Az ózonillatú, fenséges téli erdő különös látomásokat kelt életre mikor minden porcikáját belepi a puha, vakító hó.

A fehér színpadon játszók kisebb-nagyobb eséllyel, de rendületlenül keresik a létfenntartáshoz kitaposott ösvényeket, folytonosan megújulva, az élet körforgásához igazodva.

A valóságos látomások erdejében, a szikrázó napsütésben, gyémántként ragyognak a lágyan egységbe kapaszkodó kristályos hópelyhek.

A faóriások és törpék, az elegáns mulatság résztvevői, talpig fehérben tündökölnek.

Az évszakonkénti változás divatját követők, mint az erdő őrei, a magasba nyúlnak, míg a többiek földig hajló zöld alsószoknyával dicsekszenek.

A fagyos téllel dacoló tündöklő napsugár néhol könnyekre fakasztja, megbontja a hófehér palástokat.

A látvány a méltóságos elmúlás gondolatával érint meg.

Az erdőközeli város felé vezető úton, a lakóházakat elérve, zajos, latyakos az élet.
A sietős gyalogosok észre sem veszik az apró, csoszogó, hajlott hátú idős nénit. Riadt tekintetét a sáros földre szegezi, időnként meg-megáll, biztatja bizonytalan lábait. A buszmegálló felé igyekszik, reméli, hogy a síkos járdán baj nélkül célhoz ér. Az utat majd minden nap megteszi, a földig lógó, gyűrött bevásárló szatyorral és az elmaradhatatlan pici, kopott retiküllel a karján.

Nem néz felfelé, csak oldalra. Derékszögbe hajlott teste megakadályozza, hogy a magasba tekintsen, a faágakra tapadó hóban és a kékes napsütésben gyönyörködhessen.

Hazatérve előveszi a kicsi fenyőágat a szatyorból és a Mária szobrocska mellé a csipketerítős asztal közepére teszi. Idén a szaloncukor elmarad, helyette fehér vattapamacsokkal díszíti.

Mint minden ünnep előtt, most is gyertyát gyújt. Szemben vele leül. Gyapjútakarós hintaszéke támláját meggörbült háta éppen csak érinti. Innen nem is látja a fenyőágat.

Az imbolygó gyertyafény furcsa, megnyúlt árnyakkal öltözteti a csupasz falat. Mintha karácsonyfát rajzolna…

Ahogy lassan hintázik, gondolatai elkalandoznak. Egészséges fiatalkorának emlékeit idézik, a boldog, közös családi karácsonyok örömeit, vidám hangulatát. A jóleső melegben lassan ringatózva behunyt szemmel álmodik tovább…