Természetesen a szemben – mondják a hozzá nem értők. A kérdés azonban lényegesen bonyolultabb, mintsem elsőre gondolnánk, és semmiképp sem egyszerűsíthető le a megfelelő szemüveg felírására és ezzel a látás rendezésére. Professzor Dr. Holló Gáborral, a Szemészeti Központ vezetőjével, glaukóma specialistájával számos szembetegségről beszélgettünk az elmúlt időszakban. A mai alkalommal az anatómiai alapok áttekintése révén az egyes fontos betegségcsoportok látásra gyakorolt hatását vizsgáljuk meg.

Elég-e a szemüveg a jó látáshoz? Miért kellene tünetmentesen is szemészeti vizsgálaton részt vennünk, ha a családban volt már zöldhályog? Mit jelent e tekintetben az egészségtudatosság? Professzor Dr. Holló Gábor, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, a Szemészeti Központ glaukóma specialistája a szem egészségéről, a leggyakoribb szembetegségekről, a korai felismerés és kezelés jelentőségéről beszélt.

A Látás Világnapját (World Sight Day) immár 25. éve rendezik meg minden évben október második csütörtökén. A szervezők az idei világnap kapcsán arra hívják fel a figyelmet, hogy napjainkra a rövidlátás és súlyos szövődményei olyan gyakorivá váltak, hogy egyértelműen betegségként kell kezelni, nem pedig egyszerű (fénytörési) hibaként. A szakemberek már úgy bánnak vele, mint egy népbetegséggel.

Prof. Dr. Holló Gáborral, a Szemészeti Központ szemész szakorvosával, glaukóma specialistájával számos szemészeti betegséget, kockázati tényezőt és kezelési módot beszéltünk meg az elmúlt évek interjúi során. A jelen alkalommal egy korábban még nem érintett témát, a háziállatokhoz, házi kedvencekhez kapcsolódó szemészeti betegségek, sérülések kérdéseit tárgyaljuk meg.

A glaukóma (zöldhályog) kezeléséről számos alkalommal beszélgettünk már professzor Dr. Holló Gáborral, a Szemészeti Központ vezetőjével, glaukóma specialistájával. A zöldhályog világszerte az egyik leggyakoribb olyan betegség, ami visszafordíthatatlan látásromlást, súlyos esetben látásvesztést okoz. Hazánkban is gyakori, elsősorban a 40 évesnél idősebb népességben. Megbeszéltük már a kezelések számos aspektusát és a diagnosztikát, azonban még nem tértünk ki arra az elvi jelentőségű kérdésre, hogy miért van szükség a sokféle szemcseppes, lézeres és műtéti kezelésre. Miért nem egy vagy két kezeléstípus az, ami mindenkinek egyformán előnyös?

Professzor Dr. Holló Gáborral, a Szemészeti Központ vezetőjével, glaukóma specialistájával több alkalommal beszélgettünk már a nyári és téli szezon utazásaihoz kapcsolódó szemészeti tudnivalókról. Ezek egy része az új környezetben kialakuló új szembetegségekre vonatkozik. Hangsúlyozni kell azonban az angolszász nyelvterületen „drug holiday” néven ismert jelenséget is, ami a krónikus kezelést igénylő szemészeti betegségek kezelésének elmaradását, „szabadságolását” jelenti.

A látás élményét nagyon jelentősen befolyásolja a két szemmel együtt látott kép élessége. A keletkező látásérzet jelentősen romlik, akkor, ha a kép duplázódik, eltorzul vagy szellemképessé válik. Ilyenkor a betegek többsége már hamar szemorvoshoz fordul. A betegek által szükségszerűen pontatlanul jellemzett és ezért az orvos számára nem igazán informatív panaszok számos különböző állapotot takarhatnak. Ezek közül a legfontosabbakat Prof. Dr. Holló Gáborral, a Szemészeti Központ szemész szakorvosával, glaukóma specialistájával beszéljük meg.

Prof. Dr. Holló Gábort, a Szemészeti Központ szemész szakorvosát, glaukóma specialistáját arról kérdeztük, vajon milyen esetekben van szükség a szemfenékvizsgálatára, valamint, mit takar ez a folyamat.

Professzor Dr. Holló Gáborral, a Szemészeti Központ vezetőjével, glaukóma specialistájával számos alkalommal beszélgettünk általános szemészeti ismeretterjesztő kérdésekről és konkrét gyakorlati problémákról. A jelen alkalommal, mint azt néhányszor korábban is tettük, egy a mindennapi gyakorlat által felhozott, közvetlen betegellátási jelentőséggel bíró kérdésről ejtünk szót. A mai nap témája a zárt csarnokzugú elsődleges glaukóma fel nem ismerése, mellyel a professzor mindennapi gyakorlata során az utóbbi időszakban ismét különösen gyakran találkozik.

Professzor Dr. Holló Gáborral, a Szemészeti Központ vezetőjével és glaukóma specialistájával számos alkalommal beszélgettünk már a zöldhályog (glaukóma) különböző formáiról. A jelen beszélgetés egy speciális formáról, a közepes és nagyfokú rövidlátásban előforduló nyitott csarnokzugú glaukómáról szól. Erre a betegségre, mint majd mindjárt hallani fogjuk, a legtöbb zöldhályogformától eltérő klinikai megjelenés és kissé eltérő kezelés szükséges.

Tradicionálisan évről évre október jelenti a látás hónapját. Ebben a hónapban számos figyelemfelkeltő, ismeretterjesztő anyag kerül a médiumokba a látás fontosságáról, a megfelelő szemüvegkorrekcióról, és sajnos kisebb számban a szembetegségek megfelelő felismeréséről és korai, jó minőségű kezelés bevételéről. Ez utóbbi kapcsán ebben az évben is rövid áttekintést adunk a látás hónapjával kapcsolatos szemorvosi kérdésekről. Mint az elmúlt évben, most is Prof. Dr. Holló Gábor, a Szemészeti Központ zöldhályog specialista, szemész szakorvosával beszélgetünk.

Legtöbben jobban félünk a látásvesztéstől, mint a rák, a stroke, a szívbetegség és más súlyos betegségek kialakulásától, legalábbis erre mutatnak rá különböző nemzetközi tanulmányok. Bár azt feltételezzük, hogy jól ismerjük a jó látás megőrzéséhez szükséges tudnivalókat, valójában a többségnek csekély a tudása ezen a területen. Ez az ismerethiány pedig növeli egy-egy szembetegség kialakulásának kockázatát.

Előző beszélgetésünkben professzor Dr. Holló Gáborral, a Szemészeti Központ vezetőjével, glaukóma specialistájával részletesen tárgyaltuk azon kötőhártya vérbőségeket, melyek hatékony szemnyomáscsökkentő szemcseppek enyhe, csak kozmetikai jelentőségű velejárói. Akkor megtudtuk, hogy ezen cseppek (például prosztaglandin-analóg szemcseppek) esetében nem szabad a kezelést a betegnek önállóan megszakítani, abbahagyni, hiszen a szempirosság nagyon enyhe, és semmilyen káros hatással nem bír. Vannak azonban olyan esetek, melyekben a szem pirossága sokkal nagyobb, és kellemetlen érzéssel, hunyorgással, fényérzékenységgel jár. Ez esetben egyértelműen szemorvosi konzultáció, illetve a kezelés megszakítása vagy módosítása szükséges a szem egészségének helyreállításához.

Megvilágítás nélkül nem látunk, a látás fény nélkül nem működik. Ám annak ellenére, hogy a szem a fény felfogására kifejlődött szerv, a megvilágítás bizonyos hullámhossz tartománya anatómiai vagy működési szempontból károsan befolyásolhatja a szemet. Ezekről a hatásokról Prof. Dr. Holló Gábort, a Szemészeti Központ szemész szakorvosát, glaukóma specialistáját kérdeztük.

A glaukóma a látásvesztés egyik vezető oka, így fontos, hogy tisztában legyünk a hajlamosító tényezőkkel. Prof. Dr. Holló Gábor, a Szemészeti Központ szemész szakorvosa, glaukóma specialistája a családi halmozódásra hívja fel a figyelmet.

Prof. Dr. Holló Gáborral, a Szemészeti Központ szemész szakorvosával, glaukóma specialistájával számos alkalommal beszélgettünk a hazánkban is népbetegségnek számító, a látást vissza nem fordítható módon megrontó zöldhályog (glaukóma) típusairól, klinikai megjelenéséről és ellátásáról. Most egy fontos, eddig még nem érintett kérdésre keressük a választ: hogyan lehetséges az, hogy egyes személyek zöldhályogja viszonylag enyhe lefolyású, nem okoz jelentős látáskárosodást, míg másoké gyorsan romlik, és már fiatal vagy középkorú életkorban súlyos látásromláshoz, vaksághoz vezet?

2023. március 6. és 12. között van az idei Glaukóma Világhét (World Glaucoma Week), melynek során a világ minden országában ismeretterjesztő anyagokkal, előadásokkal és szűrővizsgálatokkal hívják fel a figyelmet e súlyos népbetegség korai észlelésére és hatékony kezelésére. A glaukómáról (zöldhályogról) már számos alkalommal beszélgettünk Prof. Dr. Holló Gáborral, a Szemészeti Központ szemész szakorvosával, glaukóma specialistájával.

A Látás Világnapját (World Sight Day) mindig október második csütörtökén tartják. A világnap célja, felhívni a figyelmet arra, hogy a vakság nagyrészben megelőzhető, illetve gyógyítható.