A martilapu (Tussilago farfara) a őszirózsafélék családjába tartozó, kora tavasszal, még levéltelen állapotban sárgán virító, nagy levelű gyógynövény. A légzőszervi betegségek elsőrangú gyógynövénye.

Élőhelye

A lúgos agyagos, kavicsos, törmelékes talajt kedveli. Vízpartok, nedves rétek, árokpartok évelő növénye. A hegyekben is előfordul.

Jellemzői

A tőlevelek szívesek, öblösen karélyosak a fonákukon molyhos szőrzettel. Virágzás ideje: márciustól májusig.

Gyógyhatása

Belsőleg

A martilapu levél (farfarae folium) forrázata belsőleg befedi és védi a gyulladt nyálkahártyát (bevonószer), csökkenti a köhögési ingert. Légúti gyulladásoknál a hígabb váladékot fellazítja, megkönnyíti a köhögést.

Kis mennyiségben rákkeltő Pirrolizidin alkaloidot tartalmaz, ami miatt májkárosító hatású lehet. Napi dózisa 4-6 g; ebből hideg vagy langyos vizes áztatással készítsünk kivonatot. Egy hónapnál tovább ne alkalmazzuk folyamatosan. Terhesek, szoptatós anyák nem fogyaszthatják.

Külsőleg

Fejfájás ellen, duzzadt lábra a kifejlett leveleket a bolyhos oldalával borítható a kezelendő területre, gyakran érdemes cserélni. Külső gyulladásokra, fekélyekre az összezúzott levelek, vagy erős főzetük használható.

Martilapu ellenjavallat: Terhes és szoptató nők, alkoholisták, májbetegek ne használják! Használata ellentmondásos, van, ahol alkalmazzák, másutt betiltották.