Üvöltés a szenvedőkért – Kosztolányi Számadás-verséről

Olvasnivalót keresek lefekvés előtt. Élvezetes legyen, de ne kavarjon fel annyira, hogy ne tudjak elaludni – hopp, ez éppen jó lesz: Hunyadi Sándor novellák. Nemsokára nyakig merülök a kisvárosi hölgyek, deklasszált grófok, boldogulni igyekvő polgárok és kiszolgáltatott cselédlányok világába. Aki sosem olvasta, az is ismeri, legalább a Bakaruhában film képeiből. Hunyady Sándor novellájából írták … és egy esztéta , “cselekvő filmnek” nevezi, mint olyat, „mely képes aktívan formálni a társadalmi tudatot”.

És való igaz: Bara Margit és Darvas Iván páros szépsége az első, ami felidéződik bennem, de fényük mögött ott sötétlik az Édes Anna fojtottan kegyetlen világa, mintha annak megszelídített változata lenne: itt nem ölnek. Legalábbis nem direktben.

Bakaruhában 2

Folytatás

Magyar filmek kép-mesékben

A magyar filmgyártás aranykorának nemcsak tanúja volt, hanem aktív részese is. Filmforgatásokon fotózott – úgynevezett „standfotósként”, s képei a dokumentáció, és reklám kategóriából lassanként átkerültek a művészet kategóriába. Inkey Alice képeivel ír filmtörténetet, mely No de Alizka címmel jelent meg könyv formájában.

Tizenéves, amikor némi gyakorlat után, amit a Filmgyár fotólaborjában szerez, odacsöppen a forgatásokra, a magyar filmtörténet későbbi film nagyságai közé. És rögtön helytáll: a Mici néni két élete nemcsak mint film, hanem mint ikonikus fotók sora is bevésődött a köztudatba.

Kiss Manyi és Páger Antal a Mici néni két élete jelenetében - Inkey Alice felvétele

Kiss Manyi és Páger Antal a Mici néni két élete jelenetében – Inkey Alice felvétele

Persze egy kis csúsztatás van abban, ahogy a történetet felvezettem: hiszen Inkey Alice talán sosem volt igazi kezdő, beleszületett a fotózásba. Édesapja, Inkey Tibor művész-fotós, portréin olyan ifjú művészek szerepelnek az 50-es években, mint Bara Margit, Darvas Iván, Gábor Miklós, Bessenyei, Ferenc, Házy Erzsébet… Tehetséges lánya az ő közelében technikát és szemléletet is elsajátít – ahogy előző könyvében, az Alsógödi Amarcord című fotós családtörténetben megírta.

Folytatás