Gyógynövény lexikon

A B C D E F G H I J K L M N O Ö P Q R S T TY U Ü V W Z
Naspolya

A naspolya (Mespilus) a rózsavirágúak (Rosales) rendjébe, a rózsafélék (Rosaceae) családjának Maloideae alcsaládjába tartozó növénynemzetség.

Jellemzői

4-6 méter, ritkán 10 méter magas, kis termetű fa vagy tőről elágazó ágas bokor. Lombhullató. Koronája általában széles és alacsony, kevés, de erős, oldalra tartó, vörösesbarna vagy barna ággal. A korona később ellaposodik. A kéreg kezdetben sima, szürkésbarna, később mélyen repedezett, szögletes lapokban lepattogzó; a leváló kéreg helyén vörös vagy sárga foltok maradnak. Erős hajtásait kezdetben sűrű fehér szőr borítja, később tövisek jelenhetnek meg rajtuk.

Szórt állású levelei ágon ülők, alig nyelesek. Alakjuk hosszú-tojásdad vagy lándzsás, bőrszerűek. A rövid hegyes csúcsban végződő levél az alapnál lekerekített, ép vagy finoman fogazott, a mélyen besüllyedt levélerek miatt hullámos. Színén halvány sötétzöld, fonákján világosabb színű, nemezesen szőrös.

Május közepén nyíló virágai egyesével, néha párosával helyezkednek el, rövid nyélen, 5 fehér sziromlevéllel és a környező fiatal levelekkel közrefogva. Rengeteg porzólevele van, portoka sötétvörös. Öntermékeny. A 2–3 cm hosszú, kemény almatermés a vacokból fejlődik, jellemző rá a besüllyedt csúcs körül koronaszerűen kiálló öt csészelevél-maradvány. A termés halványan barnászöld, majd megbarnul, csak az erős fagy puhítja ehetőre. Magjai kemények. Melegigényes, ezért hazánktól északabbra már nem fordul elő.

Felhasználása, gyógyhatása

A téli hónapok értékes növénye, mert gyümölcsének igen magas a C-vitamintartalma, érésének idején más hazai gyümölcs már ritkán található.

A naspolya gyümölcse utóérő, vagyis a fáról leszedve frissen nem fogyasztható. Ha a fáján hagyják, hogy egyszer vagy kétszer megcsípje a dér, akkor édesebb lesz. Előbb leszedve meglágyul, és akkor nyersen meg lehet enni.

Mint gyümölcs, lekvárt lehet főzni belőle

Gyümölcsének magas pektin tartalma miatt zselé főzhető belőle.

Szívós fája a faszobrászati, és a faipari célokra alkalmas

Levele és kérge nagy mennyiségű csersav tartalma miatt régebben cserzésre használták.

A népi gyógyászatban kérgének főzetét vérzések csillapítására alkalmazták.

Magvainak főzete vesekő elhajtásra alkalmas.