A testhőmérséklet emelkedése az egyik legfontosabb védekező reakciója a szervezetnek, amellyel a veszélyesnek vagy idegennek tartott betolakodókkal szemben küzd. Lázas állapotunkban az immunrendszer hatékonyabban veszi fel a harcot a kórokozókkal. A láz nem betegség, hanem tünet: csak bizonyos esetekben indokolt csillapítani!

A normál testhőmérséklet

A test hőmérsékletét az agy egyik ősi része, a hipotalamusz szabályozza. Feladata, hogy megőrizze a hőtermelés-hőleadás egyensúlyát.

A normál testhőmérséklet 36,5 és 37,7 °C között van, de ezen belül gyermekenként változó lehet. Ráadásul napszakonként is ingadozást mutat. Kora reggel alacsonyabb, késő délután pedig magasabb. Ez a napszaki váltakozás az úgynevezett cirkadián ritmus.

Jó tudni, hogy a hőmérő mást és mást mutathat attól függően is, hogy hol mérjük a hőmérsékletet. A szájban, a fülben vagy a végbélben, tehát a test belsejében a „maghőmérsékletet” mérjük, míg a hónaljban a „köpenyhőmérsékletet”. Ez utóbbit kell alapul venni, tehát a test belsejében mért értékekből mindig le kell vonnunk 0,5 °C-ot.

A csecsemők testhőmérséklete mindig magasabb, mint a nagyobb gyerekeké.

A láz fokozatai

36-37 °C    normál testhőmérséklet

37-38 °C    hőemelkedés

38-39 °C    mérsékelt láz

39-40 °C    magas láz

40,5 °C    igen magas láz

Mi a láz?

A láz az az állapot, amikor a testhőmérséklet a normálisnál magasabb hőfokra áll be. Nagyon sok minden okozhat lázat, például stressz, lelki terhek, égési traumák, túlzásba vitt napozás, túl heves testmozgás, gyulladásos betegségek, pajzsmirigyproblémák, daganatos megbetegedések. Leggyakrabban azonban fertőző betegségek állnak a háttérben.

A reakcióban részt vevő fehérvérsejtekből pirogén faktorok (citokinek) szabadulnak fel. Ezek nemcsak a gyulladásos reakciókat szabályozzák, hanem a hőközpontban a testhőmérséklet emelkedését is kiváltják.

A bőr erei összehúzódnak, hogy csökkentsék a hőleadást: ez okozza a lúdbőrt. A test izommunkát végez, hogy hőt termeljen: ezért van az, hogy borzongunk, remegünk, „ráz a hideg”. A láz tetőfokán a fázás megszűnik, a bőr kipirul. A hőleadás-hőtermelés egyensúlya egy magasabb szinten stabilizálódik.

A gyógyulási folyamat beindulásakor vagy a lázcsillapító hatására a hőközpont ismét alacsonyabb szintre állítja a testhőmérsékletet. Amikor azonban elmúlik a lázcsillapító hatása, de még fennáll a kiváltó ok (például egy gyulladás), visszakúszhat a láz.

Ha a láz tartósan fennáll, gyorsul a vérkeringés, szapora a pulzus, megemelkedik az oxigénigény, rossz a közérzet, a beteg levert és komoly diszkomfortérzete van. A krónikus betegek amúgy is beszűkült energiatartalékai kimerülnek. A verejtékezéssel nagy a folyadék- és sóveszteség, és könnyedén ki lehet száradni! Mindez nagyon megterhelheti a szervezetet.

Lázgörcs

A lázgörcs a 3 hónap és 5 év közötti korú gyerekek 2-4 százalékánál előforduló állapot. 18-24 hónapos kor között a leggyakoribb, és az esetek kétharmadában ismétlődik. A fiúknál gyakoribb. Tünetei:

• a gyerek elveszti az eszméletét
• fennakad a szeme
• az arca szürke vagy elkékül
• a végtagjai remegnek.

Nemcsak magas láz, hanem hőemelkedés esetén is előfordulhat lázgörcs. A láz nem oka, hanem csak kísérője a lázgörcsnek! Nem lehet előre megjósolni, hogy kinél, milyen körülmények között alakul ki. Többnyire valamilyen vírusfertőzés, egyéni érzékenység és ma még nem ismert genetikai adottság állhat a háttérben.

Ha észleljük a lázgörcsöt, fektessük biztonságos helyre a gyermeket! Lazítsuk meg a ruházatát, takargassuk ki, és biztosítsuk a szabad légzést! A lázgörcs néhány perc alatt spontán megszűnik.

Értelmetlen és káros már hőemelkedés esetén lázcsillapítót adni a gyereknek, ha már volt lázgörcse. Ugyanilyen hatástalan a folyamatos és drasztikus lázcsillapítás is. Tilos a gyermek szájába a görcs alatt gyógyszert tenni!

Ne aggódjunk: bár ijesztő látvány, a lázgörcs nem okoz agyi károsodást és nem hajlamosít epilepsziára. Ennek ellenére a lázgörcsöt követően vigyük el a gyermeket orvosi vizsgálatra. Ismétlődő lázgörcs esetén a neurológus szakorvos végbélen keresztül adható görcsoldót ír fel receptre.

A lázmérés

A gyermekgyógyászok nem igazán szeretik a cumis és a fülhőmérőt, továbbá az indikátoros eszközöket sem, mert ezek nem mérik megbízhatóan a lázat. A kézrátét sem a legjobb módszer, hiszen a saját kezünk hőmérsékletét nem tudjuk megítélni!

Használjunk fémszálas vagy digitális hőmérőt az eszköz használati utasításában megadott ideig! Dr. Rente Judit felhívja a figyelmet arra, hogy a higanyszálas hőmérőket az EU-szabályozásnak megfelelően kivonták a forgalomból! (Ha nekünk még van ilyen, nyugodtan használjuk, hiszen megbízhatóan kimutatják a lázat.)

A csecsemőknél és a kisdedeknél a végbélnyíláson át érdemes mérni a testhőmérsékletet. Ne féljünk, a mérés ártalmatlan, de könnyebb dolgunk lesz, ha a hőmérő végét bekenjük egy kis popsikenőccsel. A nagyobbaknál hónaljban is mérhetünk.

Mikor súlyos a láz? Tudd meg a következő oldalon!

Mikor súlyos a láz?

Mint dr. Rente Judit hangsúlyozza, a láz megítélése egyénenként eltérő. Van, akit egy hőemelkedés is ágynak dönt, míg más ugyanolyan aktív, mint egyébként. Ezért a lázcsillapítás mindig egyéni mérlegelés kérdése! A döntésben az életkor, az általános állapot és a kórelőzmény egyaránt szerepet játszik. Kisgyerekeknél az alacsonyabb láz is jelenthet súlyosabb betegséget, míg a nagyobbaknál még a 40 fokos láz sem feltétlenül veszélyes. Általában a „legbarátságosabb”, egy-két nap alatt magától is meggyógyuló vírusfertőzések tudják a legmagasabb lázat okozni. Ha nincs különösebben nagy baj, „engedjük” a gyereket lázasnak lenni!

Ám mindenképpen csillapítsuk a lázat a következő esetekben:

• krónikus, súlyos beteg esetében
• ha korábban hányt a beteg
• ha hasmenése volt
• ha kiszáradás fenyegeti
• ha nagyon rosszul érzi magát, kimeríti a lázas állapot, és megterheli a beteg szervezetét.

Célszerűtlen azonban az agresszív lázcsillapítás, azaz ha például 39-ről 36,7-re akarjuk levinni a lázat. Nincs értelme ilyen drasztikus csökkenésre törekedni! Szakértőnk tapasztalata szerint a lázas betegek hamarabb gyógyulnak, mint a láztalanok! A láz feltehetőleg lokalizál, helyben tart, nem engedi a kórokozók tovaterjedését.

mikoe

A lázat külső hűtéssel vagy a hőközpontot befolyásoló készítményekkel csillapíthatjuk. Legjobb kombinálni a két módszert.

Lázcsillapítás gyógyszerrel

A lázcsillapító gyógyszerek képesek az agyban lévő hőközpontra hatni. Ezek a készítmények a lázat és a fájdalmat is csillapítják egyszerre, sőt, olykor gyulladáscsökkentésre is alkalmasak. A különböző hatóanyagú és nevű készítmények a hatás kialakulásának idejében és a hatástartamban különböznek. Változatos formában kaphatók: választhatunk filmtablettát, lágy vagy kemény zselatin kapszulát, végbélkúpot, szirupot vagy apró szemcsés szuszpenziót, forró italport, pezsgőtablettát.

Bármilyen formájú készítményt választunk, nagyon lényeges, hogy tartsuk be a megengedett egyszeri, illetve napi maximális dózist. Figyelem! Két különböző gyári névvel forgalmazott gyógyszernek is lehet azonos a hatóanyaga! Azonos hatóanyagot pedig semmiképpen sem adhatunk a gyereknek 4-6 óránál gyakrabban! Inkább tartsunk otthon két, különböző hatóanyagú gyógyszert, és ha mindenképpen szükséges a gyakori lázcsillapítás, váltogassuk ezt a két készítményt, akár 3 óránként! A különböző hatóanyagú lázcsillapítókat semmiképpen ne alkalmazzuk egyszerre, egy időben beadva! Nem javítja a lázcsillapítás eredményét, viszont magában hordozza a túladagolás veszélyét.

Fizikális lázcsillapítás: a priznic

A test hűtése nem hat közvetlenül az agy hőközpontjára, de jól kiegészíti a gyógyszeres lázcsillapítást. A folyadék jó hőelvonó tulajdonságát használja ki.

Az úgynevezett priznic az egész test borogatását jelenti, „tokától bokáig”. A homlok és a csukló hűtése önmagában nem elegendő. A priznicelést szobahőmérsékletű vizes lepedővel végezzük! Nincs szükség jeges vizes vagy hűtőszekrényben lehűtött lepedőre! Az fokozott izommunkát, remegést váltana ki a betegnél, így még tovább emelhetné a testhőmérsékletét! A langyos vizes lepedő éppen elegendő lesz. Ebbe csavarjuk bele a gyermek törzsét és végtagjait, majd kívülről lazán bugyoláljuk be egy száraz törülközővel. Ez ne legyen túl szoros, mert azon túl, hogy kényelmetlen, nem történik hőleadás. Tízpercenként javasolt cserélgetni a borogatást, míg el nem érjük a kellő hatást. (A priznicelés előtt érdemes vízhatlan lepedőt tenni a gyermek alá az ágyba.)

Fizikális lázcsillapítás: a hűtőfürdő

A hűtőfürdő lényege, hogy – a fej kivételével – az egész test merüljön bele a testhőmérsékletű vízbe, majd azt fokozatosan hűtsük le 28-30 °C-ig. A hideg vizet ne a gyermekre engedjük, hanem a kád vízbe, és keverjük el a vizet a beteg teste körül. Tíz perc után mérjünk lázat, ha nem ment le, ismételjük meg a műveletet.

Ha nincs kádunk, zuhanyt is alkalmazhatunk, ebben az esetben is fokozatosan hűtsük le a vizet.

A lázcsillapítás mellett elengedhetetlen a megfelelő elektrolit- és folyadékpótlás! Fontos a nyugodt légkör és a sok pihenés. A gyermeket csak lazán, vékony takaróval takarjuk be!