MASZK

 

fotó: Sarah Robinson, flickr.com

fotó: Sarah Robinson, flickr.com

Sehány éves vagyok. Minden reggel erőt nyerítek, és lendülök. Kávé, müzli, áfonya koncentrátum egyenesen Alaszkából, tisztítás, tonizálás, hidratálás, a tükör is megcsalt, még több jég, meg uborka, újratervez, újraépít, újra épít. Visszatolom a szemem a helyére, na most nézek úgy ki, mint egy fölmelegített hulla. Jöhet a festés-mázolás, pír, por, pampilla, csücsörítés, vicsorítás, próbamosoly. Hoppá! Kontaktlencsével elveszett a kontakt, itt a lencse, hol a lencse, szemüveg elő, hosszas tapogatás, megvan, a csapra ragadt! Újratervez. Ha eltalálom a pupillám, látni fogok ismét! Korai öröm, túlzó lett a vakolat.

Nyaktól fölfelé 35, lefelé 55 vagyok, közelítsünk magamhoz, de mit vegyek fel, nincs egy rongyom se.

A tükörből a szomszéd Judy néni  néz vissza, aki denevérnek maszkírozva hordja ki a szemetet. A kevesebb több elve mentén általános törlés. Van arcom. Olyan arc szerű arcom. Hej-haj, nagy a baj, a hajam helyén viszont éjszaka kenderkóc nőtt. Hátul lapos, oldalt kiáll, elölről meg eltűnt. A helye viszont ezüstösen csillog-villog. Zabolázok. Hajkiegyenesítés, gőzölög a vasaló, lehet, hogy fölgyújtom a hajam? Konklúzió: a kevés, de egyenes haj fiatalít. Végső bevetés:fixálás. Lakk a hajra, lakk az arcra, fix a mosoly is. Nyaktól fölfelé 35, lefelé 55 vagyok, közelítsünk magamhoz, de mit vegyek fel, nincs egy rongyom se.

Judy nénitől még kölcsönkérem azt a cuki sapit, és már indulok is!

Az ablakból látom, Judy néni halad a kuka felé. Denevér arc megvan, no de a sztájling se utolsó: halvány burgundi mackóalsó, piros, steppelt hosszú köntös, a vállán és zsebén zöld rátétekkel, öv hanyagul úszik utána, strandpapucs kék-fehér csíkkal, koronaként pedig mustársárga horgolt sapka. Ez az! Ötletet nyerítek: férj vásárolt egy mustársárga kisruhát, kell egy ilyen az állásinterjúkra, mert te csak föltűnő, hordhatatlan darabokat gyűjtögetsz, mondjuk igaza van.
Pusap föntre, pusap lentre, jé, van cicim, meg fenekem is, mindkettő a megszokott helyen, sárga ruha, fekete kiegészítők, ez az! Beleszuszakolom a lábam egy hihetelenül apró, hihetetlenül régi cipőbe, most ismét trendi, megtalálom az egyensúlyomat, nagy levegő, Judy nénitől még kölcsönkérem azt a cuki sapit, és már indulok is!
Futó pillantás a tükörbe. Messziről szinte tökéletes a látvány, a fiam szerint túl nagy a mellem, de nem ciki, a lányom is vigasztal, a legkisebb szerint meg úgyis én vagyok a legszebb, hát hajrá!

Sehány éves vagyok már régóta, meg magabiztos, autóba ülök, szexin behúzom a lábam, napszemüveg, egy intés Judy néninek, és padlógáz.

Angol nyelvű állásinterjúra megyek egy velnessz hotelbe. Takarítónőt keresnek.

4464876720_3e6b3a1509_b

 

 

15 hozzászólás a(z) “MASZK” bejegyzéshez

  1. Nagyszerű írás. Mi, az egy idő után sehány évesek különösen megértjük. Ahogy olvasom, szinte átérzem a napi harcot magamért, kicsit magam ellen. A tükör ellen….Ismerős ez a huzavona az idővel, a megfelelni akarás. Aztán hirtelen jön az írásban egy váratlan csattanó, mint valami ébresztő. Mi végre is vagyok e világra? E végre?!

  2. Kedvesen, humorosan önkritikus és igen, így próbálkozunk a világnak, az elvárásoknak na meg magunknak megfelelni!!!

  3. Önirónia, irónia, humor… és kemény igazságok, de buborékos fóliába csomagolva. Nagyon bölcs, szerethető írás, szeretem is.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.