Szamárköhögés járvány Pest megyében

Szamárköhögés járvány Pest megyében

Tele van a média egy nemrég történt esettel, miszerint egy Pest megyei településen szamárköhögés ütötte fel a fejét. Pontosabban két esetet diagnosztizáltak. Ennek kapcsán számos kérdés merül fel: mi is az a szamárköhögés? Mik a tünetek? Milyen szövődményei lehetnek? Kiket érint? Van-e védőoltás ellene? Végül érvek és ellenérvek az oltás mellett, ellen.

A szamárköhögés heveny, hosszan tartó légúti megbetegedés, amelyet rohamokban jelentkező görcsös köhögés, nehezített légvétel, majd a rohamok végén sokszor hányás is előfordulhat. Manapság a kötelező védőoltások miatt szerencsére ritkán fordul elő.

Mik a tünetei?

A szamárköhögés típusos esetben hurutos, átmeneti és oldódási szakaszokra oszthatók. A lappangási idő 7-14 nap után az első szakaszt légúti hurutos tünetek jellemzik éjszakai köhögéssel, orrfolyással, hőemelkedéssel és kötőhártya gyulladással, amely átlagosan 2 hétig tart.

Ezt követően a második szakasz (az úgynevezett "paroxizmális köhögés szakasza") akár 4-6 hétig is tart. Erre jellemző a tünetek súlyosabbá válása:

  • a fullasztó köhögési rohamok után hangos, húzó belégzés, ami "szamárbőgésre" emlékeztet.
  • az arc elvörösödik, a szemek könnyeznek és a rohamot követően kialakult hányás is jellegzetes tünet.

Az oltatlan csecsemőkben csupán a fuldoklás tünetei utalnak a rohamra, majd ezt légzésszünet (apnoe) követi, mivel elfárasztják a szervezetet. A köhögés éjszakánként gyakoribb és hosszabb, mint nappal.

Az oldódási szakaszban, azaz a harmadik szakaszban a rohamok gyakorisága és intenzitása fokozatosan csökken, de a tünetek enyhülése majd teljes megszűnése akár 3-6 hétig is elhúzódhat.

Szamárköhögés járvány Pest megyében

A felnőttkori betegség tünetei és súlyossága az immunrendszer erőségétől is függ, így sokféle lefolyás fordulhat elő. Leggyakrabban az elhúzódó, izgatott, hurutos köhögés és esetleg a rohamok utáni hányás vetheti fel a betegség gyanúját. Az időskorban ismét a klasszikus kórlefolyás jellemző.

Fontos a minél többszöri levegőzés, az otthoni dohányzás, dohányfüstös környezet kerülése. Ha lehet, gyermekünk sportoljon legalább 2-3 alkalommal hetente, táplálkozzon sokoldalúan, télen egyen vitaminkészítményt. Gyakori felső légúti megfázások, tüdő- illetve arcüreggyulladások esetében immunerősítő készítmény illetve a Pneumococcus kórokozó elleni védőoltás segíthet. Erről bővebben házi gyermekorvosuktól kérhetnek felvilágosítást.

Szövődmények

A szamárköhögés legfontosabb szövődményei:

-    légzésszünet

-    a másodlagos fertőzések;

-    az erőltetett köhögés következményei: apró bevérzések a szemen, a mellkason, köldök-és lágyéksérv, amelyek különösen csecsemő- és fiatal gyermekkorban gyakoriak.

A legsúlyosabb a bakteriális tüdőgyulladás (pneumonia), amely egyben vezető halálok is. Fiatal csecsemőknél az oxigénhiányos állapot, illetve bevérzések az agyban súlyos központi idegrendszeri tünetekhez vezethetnek.

Az orvos szamárköhögésre két vagy több hete fennálló száraz, főként éjszaka jelentkező köhögési roham esetén gyanakodhat, kétes esetben, a betegség kezdetén pedig a kórokozót tenyésztéssel lehet kimutatni. A hurutos szakasz végén a vérkép jellegzetes, így vérvétel is szükséges lehet a diagnózis felállításához.

Pertussis gyanúja esetén, illetve igazolt betegségben mindig kell antibiotikumot adni, amely csökkenti a tüneteket, lerövidíti a kórlefolyást és megszünteti a fertőző képességet. Leggyakrabban az ún. macroild-ok közé tartozó szerek a leghatásosabbak.

Védőoltás

Mint már említettük, a szamárköhögés ellen létezik védőoltás. Mit kell tudni a védőoltásokról?

A védőoltások az úgynevezett aktív immunizálás eszközei. Ez azt jelenti, hogy az élő, legyengített kórokozót, elölt kórokozót vagy a kórokozó valamely alegységét tartalmazó oltás beadása után a szervezet saját immunválasza hozza létre a védő hatást. Legyünk tisztában a kötelező és a szabadon választott védőoltásokkal.

A gyermekek oltását úgynevezett oltási naptár alapján végzik, vagyis az egyes oltások meghatározott életkorokban adandók. Léteznek olyan állapotok, amikor az oltások beadása nem, vagy csak későbbi időpontban javasolt. Ilyenek például a következők: lázas betegség, immunológiai károsodás, terhesség, az oltóanyag valamely komponensével szembeni túlérzékenység, a kórelőzményben súlyos oltási szövődmény az adott oltás beadása után, bizonyos idegrendszeri betegségek.

Megkülönbözetünk kötelező és szabadon beadható védőoltásokat valamint olyanokat, amiket megbetegedési veszély esetén kell alkalmazni.

Kötelező

-    Tüdőgümőkór, tbc. Az elsőként beadandó oltás a BCG (Bacillus Calmette-Guérin), ezt az újszülöttek 6 hetes korukig kapják meg a felkar bőrébe. A védőoltás a tuberculosis (tbc, gümőkór) legsúlyosabb formái ellen alakít ki védettséget. Az oltás helyén sokszor duzzanat, pír lép fel, esetenként akár nedvedző elváltozás is kialakulhat (ez később spontán gyógyul). A csecsemők 6 hónapos korában ellenőrzik az oltás helyét, amennyiben nem észlelhető beszűrődés vagy heg, a BCG oltást meg kell ismételni.

-    Torokgyík, szamárköhögés, tetanusz, járványos gyermekbénulás. Kettő, három és négy hónapos korban kerül sor a diphteria (torokgyík), a pertussis (szamárköhögés) és a tetanusz (merevgörcs), valamint poliomyelitis (járványos gyermekbénulás) és a Haemophilus influenza B típusa ellen védő kombinált oltásra. (DTPa-IPV-HiB) Az új oltási rend értelmében a diphteria elleni oltás a korábbival ellentétben nem tartalmaz elölt baktériumot, hanem ún. sejtmentes oltóanyag.

-    A járványos gyermekbénulás elleni oltás pedig ínaktivált kórokozót tartalmaz, a korábban alkalmazott Sabin-cseppet nem használják. A kisgyermekek 18 hónapos korban ismét megkapják a DTPa-IPV-HiB oltást.

-    Kanyaró, mumpsz, rubeola. A MMR (morbilli - kanyaró; mumpsz - járványos fültőmirigy-gyulladás és rubeola - rózsahimlő) elleni oltást 15 hónaposan kapják a csecsemők. Ez a vakcina élő, gyengített vírusokat tartalmaz. Tizenegy éves korban az oltást megismétlik.

-    Betöltött hat éves korban ismét sor kerül a DTPa-IPV oltás ismétlésére, ezúttal azonban a HiB komponens nélkül, majd tizenegy évesen is megismétlik a diphteria és a tetanusz elleni oltást.

-    A Hepatitis B elleni oltást tizennégy évesen adandó (később ismételni szükséges).

Szabadon beadható védőoltások

Ma már több olyan oltás is létezik, amely Magyarországon nem kötelezően beadandó, a szülők egyéni mérlegelés alapján (illetve a gyermekorvos javaslatára) kérhetik a beadást (ezek térítésköteles vakcinák).

-    Rotavírus. Érdemes megemlíteni a rotavírus elleni, szájon keresztül beadandó vakcinát. A rotavírus súlyos, hasmenéssel és hányással járó gyomor-bélrendszeri fertőzést okoz. A betegség (főleg kis csecsemők esetén) gyakran vezet kiszáradáshoz és kórházi felvételt is indokolhat.

-    Bárányhimlő. A varicella (bárányhimlő) elleni oltás a fertőzés esélyét jelentősen lecsökkenti, vagy a betegség sokkal enyhébb lefolyásban jelentkezik, a szövődmények megelőzhetők. Beadását olyan fogamzó képes korú nők esetén is érdemes megfontolni, akik vérvizsgálattal igazoltan nem estek át a fertőzésen (hiszen a terhesség korai szakaszában a bárányhimlő súlyos magzati fejlődési rendellenességeket okozhat).

-    Egyéb oltások. További, nem kötelező oltások még például a kullancs encephalitis, a meningococcus, az influenza elleni vakcinák.

Kapjon, vagy ne kapjon a gyermek védőoltást?

Ez a kérdés régóta napirenden van. Megoszlanak a vélemények nemcsak országon belül, hanem országok között is. Elvileg a kötelező oltás fogalma azt jelenti, hogy azokat a megfelelő időben be kell adatni a gyermeknek. Ennek ellenőrzése a védőnő és a gyermekorvos feladata. A szabadon választható oltások beadásáról dönthet a szülő.

A kötelező oltásokat több család azért nem adatja be gyerekének, mert az oltásokat teszik felelőssé későbbi, súlyos betegségek kialakulásáért - például az autizmusért. Az oltásokat először amerikai kutatók hozták összefüggésbe az autizmussal, valamint az immunrendszer súlyos működési zavarai, ezen belül különböző allergiás megbetegedések egyes eseteivel. Azóta erről születtek cáfolatok, amik például az autizmus esetében arra a következtetésre jutottak, hogy bizonyos védőoltás beadásának ideje egybeesik a gyermek életében azzal a korral, amikor az autizmus vezető tünetei egyértelművé válnak.

Egy új szabályozás szerint bár az oltások kötelezőek, a mellékhatásokért az állam nem vállal felelősséget, nem perelhető. Mostantól az orvost, vagy elsősorban az oltóanyag gyártóját lehet hibáztatni, ha a gyerekeknél mellékhatások jelentkeznek.

A Házi Gyermekorvosok Országos Egyesületének álláspontja szerint a többi gyerekkel szemben etikátlanok az oltásokat megtagadó szülők. Az átoltottság miatt az ő gyerekük sincs veszélyben. Ha azonban megbomlik az oltási rend, megjelennek a korábban kiszorult betegségek. Ugyanis 98 százalékos átoltottságnál érvényesül az úgynevezett nyájimmunitás, amikor a beoltatlanok se kapják el a betegséget, mert nincs kitől elkapni. Az oltásellenesek szerint viszont a magyar járványügyi álláspont 20–25 évvel ezelőtti szemléletet képvisel. A magyar statisztika kevesebb szövődményt regisztrál a kötelező védőoltások után, mint ami a témáról szóló publikációk szerint előfordulhatna. Szerintük a túl sok és túl korán beadott védőoltás az immunrendszert gyengíti. Mindez azonban nehezen bizonyítható, mert ha a védőoltás után egy-két héttel megbetegszik a gyerek, akkor ott összefüggés lenne az oltás és a megbetegedés között.

A német, angol és amerikai járványügyi statisztikákból egyértelműen kiderül, hogy a járványosan előforduló fertőző betegségek okozta megbetegedések száma a lakosság életkörülményeinek javulásával párhuzamosan csökkenni kezdett már az oltási programok bevezetése előtt: a jobb lakás- és munkakörülmények, a higiéné fejlődése, a csatornázás, a tiszta ivóvíz, az elegendő és jó minőségű táplálék együttesen járultak hozzá ezen betegségek visszaszorulásához. "Csak a táptalaj számít, nem a kórokozó" - állapította meg élete vége felé Louis Pasteur, a védőoltások egyik atyja. Pasteur kezdetben úgy gondolta, hogy minden fertőző betegséget a szervezetet megtámadó, kívülről behatoló mikrobák okoznak. Halála előtt visszavonta ezt a nézetét és elismerte, hogy a belső környezet a betegségek kulcsa: a szervezet ellenálló-képessége felelős azért, hogy a betegség mennyire lesz súlyos lefolyású; nem pedig a kórokozók jelenléte.

Pár éve volt rá több precedens, hogy a szülő úgy döntött, nem adatja be gyermekének a kötelező védőoltást. Ebből bírósági ügy lett, és persze mindig kötelezték a szülőt, hogy oltassa be a gyermekét. Az egyik, a sajtóban nagy port felverő ügy az Alkotmánybíróságra került.

A döntés kissé enyhíti a megtorló intézkedéseket, amelyek a kötelező védőoltásokat megtagadó szülőket fenyegették mindeddig. Ha a szülő úgy határoz, hogy nem akarja oltatni gyermekét, a törvény a jövőben jogorvoslási lehetőséget biztosít számára. Ez azt jelenti, hogy míg eddig "a védőoltást elrendelő határozat - jogorvoslat lehetőség nélkül - azonnal végrehajtható volt", addig a jövőben a szülő bírósághoz fordulhat, és a hatóságok a bírósági ítélet megszületéséig a szülőt nem bírságolhatják meg. A szülő a bírósági eljárás során emellett lehetőséget kap arra, hogy egészségügyi vagy szakmai kifogásait a bíróság elé terjessze. Az Alkotmánybíróság elvetendőnek találta továbbá azt a felfogást, hogy "a gyermekeknek és szüleiknek lényegében nincs más teendőjük, mint hogy engedelmeskedjenek a járványügyi hatóságok rendelkezéseinek".

Én, mint édesanya, a gyermekorvosunk tanácsait követtem. Természetesen elolvastam a szakirodalmakat, melyek igen ellentmondásosak voltak. Ezért én úgy döntöttem, hogy megfogadom az orvos tanácsát, aki nem mellesleg egy jó nevű budapesti kórház gyermek intenzívének főorvosa. Ő azt mondta, hogy a XXI. században bűn nem védekezni egy betegség ellen, ami akár halálos is lehet. Nagyon súlyos gyermekbetegségek pont azért tűntek el, mert már van védőoltás ellenük, és sokkal kisebb az oltás kockázata, mint a be nem oltás következménye lehet. Így mi azokat az oltásokat is kértük, amik nem kötelezőek. Ilyen a bárányhimlő elleni oltás is. Ennél az esetnél a doktor úr elmagyarázta, hogy minimális az oltás veszélye, viszont ha nem oltatjuk be gyermekünket és elkapja a betegséget, nagyon súlyos szövődményekkel járhat. Felhívta rá a figyelmünket, hogy a betegséget az oltás ellenére is elkaphatja a gyerek, de lefolyása enyhébb, gyorsabb lesz, elkerülve az említett szövődményeket.

Nem elhanyagolható tényező az sem, hogy sokszor sajnos a kismamák a „játszótéri pletykák” alapján döntenek a gyermekük egészségét érintő kérdésekben. És tudom, hogy a nyugat-európai országok hatására divat lett nem beoltatni a gyermeket, köztudott, hogy azokban az országokban jelen is vannak azok a gyermekbetegségek, melyek ellen nem kötelező a védőoltás.

Kapcsolódó írások
Kérdezzen szakértőnktől
Kapcsolódó gyógynövények
Kapcsolódó betegségek