Az evés nem csupán egy fiziológiás szükséglet kielégítése, hanem örömforrás és társasági esemény is egyben. A karácsonyi terített asztalnál talán semmi sem szimbolizálja ezt jobban: ünnepi hangulat, gyönyörű teríték, ínyencségek roskadásig, szeretteink körében. Nem véletlenül szoktuk mondani: jobban esik az étel, ha mások is esznek. Ám bizonyos gyomorproblémákra éppen karácsony táján, a nagy evészet-ivászat időszakában derül fény.

Az emésztés már a szájüregben megindul. Itt nyál keveredik a fogainkkal kis darabokra aprított ételhez, ami síkosítja a falatot és amiláz nevű enzimjével megkezdi a szénhidrátok emésztését. A táplálék a szájból a nyelőcsövön át a gyomorba jut, ahol sósavas gyomornedv fogadja a táplálékot. Az étel teljesen felaprózódik, pépessé válik. Négy-öt óra elteltével a vékonybélbe kerül: ott újabb, a hasnyálmirigy által termelt emésztőnedvek keverednek a béltartalomhoz, itt ömlik hozzá az epe, majd egyéb bélnedvek is.

A tápanyag- és a folyadékfelszívás a vékonybél későbbi szakaszaiban történik. Újabb néhány óra elteltével a maradék a vastagbélben halad tovább, immár sűrű és tömény állapotban. 7–16 órát tölt ott. Ebben a szakaszban további víztartalom szívódik fel. Ami marad, annak nagy része, mintegy háromnegyede még mindig víz. A maradék egynegyed rész ballasztanyagokból (emészthetetlen ételösszetevőkből), a bélnyálkahártyáról lelökődő hámsejtekből, az emésztőnedvek maradékaiból, epefestékből, bélbaktériumokból és kis mennyiségű nitrogénből, zsírból, esetleg gyógyszerek, méreganyagok maradékaiból áll.

A széklet a végbélben várakozik, majd székletürítéskor a végbélnyíláson keresztül távozik. Felnőttkorban a székletürítés akaratlagosan szabályozható. A szakirodalom szerint normális esetben az ürülő széklet hengerszerű, képlékeny, egyenletes, puha, sötétbarna.

Gyomorfekély

A gyomorfekélyről a köztudat úgy tartja, hogy elsősorban a stressz, az idegeskedés felelős érte. Ezzel szemben érdekes, hogy míg háborús körülmények között nem igazán tipikus a fekély, azoknál annál inkább, akik rendszeresen sokat esznek! A savelválasztásra ugyanis a jól telepakolt gyomor gyakorolja a legnagyobb ingert, a túl sok sav pedig kikezdheti a gyomor falát: ez a fekély.

A gyomorfekély fő tünete a gyomorszáj táján fellépő fájdalom. A tompa, égő érzés jellemzően éhezésre jelentkezik, étkezés után pedig elmúlik. A termelődő gyomorsav feltételezhetően marja a kisebesedett gyomorfalat. Jó tudni, hogy bizonyos élelmiszerek – például az erősen fűszeres ételek, a fehérbor és az édesség – fokozzák a fájdalmat.

A fájdalom mellett puffadás, savas felböfögés és gyomorégés is jelentkezhet.

Kiszabaduló epekő

Az is gyakori, hogy egy korábban szunnyadó epekő éppen az ünnepek alatt okoz kellemetlenséget. Mi is történik? Az epehólyag arra törekszik, hogy a megfelelő pillanatban kiengedje az epét, ezt a zsírok emulgeálásáért felelős savat. Ha tehát nagy mennyiségű zsíros ételt fogyasztunk, akkor az epehólyag is nagy mennyiségű epét igyekszik kibocsátani, ám ekkor előfordulhat, hogy egy már meglévő epekő beszorul a kivezető csőbe. Az epehólyag ekkor feszülni kezd: ezt a nagy fájdalommal járó jelenséget hívjuk epegörcsnek.

Ha aztán az epekő végül  belepréselődik az epe kivezető csövébe, előfordulhat, hogy a következő „kapunál” akad meg: ez a fater papilla, a nyombélbe (vagy patkóbélbe) vezető utat elzáró izom. Nemcsak az epe kivezető csöve, hanem a hasnyálmirigy vezetéke is ide nyílik. (A hasnyálmirigy által kibocsátott enzimek szintén fontosak a zsír felbontásában.) Ha tehát egy epekő elzárja a fater papillát, az epe egyrészt felhalmozódhat, ami sárguláshoz vezethet. Másrészt viszont a hasnyálmirigy váladéka sem tud továbbhaladni, az is feltorlódik, illetve visszaáramlik: ez a hasnyálmirigy-gyulladás, ami rendkívül veszélyes szövődményekkel, akár halállal is járhat. Harmadrészt, ha túl sok az epe, az akár a hasnyálmirigy vezetékébe is visszaáramolhat, elkezdheti azt is emészteni, ami szintén nagyon veszélyes. Ha sok alkoholt fogyasztunk a zsíros ételek mellé, az csak tetézi a veszélyt: a kettő ugyanis potencírozza, megsokszorozza egymás hatását.

Daganat

Gyakori, hogy a vékony- vagy a vastagbélben egy daganat szűkületet okoz, ami sokáig ki sem derül. Előfordulhat, hogy egy nagy rosttartalmú étel – például a töltött káposzta – megakad a szűkületben, és eltömeszeli a belet. Ha bekövetkezik a bélelzáródás, azt sokszor csak a vastagbél hasfalra történő kiültetésével lehet megoldani. Az európai táplálkozási szokások mellett sajnos elég gyakori a vastagbéldaganat, amely általában a polipok talaján alakul ki. Ezért 50 éves kor felett mindenképpen érdemes vastagbéltükrözésnek alávetnünk magunkat, hiszen ha így fény derül egy polipra, és sikerül attól megszabadulni, akkor megelőzhetünk egy daganatos megbetegedést.

Divertikulum

A nagy evészetekkel kapcsolatba hozható másik vastagbél-probléma a divertikulum, azaz a kiöblösödés, ami a vastagbél utolsó két szakaszában jellemző, és a felnőttek 30 százalékánál előfordul. Ha ez a kis zsákocska eltömeszelődik, begyulladhat, azaz divertikulitisz, vastagbélgyulladás alakulhat ki. Ha a zsákocska ki is lyukad, akkor már hashártyagyulladásról beszélünk, ami nagyon súlyos következményekkel járhat.

Funkcionális emésztési zavarok

A statisztikák szerint minden negyedik-ötödik ember szenvedhet gyomorégéssel, fájdalommal, puffadással járó emésztési zavaroktól. A panaszokról többnyire kiderül, hogy a háttérben sem szervi, sem pedig anyagcsere-elváltozás nem áll – csupán az emésztési funkciók átmeneti vagy tartós zavaráról van szó. A tünetekhez hasonlóan a probléma kiváltó okai is igen változatosak lehetnek: így például a stressz, a helytelen táplálkozás, a mozgáshiányos életmód bármelyike felelős lehet a panaszokért.