Az amerikai elnökfeleségekkel szembeni egyetlen elvárás, amit mindenki vita nélkül oszt az USA-ban, hogy erősítsék férjük szerethetőségének és megbízhatóságának legalább a látszatát. Erre a legjobb alkalom az elnökválasztás előtti hónapok látványos politikai eseménye, a nyár végi elnökjelölő nagygyűlések időszaka. Az ekkorra már brutálisan versengő pártok többnapos dzsemboriját az első estén a feleségek nyitják, akiknek még az ellenfelek is drukkolnak: a feleségek beszéde a fegyverletétel pillanata, ilyenkor ideig-óráig mindenki engedékenyebb és tisztességesebb az ellenfél feleségével, mint bárki mással a barikád túloldalán tanyázók közül.
A feleségek beszédének persze általában nincs komoly politikai tartalma, tétje azonban van. Annak ellenére van, hogy az elnökjelölt férjekről szinte mindig ugyanazt tudjuk meg, – álmomban is meg tudnék már írni egy ilyen feleség-beszédet: hogy a jelölt csodálatos férj és családapa, istenhívő, dolgos-szorgos ember, aki puszta kezével épített mindent, amit a magáénak tudhat. A családján kívül pedig természetesen egyetlen dolog érdekli, Amerika jövője, épülése, szépülése.
A lényeg persze nem az, hogy mit mond a jelölt felesége. Hanem az, hogy hogyan mondja, és miben mondja. Hosszú ideig csámcsog rajta még a nem bulvár sajtó is, a tévékommentátorok, a politikai elemzők, a divatszakemberek, és akit még be lehet kötni valamilyen szálon a témába. Hatással lehet az elnökjelölt népszerűségének változására.
A lényeg persze nem az, hogy mit mond a jelölt felesége. Hanem az, hogy hogyan mondja, és miben mondja.
Az idén például a republikánusoknál talán a legnagyobb sikert Mitt Romney felesége, Ann Romney aratta. A hatvannégy éves, öt fiúgyereket felnevelő, 16 unokás Ann Romney csinos volt, megnyerő, jó humorú, őszintének tűnt és kilépett a közhelyek biztonságából. („Valahol azt olvastam, hogy a házasságunk Mitt-tel olyan, mint egy lányregényben. Nos, azokban a lányregényekben, amiket én olvastam, sosem voltak hosszú, esős téli délutánok, ahol öt kisfiú ordít egyszerre a házban. És a lányregényekben a szklerózis multiplexről és mellrákról sincsenek fejezetek” – mondta a közönségnek.) Később Romney sem volt rest megjegyezni, hogy bármit csinált életében, cégeket, dollármilliókat és elnökválasztási kampányokat, semmi nem ért fel azzal a munkával, amit a felesége az öt gyerek mellett, otthon végzett. Őrületes tapsot kapott, én a helyszínen, a teremben úgy éreztem, a legnagyobbat, de ezt lehet, hogy már csak feminista elfogultságom éreztette velem így – nagyon díjaztam, hogy ekkora súlyt adott az otthoni és a gyerek mellett végzett munka tiszteletének.
A demokratáknál Michelle Obama beszédét természetesen ugyanakkora várakozás előzte meg, mint Ann Romney-ét, más okokból.
Michelle Obama nem kevesebb, mint az Egyesült Államok egyik legnépszerűbb közszereplője. Bár Barack Obamára is igaz a kutatások szerint, hogy személyében még azok közül is nagyon sokan szeretik, akik a politikájától hideglelést kapnak, Michelle Obama még a férjét is felülmúlja kedveltségben. A ruhákat, melyeket hord – tudatosan középkategóriás árú, feltörekvő fiatal designerek munkái, sosem méregdrága darabok – másnap, ahogy feltűnnek Michelle-en, az utolsó szálig elkapkodják Amerika-szerte. A frizuráját milliók utánozzák, divattörténeti jelentőségűnek tartják, hogy ujjatlan estélyiket hord… Ilyen és hasonló csacskaságok mellett Michelle Obama karizmáját önkéntesmunkára felszólító kampányainak népszerűsége és sok-sok más közéleti sikere is bizonyítja.