A gyermekkor fontos szerepet játszik egy felnőtt személyiségének kialakulásában, hiszen a szülőktől ellesett példa az, ami alapján formálódik az alaptermészet. Ezért a negatív gyermekkori élmények meghatározóak a felnőtt korban kialakuló személyiségzavar, szenvedélybetegség, önveszélyeztetés és öngyilkosságra való hajlam kialakulásában.

Egy amerikai kutatás alátámasztja, hogy azoknál a felnőtteknél, akik gyermekkorukban folyamatos vagy időnkénti, fizikális vagy lelki bántalmazásban részesültek, nagyobb eséllyel alakul ki valamilyen pszichés zavar.

A negatív gyermekkori élmények (ACE: Adverse Childhood Experiences) a központi idegrendszeri működési zavarokat okoznak, melyek érzelmi és kognitív zavarokkal járnak. A tanulási és magatartászavarok már az iskoláskorban megjelennek, de jellegzetesen a kamaszkorban csúcsosodnak ki, amik hosszabb távon betegségekhez és végül a korai halálozáshoz vezetnek.

Magyarországon most először végeztek ilyen témájú kutatást (a WHO ACE-IQ kategóriái alapján). A vizsgálati mintába droghasználat és alkoholfüggőség következtében májkárosodást szenvedő betegek kerültek, mivel ezen egészségkárosító magatartásformák jelentőségét már az eredeti ACE tanulmány is hangsúlyozta. A kontrollmintán belül olyan vizsgálati személyek adatai szerepeltek, akik betegségüket felnőttkori vérátömlesztés következtében szerezték.

Az eredmények is azt mutatták, hogy a szenvedélybetegek szignifikánsan több negatív gyermekkori élményt éltek át, nem szenvedélybeteg társaikhoz képest.  A vizsgálatok során összefüggést találtak a negatív gyermekkori élmények és a szorongás, a depresszió, valamint az élettel való elégedettség és önértékelés alacsony szintjei között is.

Reziliencia: lelki ellenállóképesség

Fontos látni, hogy az ACE-ek nem csak halmozódnak, de át is adódnak, szülőről gyermekre, majd az ő gyermekeikre. Mindez megelőzhető, azonban a negatív gyermekkori élmények élethosszig tartó káros következményeit potenciálisan semlegesítő hatásokkal foglalkozó kutatások sokáig várattak magukra.

A reziliencia kifejezés rugalmasságot, vagy lelki ellenállóképességet jelent, ami lehetővé teszi, hogy egy gyermek fejlődése pozitív irányba haladhasson még akkor is, ha egyébként a környezet, amelyben nevelkedik nem szolgálná az optimális fejlődését (Masten& Barnes, 2018).

A reziliencia kialakulásához kimutathatóan hozzájáruló faktorok a kutatások eredményei alapján négy nagy kategóriába sorolhatók:

- Kiszámítható szokások és napirend

- A gyermeket érő kreatív és örömteli élmények

- Megbízható és törődő felnőttekkel és kortársakkal kialakított kapcsolatok

- Biztonságérzet

A bántalmazott gyermek nem panaszkodik

Egy 2019-es kutatás eredményei szerint a jótékony gyermekkori élmények a felnőttkorban kimutatható stressz, depresszió és alvászavarok alacsonyabb pontszámaival-, valamint a megbocsátás és a hála magasabb pontszámaival, a meghittebb családi kapcsolatokkal és az egészséges táplálkozás mutatóival álltak összefüggésben.

A szakemberek dolga azonban nem egyszerű, a bántalmazott gyermek az esetek legnagyobb részében nem panaszkodik, nehezen ismeri be, hogy erőszakoskodtak vele. Részben azért, mert fél a még súlyosabb büntetéstől, részben, mert irracionális bűntudata van. Sokszor azt hiszi, hogy ez így normális, másképp nem is lehet, hiszen ebben nőtt fel. A gyermek számára a kötődés a legfontosabb, ennek érdekében szinte mindent hajlandó elviselni.

A bántalmazás tünetei rendkívül sokfélék. A gyenge önértékeléstől a depresszión, az agresszión keresztül a súlyos személyiségzavarig. Jelentkezhet alvászavar, kapcsolatépítési képtelenség, viselkedési zavarok, vagy éppen öngyilkossági késztetés.

Helyen kell megválasztani a terápiát

Az ACE-ek kialakulásának megelőzése sokrétű társadalmi kérdés, legalapvetőbb állomása a korai felismerés lenne, így kiemelt kérdés a gyermekekkel foglalkozó szakemberek tájékoztatása, továbbképzése, érzékenyítése a témával kapcsolatban. A bekövetkezett károsodás felismerése alapvetően fontos a helyes terápia megválasztásához. A stressztűrő-képesség (rezilencia) fokozásával, pozitív élmények elősegítésével, traumaorientált kognitív pszichoterápiás eszközökkel, valamint érzelmi támogatással tehetünk a legtöbbet a folyamatok visszafordításának érdekéb