Ha PVC-be dugod fejed
elbúcsúzik porhüvelyed.
Sej, haj, csuhaja, csuhaja!
Gardos Károly címkével jelölt bejegyzések
Mit nézzek kék szememmel?
Mit nézzek kék szememmel?
Kristálytó partján
Néma köd.
S a furcsa vidék
Vad, sűrű báján
Elalélt emlék
Mely összeköt.
Egy kis piros bogyó most
Lenge lelkem
Egyedül ott az ág tövén.
Levélként remeg
Ádvent éjszakáján.
Ha rátalál
A gyertyafény.
Folytatás
Gyürkész Balázs végre hazatér

fotó: Eric Huybrechts, flickr.com
Balázst már gyerekkorában is lenyűgözték a szentek életei. Rajongással gondolt arra, hogy az ő élete sem lehet más, mint valami ilyesmi, csak egy kicsit másképp.
Reggelente riadtan meredt meredező fütykösére, mely mintha egy távoli horizontra mutatott volna, amely felé ő nem akar elindulni soha, soha.
Édesanyja Ezotéri Erzsekt mindennap körbeszaladta a fél falut, hogy elmondja, az ő fia imádkozik, és tanul, amiért a negyed falu utálta, a másik negyed meg leszarta.
Ámde a szép barázdált paradicsomairól híres helyi plébános felfigyelt Balázsra, és az apát figyelmébe ajánlotta.
Francesca és Alizé
Nis
A szoba feltűnően nagy, külön egy helyiség asztallal, két fotellel, és heverővel, mellette a háló és fürdő, és mindez 18 euro. Hirtelen megöregszem, bevánszorgok a városba, veszek ivójoghurtot, kenyeret, sajtot, szerb sört, visszafelé utcán át egy pitát, amibe csevabcsicsit raknak, és salátát, már ismerem, egyszerűen fenséges. Végre, újra a hotel, fürödhetek, alhatok.
Viszont a fridzsi mellett egy feltűnően nagy tévét raktak a falra. Otthon se nézek soha tévét, és a szállodákban se, ha néha bekapcsolom, mindig megbánom. De ez a tévé feltűnően nagy, és ha túl hamar elalszom, túl korán ébredek. OK, kalandra fel!ű