Látlak, az arcod úgy látom
Rezeg erdei tisztáson
Egy kicsiny tavacska tükrén
Mindig némán, tisztán, büszkén;
S e fura síkon lebegve
Mintha sírna vagy nevetne,
Tündér és ember, égi s való,
És kék háttért tükröz a tó.
(Sinóros-Szabó György fordítása)