A helyes babatáplálás
Noha az anyáknak manapság már számtalan lehetőségük van tájékozódni arról, hogy miként kell táplálni kisbabájukat, egy márciusban végzett online felméréséből kiderül, hogy ez a sok lehetőség olykor inkább zavaró.
A kismamák 96%-a vallotta ugyanis azt, hogy kapott már ellentmondó információkat a babatáplálással kapcsolatban, és közülük minden másodikat ez kicsit vagy nagyon is zavarja. Pedig ez a téma már csak azért sem elhanyagolható, mert az első három év étrendje kihatással van a felnőttkori egészségre.
Egy kis odafigyeléssel már csecsemőkorban csökkenthető például az allergia és az elhízás kialakulásának kockázata. A babatáplálás kérdése korántsem vehető félvállról: kutatások támasztják alá azt a tényt, hogy a nem megfelelő csecsemőkori táplálás allergiát és elhízást is okozhat a későbbiekben. Az American Journal of Public Health eredményei szerint például Észak-Amerikában minden második iskolás túlsúlyos.
A statisztikák azt mutatják, ha ez a trend ilyen ütemben folytatódik, akkor 2025-re az amerikai lakosság fele elhízott lesz. Sajnos hazánkban sem jobb a helyzet. Egy európai uniós felmérés adatai alapján Magyarországon a 13-18 éves korosztályban 14,7% volt túlsúlyos és 5,1% kövér, míg a 2-10 évesek között 11,2% túlsúlyos és 6% elhízott.
Az amerikai Nemzeti Környezeti Egészség- tudományi Intézet (NIEHS) kutatási eredményei arra is rámutatnak, hogy az elhízott gyerekeknél 26%-kal nagyobb eséllyel alakult ki allergia a későbbiekben, mint azoknál, akiknek testtömegindexei a normál kategóriába estek. Az előző adatok fényében is lényeges szempont tehát, hogy megelőzzük gyermekünk elhízását. Ahhoz pedig, hogy ezt megtegyük, pontos ismeretekkel kell rendelkeznünk a babatáplálási alapelvekről.
Azt gondolnánk, hogy manapság az anyák tájékozottak kisbabájuk megfelelő táplálásával kapcsolatban, hiszen rengeteg információ áll rendelkezésükre: könyvek, magazinok, internetes oldalak, fórumok, illetve családi és baráti jó tanácsok. Egy márciusi online kutatásból azonban kiderült, hogy ezen információk sokszor ellentmondóak vagy hiányosak. A kutatásban várandós és legfeljebb 2 éves gyermeket nevelő anyák vettek részt.
Az eredményekből kiderül, hogy szerencsére az anyák több, mint kétharmada (68%) tisztában van már azzal, hogy 6 hónapos korig a baba számára a kizárólagos anyatejes táplálás az ideális. Ez ugyanis mind mennyiségben, mind minőségben biztosítja a pici számára szükséges tápanyagokat. Azt azonban már a megkérdezettek csak alig több, mint egyharmada (37%) tudta, hogy az ajánlások szerint 12 hónapos korig az anyatejnek kell a baba fő táplálálékának lennie - annak ellenére, hogy a hozzátáplálás már 4-6 hónapos korban meg kell kezdeni, hiszen az anyatej innentől önmagában már nem elégíti ki a kicsi tápanyagszükségletét.
Bár azzal szinte az összes édesanya tisztában van, hogy tehéntejet csak 12 hónapos kor felett lehet adni a babának (96%), egy másik kérdésre mégis 13% válaszolta azt, hogy higított tehéntej, avagy feles tej adható anyatej pótlására. Ugyanígy meglepő, hogy 13% az anyatej helyettesítésére a kecsketejet jelölte meg mint lehetséges alternatívát.
Ennél is nagyobb a bizonytalanság azonban a hozzátáplálás témakörében.
A kutatásból kiderült, hogy az anyák jó része nem tudja, hogy milyen ételt mikortól vezethet be a baba étrendjébe. Egy biztos pont mégis van: az anyák 97%-a tudja, hogy egy-egy kanál gyümölcs- vagy zöldségpüré az ideális választás, amikor már az anyatejen kívül mást is szeretnénk adni a baba 4-6 hónapos korában. Azt a tényt viszont már mindössze 44% tudja, hogy hús 6 hónapos kortól adható a picinek.
A helyes válaszok aránya még alacsonyabb volt a gabonafélék bevezetése kapcsán: összesen 27% jelölte meg a 4-6 hónapos időszakot. Ez azért különösen meglepő, mert a szakemberek a gyümölcs- és zöldségpürék mellett egyre gyakrabban javasolják a gabonatartalmú tejpépeket már a hozzátáplálás első lépéseinél. Az anyák maguk is tudják, hogy a hozzátáplálásról lenne még mit tanulniuk, ugyanis csak 28%-uk mondta, hogy teljesen magabiztos ebben a kérdésben. Ezek után nem is annyira megdöbbentő, hogy az anyák mindössze 35%-a vallotta, hogy teljesen magabiztos a baba táplálását illetően.
A média felelőssége nem csak emiatt az általános bizonytalanság miatt óriási, hanem azért is, mert a kutatásból kiderült, hogy az anyák 75%-a jut babatáplálással kapcsolatos információhoz az internetről, 72% babamagazinokból és 19% a televízióból. Egyáltalán nem mindegy tehát, hogy mit látnak, hallanak és olvasnak az amúgy is bizonytalan édesanyák. Az a tény sem elhanyagolható, hogy az információdömping mellett is minden nyolcadik (12%) anya érzi úgy, hogy vannak olyan kérdései a babatáplálásról, amire nem talált eddig választ.