nézők is rákívánkozzanak a hagyományos zene, tánc, ének befogadására. Nagy vállalás. Mondhatni, tévéellenes maga a műfaj: a csilivili show-világba bevinni azt, ami évszázadok tömegmédia-mentes kultúrájában alakult és alakul, él máig is.

Novák Péter – fotó MTVA

Novák Péter:

„Tudtuk, hogy már a válogatók is érdekesek, hiszen maga a népi kultúra ilyen: érzelmek, tehetségek tarkasága. Ezért aztán a mi felelősségünk volt, hogy a jelentkezőket másként mutassuk meg, mint a hagyományos talent – típusú műsorokban. Ezért volt a dokumentarista stílus: együtt találtuk ki operatőrrel, rendezővel – ők is érezték a felelősségét annak, hogy mit és hogyan mutatunk meg azokból a jelentkezőkből, akik talán nem juthattak el a tévéstúdióba, de ért annyit a produkciójuk, hogy felvillanthattunk részleteket belőle és megszólalhattak személyesen is. Ezek a filmecskék lettek a műsor beharangozói, és önmagukban is sikerült figyelmet kelteniük, nemcsak reklámhordozókként.”

A modern dokumentarista stílus után egy show díszletei várták a Páva nézőit. Bár a műsorvezetők ebben a műsorban alkotótársak, és nem csak látványelemek, ebbe nem volt beleszólásuk:

„A vizualitásnak meg kell felelnie a tv-trendeknek, annak, hogy prime time időben, versenyhelyzetben mi a kívánalom. Nagyon sok újat kellett a tévés kollégáknak megtanulniuk, és ők nagyon érdeklődők, nyitottak erre. Érzékeny műfaj ez, nem könnyű jól csinálni. Csodát művel Farkas Csaba, vezető operatőr és a fények mestere, Csomós András azért, hogy szépen meg tudják mutatni például, amikor egy ember üti-vágja magát, körülötte meg egy lány illeg-billeg – ez más műfaj, sajátos kritériumokkal. Be kell járatni. Én nem foglalkozom a számokkal, de a saját közegemben azokat kérdeztem, akiknek nem anyanyelve a folklór, és jól fogadták…”

Aztán kiderül: „Hát persze hogy érdekelnek a számok is, az első adást 800 000-en nézték” –lelkesedik, majd hozzáteszi: sajnos, nem egyszerre. De Péter optimista: „A személyes ambícióm, hogy alapszinten megismertessük a népművészetet.”

Herczku Ágnes és Novák Péter, a Fölszállott a páva műsorvezetői. Ági ruháját Németh Anikó (Manier) tervezte – fotó MTVA

Erre bennem horgad fel a valamikori, Kodály-módszeren nevelődött zeneiskolás öntudata: Hogy lehet ilyen türelmes valaki, akinek apja-anyja – ha Foltin Jolán és Novák Ferenc művészi-vezető éveit összeadjuk – együtt egy évszázada dolgozik azért, hogy minél elismertebb és magasabb színvonalú legyen a magyar folklór? És hogy érhetjük be ennyivel Bartók és Kodály országában, ahol a hatvanas években gyerekek tízezrei tanultak zenét a közoktatásban és táncoltak a néptáncórákon – Kodály szellemében? Megint elölről kell kezdenünk?

Péter azonban realista, tudomásul vette, hogy az elvesztett hagyományokat újra meg kell találnunk:

„Nekem jól áll a konfliktus: valami militáns pacifizmussal vagy nemzeti liberalizmussal küzdök a hagyományaimért és gyűlölöm, ha ezt másoknak nem hagyjuk.

Sorshelyzet a miénk, de nem abban az értelemben, ahogy sokszor visszaélnek a nemzeti kultúrára hivatkozással. Ezt a gazdagságot az itt élő népektől kaptunk. Ha valamiben különlegesek vagyunk, hát abban, hogy a kultúránkat a kárpát-medencei különböző kultúrák genetikailag sokszínűvé tették. És ezt az ezerszínű kultúrát vallhatjuk a magunkénak, magyarnak.

Folytatás

Ha én süti lennék

Balázsy Panna - RSVP

Nyomkövető stílusban szoktam főzni, nem szégyen azt bevallani. Vagyis: teljes beleéléssel olvasom a szakácskönyveket, gasztromagazinokat és az interneten lévő recepteket, majd az esetek túlnyomó többségében követem az utasításokat.

Persze sokszor előfordul, hogy nincs otthon valami, ami kéne a recepthez, és akkor variálok. De ezt még messze nem nevezném kreativitásnak.

Ezért is volt a tenger hullámaihoz hasonló nyaralós érzés, mikor Segal Viktor séf és Sípos Katalin cukrász-dekoratőr-vezető-mentor extraordinaire megalkottak egy vadonatúj desszertet a fülem hallatára.

Történt ugyanis, hogy a belvárosi Lila Körte cukrászdában tartotta sajtótájékoztatóját a Gasztrowerk. Réz András fejében született meg a gondolat, kéne csinálni egy olyan helyet (Werk Akadémia), ahol a kreatívok (főleg film, divat, kortárs művészet) gyakorlati tudással együtt sajátíthatnák el a szakma alapjait és mindazt, ami utána jön. Közben kiderült, robban a gasztro, ezért a lelkes amatőröknek és érdeklődő szakmabelieknek indult egy ilyen kurzus is.

Folytatás