Egy Oregonban készült felmérés szerint a kétéves gyerekek 20 százaléka többet tévézik, mint a naponta megengedett két óra, ami már befolyásolja a gyerekek mentális fejlődését, megnöveli a túlsúlyra és a hiperaktivitásra való hajlamot. Egy átlagos iskoláskorú ma 4 és fél órát tévézik naponta és 7 és fél órát tölt képernyő előtt a Kaiser Family Foundation aktuális felmérése szerint.

Gyermekeink Holdja életük elején a legmeghatározóbb, ez 0-14 éves korig tart, az ekkor profitált élmények befolyásolják testi-lelki komfortjukat egész hátralévő életükben.

Bármelyik gyerekkel megtörténhet, hogy egyszer-egyszer bepisil. Ám ha a bepisilés az iskoláskor közeledtével még mindig rendszeresen előfordul, akkor mindenképpen érdemes komolyabban foglalkozni a jelenséggel. A nemzetközi adatok szerint az 5-14 éves korosztály több mint 7 százaléka szenved éjszakai ágybavizeléstől, amely az asztma után a második leggyakrabban előforduló egészségügyi probléma. A megoldási lehetőségekről dr. Gombos Évával, a Heim Pál Gyermekkórház gyermeknefrológus főorvosával beszélgettünk.

A vajúdó nőnek segítséget jelenthet a víz alatti szülés, ám szakemberek szerint az újszülött számára veszélyeket rejthet a módszer.

Tinikorban, vagyis 14-15 évesen az egészségügyi ismeretek és panaszok csak nagyon kevéssé foglalkoztatnak bárkit is. Pedig van legalább tíz ok is arra, hogy a kamaszok jobban figyeljenek egészségükre - következzen az a tíz legfontosabb tünet, ami mellett nem lehet szó nélkül elmenni.

Közelebb kerültünk a biológia egyik legérdekesebb titkának megfejtéséhez. Az új ismeretek felelősségteljesebb viselkedésre ösztönözhetnek, mert az egészségtelen életmód káros következményei nemcsak ránk, hanem leendő gyermekeinkre is veszélyt jelenthetnek – írja az origo.hu.

Ismét túl vagyunk a beiratkozásokon. Eldöntöttük gyermekünk melyik iskolába járjon. Mivel ősszel már felvették az iskolaérettséget vizsgáló teszteket, ha ott mindent rendben találtak, okkal remélhetjük, hogy gyermekünk nem fog semmilyen tanulási zavarral küzdeni. Sokat hallottunk már a diszlexiáról, diszgráfiáról, de mi a helyzet a diszkalkuliával? Mik a tünetei? Mire figyeljünk? Mi lehet a segítség?

Ha meghalljuk ezt a szót, rögtön egy olyan gyermek jut az eszünkbe, akit a felnőttek fizikailag bántalmaznak. Pedig az „elkövető” lehet, hogy maga is gyermek, és a bántalmazás nemcsak fizikai lehet.

A szülők egy csoportja alig van túl az iskolakezdésen, másik csoportja már azon gondolkodik, hogy gyermeke, aki év közben tölti be 6. életévét, jövőre menjen vagy ne menjen iskolába? Nehéz a döntés, sok a kérdés, és még több a különböző szemléletű válasz.

Az ADHD, azaz a figyelemhiányos hiperaktivitási zavar mintegy 70 ezer gyermeket érint Magyarországon. Ez azt jelenti, hogy minden általános és középiskolai osztályban lehet legalább egy ilyen tanuló. A betegséggel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat dr. Sófi Gyula gyermekpszichiáter segítségével foglaltuk össze.