Lassan itt az őszi szünet, amikor érdemes megbeszélni a gyerekekkel a szeptember óta eltelt időszakot. Az iskolakezdés nem egyszerű feladat sem a szülőnek, sem a gyereknek. A kezdeti izgatottságot felváltja a mindennapok szürkesége, a nehézségek pedig pszichoszomatikus problémákhoz vezethetnek - hasmenés, hasfájás, fejfájás jelentkezhet. Megijedni természetesen nem kell, van néhány fogás, amivel segíthetünk a legkisebbeknek is.

Legyünk pozitívak!

Ne törjük le a gyerek lelkesedését, ne ijesztgessük feleslegesen. Hányszor hallottuk: „Majd az iskola megnevel!” vagy „Ha nem tanulsz, semmire sem viszed!” Ezek a fenyegetések nem segítik az iskolást, inkább szorongást alakítanak ki benne. Sokkal jobbat teszünk vele, ha biztatjuk, saját jó iskolás élményeinkről mesélünk, együtt vásárolunk tanszereket, közösen kötjük be a könyveket. Ez segít a ráhangolódásban.

Hagyjuk aludni!

Az elegendő alvás minden életkorban fontos, ezért – amíg csak lehet – küldjük időben ágyba a gyereket. A kisiskolások 8-9 körül nyugodtan lefekhetnek, ha 6-7 körül kelniük kell. Az esti meseolvasást is addig lehet folytatni, amíg a gyerek igényli, ezek a nyugodt pillanatok alkalmasak arra, hogy arról is meséljen, ami nyomasztja.

Kell a kikapcsolódás

A gyerek az iskolában teljesít, az ott töltött órák olyanok, mint nekünk a munkában töltött nyolc óra. Ezt követően szüksége van lazításra, ezért ha lehet, utána már ne tanuljunk, bízzunk benne, hogy a napköziben mindent befejezett. Ez különösen az alsó tagozatosoknál fontos, a felsősöknek úgyis muszáj otthon is elővenni a könyveiket. Nekik is legyen azonban naponta idejük a kikapcsolódásra, amikor azzal foglalkozhatnak, amivel szeretnének. A nagyobbakat akár relaxálni is megtaníthatjuk, a javukra válhat.

Differenciáljunk

Ne a másik gyerekhez mérjük a sajátunkat, hanem saját magához. Mindenki máshogy képes teljesíteni, ezért mindenkitől mást szabad csak elvárni. Míg az egyik gyereknek az jelent kihívást, ha hangosan felolvashat, addig a másiknak az is kihívás, hogy nyugton maradjon 45 percen keresztül. Mégis mindkettő ugyanakkora erőfeszítéseket tesz, ezért ugyanolyan jutalmazás (és nem büntetés) illeti.

Hasmenés és társai

A pszichoszomatikus tüneteknek rengeteg oka lehet, egy túl szigorú tanárnő, egy agresszív osztálytárs, megfelelési nehézségek stb. Ha a gyerek szorong, és nincs kedve iskolába menni, nem tud beilleszkedni, emiatt akár pszichoszomatikus tüneteket is produkálhat. Ezek közül a hasmenés, illetve a hasfájás, vagy hányinger a leggyakoribb tünet, de fejfájás, szédülés is fel szokott merülni. Az akut probléma kezelése után a családi fészekben tett értő beszélgetések segíthetnek. Ha a családban nem sikerül oldani a szorongást, szakértő pszichológus segítségére lehet szükség.

Szeparáció

Főként a kisiskolások problémája lehet, de mindenképpen érdemes gondolni rá. Nehéz elszakadni a biztonságos személytől, távol tölteni egy egész napot úgy, hogy senkitől nem várhat egy óvó ölelést. Eleinte be lehet kísérni az osztályig, de ne legyünk érzelgősek, az csak megnehezíti a dolgát.

Tanulási nehézségek

Az első iskolában töltött év után általában kiderül, ha a gyereknek gondjai vannak. Lehet ez lassabb tempó, koncentrációs nehézség, diszlexia, diszgráfia stb. Nekik az iskolapszichológus, illetve a fejlesztőpedagógus tud segíteni, sokszor „csak” más módszerre van szükségük, és sikerül felzárkózniuk.

Hiperaktivitás

Divatos problémának számít manapság a hiperaktivitás, azaz az ADHD. Természetesen nem minden gyerek hiperaktív, aki sokat mozog, sőt, a kisiskolások nagy részének pontosan erre lenne szüksége, sok-sok szaladgálásra és kiabálásra, szabad játékra. Az ADHD azonban egy olyan speciális állapot, amely bizonyos gátlások, a tervezés, a figyelmi és a végrehajtó funkciók hiányosságaival jár. A hiperaktív gyerek nemcsak mozgékony, de nem is kitartó, és ha megbüntetik, két perc múlva már nem emlékszik, miért. A diagnózist a nevelési tanácsadóban állítják fel, illetve tanácsot is adnak a különleges bánásmódra való tekintettel.