Várjuk a karácsonyt, készülünk az ünnepekre, nemcsak a szívünket, de az otthonunkat is díszbe öltöztetjük. Ajándékokat készítünk, vásárolunk, sütünk, főzünk, takarítunk. Ez a hónap a családról, a szeretetről, az együttlétről szól, mégis előfordul, hogy túlhajtjuk magunkat, és a boldogság helyett csak a stresszt érzékeljük.

Az év utolsó hónapját, különösen annak utolsó heteit az is örömmel várja, aki egyébként ki nem állhatja a téli időszakot. Ilyenkor végre kiengedhetünk, lazíthatunk egy kicsit, kapunk egy szusszanásnyi időt, nem kell hajnalban kelni, majd csak januárban kell ismét munkába állni. Ám a karácsony és szilveszter közötti néhány napot a legtöbb munkahelyen komoly, megterhelő időszak előzi meg, az év vége általában „hajtós”, stresszesebb, mint a többi hónap.

A munkavédelmi felmérések szerint az egészségügy, a szociális és oktatási szféra alkalmazottai, az adminisztratív és az ügyfélszolgálati területeken, valamint a kereskedelemben és a vendéglátásban dolgozók vannak a leginkább kitéve a kóros mértékű munkahelyi stressz hatásainak. A téli betegségek, a balesetek számának növekedése, az év végi céges zárások, a szoros határidők és az elvárt kiemelkedő kereskedelmi forgalom fokozott terheléssel járnak a munkavállalók számára.

Az Európai Munkavédelmi Ügynökség (EU-OSHA) egy korábbi vizsgálata szerint a munkahelyi stressz jellemző módon a nagyobb, 250 főnél több alkalmazottat foglalkoztató vállalatoknál érzékelhető leginkább, de a mikro- és kisvállalatok esetében is gyakori probléma. Fokozottan aktuális ez a probléma az év utolsó hónapjában, amikor a munkahelyi stressz általános okai mellett fokozott mértékű leterheltséget okoz a karácsonyi vásárlási láz, az évzárás és az ezzel járó szoros határidők tömkelege.

Kis karácsony

A munkahelyi elvárások mellett ilyenkor még a saját magunkkal szemben támasztott elvárások is felerősödnek: karácsonyi hangulatot szeretnénk teremteni már az adventi időszakban, nemcsak dekorálni akarunk, de sütni-főzni is. Olyan meglepetéseket szeretnénk beszerezni a család minden tagjának, amire valóban vágynak, ehhez pedig nemcsak idő kell, de pénz is, ami a családi kasszát is megterhelheti. A boldog, nyugodt ünnepvárás helyett így csak még több stresszt hozunk az életünkbe, és mire szenteste leülünk a karácsonyi vacsorához, teljesen ingerültek vagyunk, de kimerültek mindenképp. Így nem csoda, hogy a szeretet és a meghittség ünnepéből a túlhajszoltság és a veszekedések hava lesz.

Ünnep régen

Tudatosítsuk magunkban, mit is jelent a karácsony. Ez a egyik legnagyobb keresztény ünnep, de sok nem keresztény is tartja, hiszen az emberi szeretet ünnepeként él a köztudatban. Régen szigorúan a templom volt a liturgia helye, de a reformáció során beköltözött a házakba: mivel az emberek otthon is olvashatták a Bibliát, az ünnepeket is megtartották. Karácsonyfákat, betlehemeket kezdtek állítani odahaza, a kezdeti termény-díszeket lassan felváltották az üvegalkotások. Minden korban a lehetőségekhez mérten próbáltak a lehető leggazdagabb vacsorát az asztalra varázsolni, de ez egészen az elmúlt néhány évtizedig belátható mennyiséget jelentett.

Nagy karácsony

Ma sokan érezzük (és sokan panaszkodnak is rá), hogy a karácsony már nem ideológia, érzelmi síkon zajlik, hanem kereskedelmi kérdéssé alakult. Az ajándékok értéke, mennyisége, nagysága fontosabbá vált, mint a szeretteinkkel együtt töltött idő. A karácsonyi asztal is a mértéktelen fogyasztás színterévé vált, nem győzünk eleget főzni, aztán pedig eleget enni. Olyan, mintha nem ismernénk a mértéket, és mi magunk sem tudnánk, hogy valójában miről is szól ez az ünnep.

Készüljünk fel!

Dr. Bácskai Mária pszichiátert arról kérdeztük, hogyan varázsolhatnánk ismét boldoggá a karácsonyt. A szakember szerint jobb, ha elfogadjuk, hogy a december nem egyszerű hónap, és már jó előre tudatosítjuk azokat a sarokpontokat, amelyek minden alkalommal stresszforrást jelentenek, majd tervezéssel próbáljuk elkerülni ezeket.

Írjuk össze (vagy legalább gondoljuk végig), hogy mire van szükség idén karácsonykor. Tervezzük meg az ünnepi menüt, vegyük sorra az alapanyagokat és hozzávalókat, a tervezett utazásokat, ezek alapján már tudunk készíteni egy költségvetést. Így már idejekorán kiderül, ha túllépjük a keretet, és tudunk szűkíteni rajta, ha nagyon muszáj. Nagyobb költségekbe, mint amit a pénztárcánk megenged, a karácsony miatt ne verjük magunkat. Soha ne feledjük, hogy az ünnepek nem attól szépek, ha rengeteget költünk, hanem attól, ha békességben tudjuk az időt együtt tölteni a szeretteinkkel.

Ha elkészült a bevásárlólista, a nem romlandó alapanyagokat megvásárolhatjuk már december elején. A karácsony előtti napokra már csak a romlandó dolgokat hagyjuk, és 23-án, 24-én lehetőleg már ne menjünk vásárolni, így a tömeg okozta stresszt valamelyest elkerülhetjük. Ha tudjuk, a takarítást is a szenteste előtti hétvégére ütemezzük be, de ne feledje, az sem tragédia, ha ezúttal elmarad.

Ajándékok

A pszichológus szerint mindannyiunknak jobb lenne, ha a karácsonyunk nem elsősorban az ajándékokról szólna. A kinézett ruhákat, elektronikus cikkeket megvásárolhatjuk együtt is, és a szakember óva int attól, hogy megmondjuk egymásnak, hogy pontosan mit szeretnénk. Így pont az ajándékozás varázsa veszik el, hogy amíg kiválasztjuk a megfelelő meglepetést, gondolunk a másikra. Ha mindenképpen nagyobb ajándékokat szeretnénk, azokat vegyük meg időben, ha nem kívánjuk a bevásárlóközpontok hangulatát, akár interneten is megrendelhetünk bármit. A meglepetéseket azonnal csomagoljuk be, és írjuk rá, kinek szánjuk, így szenteste már csak be kell tenni a fa alá.

Lelkünk rajta

Lelkileg segíthet, ha előre sorra vesszük, mi minden történhet az ünnepek alatt. A hozzátartozóinkkal ápolt viszonyunkat mindannyian ismerjük, tudjuk, kivel jövünk ki könnyebben, kivel nehezebben, de a legtöbbször még azt is, mely kérdésekben nem szoktunk egyetérteni. Ha nem szeretnénk, hogy az együttlét konfliktusokba torkolljon, ne feltétlenül most beszéljük meg a problémákat, inkább emelkedjünk felül rajtuk nagyvonalúan.

Adódhat olyan élethelyzet is, amikor kénytelenek vagyunk egyedül ünnepelni. A magányt karácsonykor talán még nehezebb megélni, mint az év másik időszakaiban, ezért ha tehetjük, keressünk olyan közösségeket, ahol társaságban ünnepelhetünk. Bácskai Mária szerint az a legrosszabb, ha az egyedülállók bezárkóznak, és fizikailag is egyedül maradnak. Azt javasolja, inkább mozduljanak ki, menjenek el esti misére, ne süppedjenek bele az egyedüllétbe. Aki teheti, ilyenkor meghívhatja magához egyedülálló rokonait, ismerőseit, hiszen ezzel biztosan segít könnyebben megélni a nehezebb pillanatokat.

Tartsuk a hagyományokat!

A családi szokások azok, amelyek feledhetetlenné és személyessé teszik a karácsonyokat, ezért tartsuk magunkat ezekhez. Már az ünnepi időszakban szervezzünk közös programokat (mondjuk a vásárlás helyett): látogassuk meg az adventi vásárokat, menjünk korcsolyázni, nézzünk meg egy-egy jótékonysági koncertet. A közös sütés, fadíszítés igenis legyen program, és a hangsúly a közösön legyen, ne a végeredményen!

Szenteste könnyebb a dolga annak, ahol van gyermek a családban, hiszen a titoktartás, az angyalok érkezése, a meglepetés ereje különlegessé és meséssé varázsolja a szentestét. Ahol nincsenek kicsik, ott is lehet azonban csengetni és el lehet énekelni a Mennyből az angyalt a csillagszóró mellett. Így bízhatunk benne, hogy örömteli, emlékezetes és boldog karácsonyunk lesz.

 

++++Keretes: Civil karácsony++++

Dr. Bácskai Mária pszichiáter szerint a lelki segélyszolgálatokon karácsony környékén megszaporodnak a hívások, sokan érzik úgy, hogy egyedül, magányosan maradnak az ünnepekre. Bár sok civil kezdeményezés szervez karácsonyi programokat, mi magunk is aktívan segíthetünk a környezetünkben élőknek. A pszichológus egy rendkívül egyszerű, de szívet melengető szokást javasol, amely akármelyik bérházban vagy utcában megvalósítható: karácsony előtti este a lépcsőházban tartsunk előkarácsonyt, ahova minden lakó visz valami finomságot, süteményt, forralt bort. Miközben a gyerekek játszanak, az idősebbek elbeszélgethetnek kicsit, jobban meg is ismerhetik egymás életét, és sokat segíthetnek a magányosoknak egy-egy jó szóval.