Az új évben sokan megfogadják, hogy megváltoznak, változtatnak az életükön. Miért van az, hogy a változás iránti vágy gyakran csak fogadkozás marad, és nem valósul meg?
Az elmúlt időszakban készített beszélgetéseimben gyakran kérdezgettem a spirituális segítőktől, tanítóktól, hogy szükség van-e komoly krízishelyzetekre, súlyos betegségekre a változáshoz , ahhoz, hogy valaki elkezdjen igazán befelé, önmagára figyelni, és változni, változtatni kezdjen. Mindenkinél más az az ingerküszöb, amikor azt mondja: Ez így nem mehet tovább! Amikor kimondjuk ezt, akkor vesszük ismét kezünkbe sorsunk alakítását. Ilyenkor túl vagyunk már az önsajnálat, a „segítsen már valaki”, az „oldják már meg helyettem”, az „úgysem fog sikerülni” stádiumain, és hajlandóak vagyunk kilépni a komfortzónánkból is azért, hogy jobb életet teremtsünk magunknak.
A komfortzóna a szokások világa, a már ismert, bejáratott útvonalak összessége, a jól begyakorolt gondolatok, tevékenységek, érzések világa.
Mi is az a komfortzóna, ami úgy hangzik, mintha valami csodás, meleg, védelmező fészek lenne, ahonnan kilökdössük önmagunkat a zimankós, zord világba? A komfortzóna a szokások világa, a már ismert, bejáratott útvonalak összessége, a jól begyakorolt gondolatok, tevékenységek, érzések világa. Talán rossz, de legalább ismerem, előre le tudom játszani a forgatókönyvet, nem érhet meglepetés. Én már úgysem változom, bár mások azért változhatnának, hogy nekem jobb legyen – gondolom.
Ha mindig ugyanazon a vágányon haladunk, akkor mindig ugyanoda fogunk jutni, és eljöhet a pillanat, amikor azt érezzük, hogy talán mégis van más útvonal, más élet is, mint amibe beleszoktunk, amibe beletörődtünk, mint változtathatatlanba. Ilyenkor történhet velünk valami, ami azt mutatja, hogy ez a vágány már elkopott, hogy kénytelenek vagyunk új dolgokat tanulni, új érzéseket megengedni magunknak, új szokásokat kialakítani. Ez a történés lehet munkahelyi elbocsátás, válás, másik lakásba, városba, országba költözés, vagy akár egy betegség tünet is. Ilyenkor utunkba akadhat valaki, aki segít értelmezni a jelzéseket, és segít abban, hogy automata pilótáról újra kézi vezérlésre állítsuk magunkat, azaz változtassunk berögzült gondolatainkon, érzéseinken, szokásainkon.
Folytatás →
