Az örvénygyökér vagy örménygyökér, pompás peremizs[1] (Inula helenium) a őszirózsafélék (Asteraceae) családjába, a őszirózsaformák (Asteroideae) alcsaládjába tartozó növényfaj. További elnevezései: örvényfű, örményfű. Dél- és Délkelet-Európától Közép-Ázsia területéig őshonos, de sokfelé elvadult, meghonosodott.

Jellemzése

Nagy termetű évelő növény, amelynek elágazó szára több mint 1 méter magasra nő. Széles lándzsa alakú, szürkés-molyhos fonákú, egyenlőtlenül fogazott levelei vannak. Alsó levelei hosszú levélnyelűek, a felső levelek ülők, szárölelő vállúak. Aranysárga virágai 6–7 cm széles fészekvirágzatot alkotnak; a 3–4 cm-es keskeny nyelves virágok, és a csöves virágok színe is sárga. Erőteljes, vastag gyökértörzsén sok oldal- és hajszálgyökeret találunk. Kaszattermése bóbitás. Magyarországon védett növény.

Gyógyhatása

Az örvénygyökérnek föld alatti szerveit használják fel; hatását több területen is elismerték. Légzőszervi problémáknál a benne lévő nyálkaanyaggal egyszerre köptető és köhögéscsillapító szer. Az epekiválasztás elősegítésében való hatásosságát is kimutatták. Vírusellenes tulajdonsága mellett a helenin gombaölő is, a Microsporum és a Trichophyton típusú gombák ellen hatásos.

Az örvénygyökér a köhögés csillapítására és a légzőszervek gyulladásának enyhítésére javallt: a hörghurut és – más növényekkel együtt – az asztma gyógyítására alkalmas. Az emésztőszervi, epe- és bélbántalmak kezelésében is hatékony. A fitoterápia elsősorban méregtelenítőszerként hasznosítja. Külsőleg a gombás eredetű bőrbetegségek kezelésére szolgál.

Ellenjavallat

Nagyobb adagban az örvénygyökér hányást, hasmenést és gátfájdalmakat idézhet elő. Ezért terhesség és szoptatás esetén különösen ellenjavallt. Használata orvosi javallat nélkül nem tanácsos!