Ahol nem marad el a hó karácsonykor! Svédország és Oroszország
Két merőben eltérő kultúra, ám egy közös biztosan van a karácsonyukban: a hó. Ezt nagyon irigyeljük tőlük. Vagy esetleg mást is?
Svéd karácsonyi szokások
Svédországban a karácsonyi ünneplés az adventtel veszi kezdetét, majd a Szent Lúcia-nap („Luciadagen”) az első jelentős ünnep a karácsony előtt. Ragyogó csillagok és fények díszítik csaknem minden svéd ház ablakát decemberben. A munkaszüneti nap december 25 (Juldagen), de a Mikulás (Jultomte) 24-én hozza az ajándékokat. Bár nem számít állami ünnepnek, mégis annak tekintik az emberek, a legtöbb munkahely ugyanis ilyenkor zárva van, akik pedig dolgoznak, azoknak extra juttatás jár kompenzációképpen.
Jultomte eredetileg egy kis, láthatatlan törpe volt az északi mitológiából, aki a házat és lakóit vigyázza. Egy régi szokás szerint Jultomte vagy egyszerűen csak Tomte részére egy tál zabkását kell kirakni szenteste. Ha nem „etetik meg”, balszerencse vár a házra következő évben. A mai Tomte a Mikuláshoz hasonló, piros ruhás, szakállas alak, aki nem a kéményen át jön, hanem bekopog az ajtón és azt kérdi: „van-e jól viselkedő gyerek ebben a házban?”
A svédeknél szintén van december 24-én karácsonyi étkezés, a karácsonyi asztalt julbord-nak nevezik. Változatos ételek kerülnek rá: karácsonyi sonka (julskinka), kis húsgombóc, párolt hering, oldalas, kis hot-dog, disznóhús, lazac, rakott burgonya szardellával (Janssons frestelse), valamint rizs puding. Italként julmust-ot, forralt borhoz hasonló italt és karácsonyi sört, valamint snaps-ot szolgálnak fel. Skandináv specialitás a glögg, amely forralt és fűszerezett bor, mandulával és mazsolával. Hogy milyen ételek kerülnek a julbordra, az tájanként változó, de a vállalatok a karácsony előtti hetekben meghívják dolgozóikat julbord-ebédre vagy vacsorára, és december folyamán az éttermek is szolgálnak julborddal.
Oroszországban januárra tolódik az ünnep
Oroszországban, ahogyan sok más, keleti ortodox országban, a karácsonyt január 7-én ünneplik, és a nyugati államokkal ellentétben náluk ez elsősorban vallási ünnep. Január 6-án este (szenteste) hosszú ideig tart az ünneplés: beletartozik Jézus születésének ünneplése, a vecsernye, a Szent Liturgia. A templomból a családok hazamennek és elfogyasztják a szent vacsorát, mely a 12 apostol tiszteletére 12 fogásból áll. Visszatérnek a templomba a vigíliára, majd reggel liturgiára gyűlnek.
A karácsony ünneplését egyébként 1992-ben élesztették újra Oroszországban, mert a kommunista hatalom évtizedeken át elnyomta azt. Szerencsére a hagyományok megmaradtak – ezek közé tartozik, hogy az oroszok is díszítenek karácsonyfát, mely sokszor „yolka” (lucfenyő), dekorálnak, családi összejövetelt tartanak, ünneplik „Dyed Moroz” (Télapó) eljövetelét, aki az unokájával érkezik, Snegurochka-val. A karácsonyi szokásokat annak idején Nagy Péter cár vezette be Oroszországban, a 17. század végén, Nyugaton tett látogatásait követően. Míg azonban a karácsony is nagyon jelentős, a legtöbb orosz ember továbbra is az újév ünneplésére helyezi a hangsúlyt.
Kapcsolódó írások
Kérdezzen szakértőnktől
Kapcsolódó gyógynövények
Kapcsolódó betegségek
