Gyógynövény lexikon

A B C D E F G H I J K L M N O Ö P Q R S T TY U Ü V W Z
Papsajt

A papsajtmályva, közönséges mályva, kereklevelű mályva vagy egyszerűen papsajt (Malva neglecta) a mályva nemzetségbe tartozó növényfaj. Európában, Ázsiában, Észak-Afrikában honos, gyomos társulásokban világszerte elterjedt.

A félárnyékos és napsütéses élőhelyeket kedveli; nem túl igényes a talaj minőségével szemben, de a magas sótartalmú vagy nehézfémeket tartalmazó talajt nem viseli el. Zöldségként és gyógynövényként is felhasználják, de a talaj nitráttartalma feldúsulhat a levelekben.

Jellemzői

Lágy szárú, nyárizöld, egy- vagy kétéves, esetleg évelő növény. Szára felálló vagy kúszó, 10–50 cm-esre nő meg. Levelei néhol tenyeresen összetettek, 5-7 levélkéből állnak, szeldeltek, fonákjuk sűrűn szőrözött. Júniustól szeptemberig virágzik. A levélhónaljban álló, hímnős virágok 2-6-osával állnak, 3 szabad külső csészével. A 8–12 mm-es sziromlevelek kétszer akkorák, mint a csészelevelek, színük halvány rózsaszín vagy csaknem fehér, sötét csíkozással. A virágokat méhek, legyek porozzák be, a növény öntermékeny. A virágporszemek gömb formájúak, porátok, vastag nexinével, rajtuk 1 µm-nél nagyobb tüskék találhatók. A 12-15 üregű termés júliustól októberig érik be, üregenként egy, 5–8 mm átmérőjű magot tartalmaz, melyeket a szél terjeszt. A növény kromoszómaszáma n=21.

A fototropizmus egy formáját, a diafototropizmust mutatja, azaz levelei igyekeznek a napsugarakra merőlegesen elfordulni.

Gyógyhatása

Teája csökkenti a köhögési ingert. Gyomorfekély és bélhurut ellen is hatásos. Torok-, mandula-, fogínygyulladásra öblögetőszerként alkalmas. Borogatóként lágyítja a daganatokat, enyhíti a köszvényes fájdalmakat.