Az első néhány nap, de még az első hetek is a "beszokás", a visszarendeződés napjai a suliban. Ha a gyerekek ebben az időszakban még harsányak, elevenek, szétszórtak, az még nem ok az aggodalomra, de ha ez túlnyúlik az első hónapokon, akkor valamilyen tanulási-, és figyelemzavarra gyanakodhatunk.

 

A gyerekpopulációnak kb. 17%-a küzd valamilyen tanulási problémával, állítják a szakemberek. Átlagos vagy akár átlagon felüli intelligenciával rendelkező diákok tanulási potenciálja is elmaradást mutathat, akár több részterületen is.

Tanulási zavarok, tanulásban akadályozottság

Mit jelentenek ezek a fogalmak: -Tanulási zavarról beszélünk egy vagy több részképesség zavara esetén. Részképesség az ún. komplex teljesítmények (pl. írás, olvasás, számolás) kivitelezését lehetővé tevő kognitív és motoros funkciók. Ezen készségek területén mutatkozó deficitet nevezzük részképességzavarnak, ide tartozik a diszlexia, diszgráfia, diszortográfia, és diszkalkulia.

Néhány, diszlexiára utaló tünet: -jó értelmi képességgel rendelkező gyermek, aki a szokásos idő és gyakorlás mellett nem vagy csak nagyon nehezen tanul meg olvasni, és ebben az esetben az olvasás, írás, helyesírás zavarai szorosan összefüggnek.

Diszkalkulia: -a gyermeknek alapvetően hiányosak és hibásak az elképzelései a számokról, mennyiségekről, és matematikai műveletekről, az iskolai számtanórák követelményeinek nem képes megfelelni.

ADHD (figyelemhiányos hiperaktivitási zavar) A tanulási zavarokat okozhatja a figyelem, a koncentráció megtartásnak nehézsége, ennek alaptünetei lehetnek: hirtelen, impulzív viselkedés, indokolatlanul sok mozgás és beszéd, makacsság, dühkitörés, szabályok elhárítása.

 

Tanulásban akadályozottságról beszélünk:

-értelmi,

-mozgás,

-látás,

-hallássérülés, és

- gyenge verbális, nyelvi készségek fennállása esetén.

 

A pszichológia, a gyógypedagógia és a diagnosztikai eljárások fejlődésével már csecsemőkorban is fel lehet ismerni a tanulási-és megismerő funkciók elmaradását, zavarát, és mire a gyermek iskolába kerül, addigra már több "szűrőn" is fennakad.

 

Ha a gyermek ép értelmű, de több részképességzavar, esetleg figyelemhiány együttesen nehezíti a gyermek teljesítményét, akkor a diagnózis függvényében gyógypedagógusi támogatást kap az eredeti iskolájában. Ha fentiek mellé enyhe fokú értelmi akadályozottság is társul, akkor a helyileg illetékes, tanulási képességet vizsgáló szakértői bizottság javaslata alapján gyógypedagógiai fejlesztés mellett integráltan vagy különnevelésben kell részesíteni. A szakértői bizottság minden esetben előírja a „sajátos nevelési igényű” gyermek fejlődését leginkább megcélzó fejlesztések számát és típusát.

 

Sajátos nevelési igényű az a gyermek, tanuló, aki a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján:

a) testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós, és súlyos rendellenességével küzd

b) a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének súlyos rendellenességével küzd.

 

Szülői visszajelzések mutatják, hogy egyes intézményekben a súlyos szakemberhiány következtében a fejlesztések biztosítása nem vagy nem az előírtaknak megfelelően történik, de következetes szülői attitűddel ki kell harcolni mindazt, ami a gyermekünknek jár!

 

 

Pápai Ildikó

életvezetési tréner

egy autista kamasz anyukája