fotó: flickr.com

Látlak, az arcod úgy látom

Rezeg erdei tisztáson

Egy kicsiny tavacska tükrén

Mindig némán, tisztán, büszkén;

S e fura síkon lebegve

Mintha sírna vagy nevetne,

Tündér és ember, égi s való,

És kék háttért tükröz a tó.

(Sinóros-Szabó György fordítása)

KATHARINE

We see you as we see a face

That trembles in a forest place

Upon the mirror of a pool

Forever quiet, clear and cool;

And in the wayward glass, appears

To hover between smiles and tears,

Elfin and human, airy and true,

And backed by the reflected blue.

(ROBERT LOUIS STEVENSON, Skócia, Edinburgh 1850 – Samoa sziget, Vailima 1894)