Zenével az autizmus ellen

Zenével az autizmus ellen

Egy új kutatás eredményei nagy jelentőséggel lehetnek az autizmusban, diszlexiában vagy nyelvi zavarokban szenvedő gyermekek számára. Olyan társra vágysz, aki a hétköznapi beszélgetésekben is érzékeli a legfinomabb érzelmi jeleket? Akkor keress egy zenészt - ajánlják a Northwestern Egyetem kutatói.

Egy nemrég megjelent vizsgálatban a Northwestern interdiszciplináris kutatócsapata talált elsőként bizonyítékot arról, hogy a zenei képzés fokozza az egyénnek a hangokban található érzelmek felismerésének képességét.

"Az érzelmeket a hangokban gyorsan és pontosan azonosítani egy olyan képesség, amely bárhol értelmet nyerhet, a ragadozókkal teli dzsungelben, a tanteremben, a tanácsteremben, vagy akár a hálószobában" - közölte Dana Strait, a vizsgálat első szerzője.

A Henry and Leigh Bienen Zeneiskola doktori hallgatójaként Strait a Hallási Idegtudományos Laboratóriumban végez kutatásokat, melynek Nina Kraus a vezetője. A laboratóriumban úttörő munkát végeztek a beszéd és a zene érzékelése mögött fekvő neurobiológia, valamint a tanulással összefüggő agyi plaszticitás terén.

Kraus, aki a Northwestern Egyetem Hugh Knowles professzora kommunikációs tudományokból és neurobiológiából, Richard Ashley, a zenei kogníció docense; valamint a laboratórium munkatársa, Erika Skoe írták a cikket, melynek címe: "Zenei élmény és idegi teljesítmény: Milyen hatásai vannak az érzelmek vokális kifejezésének szubkortikális feldolgozását célzó edzéseknek."

Zenével az autizmus ellen

A vizsgálatot a Nemzeti Tudományos Alapítvány támogatta, melynek során kimutatták, hogy minél több évi zenei tapasztalattal rendelkezik egy zenész és minél koraibb életkorban kezdte el zenei tanulmányait, annál nagyobb mértékben képes az idegrendszer feldolgozni a hangokban rejlő érzelmeket.

"A tudósok már eddig is tudták, hogy egy szó nyelvtani értelme kevésbé tükrözi az érzelmet, mint az a mód, ahogy kommunikálunk vele"- közölte Strait. Egy gyermek kiáltása, hogy "Mama!" - vagy egyszerűen egy szótlan hangképzés - teljesen különböző dolgokat is jelenthet, attól függően, milyen akusztikus jellemzői vannak az adott hangnak.

A Northwesterm kutatói megvizsgálták három akusztikus tényező (hangmagasság, időzítés, hangszín) agytörzsi feldolgozását zenészekben és nem-zenészekben egy tudományosan hitelesített érzelmi hangra. A zenészeknek, akik megtanulták minden érzékszervüket használni egy zenei darab gyakorlásához és előadásához, 'jól hangolt' hallórendszerük volt.

Ez a jól hangoltság úgy tűnik, hogy nagymértékű percepciós előnyt jelent a zenészek számára. "Korábbi kutatások szerint a zenészeknek nagyobb az érzékenységük a beszéd apró érzelmei iránt"- közölte Ashley, aki az érzelmi percepció és a zenei tapasztalat közötti kapcsolatot vizsgálja. Egyik legfrissebb kutatásából kiderült, hogy a zenészek akár 50 millisecundum ideig hallott hangokban lévő érzelmet is képesek megérezni.

A vizsgálatban résztvevő 30 jobbkezes férfi és nő, akiknek vagy volt, vagy nem volt zenei előképzettségük, 19 és 35 év közöttiek voltak. A zeneileg képzetteket két kritérium alapján csoportosították: zenei tapasztalat éveinek száma és a képzés elkezdési életkora (7 éves kor előtt vagy után).

A résztvevők egy feliratos természetfilmet néztek meg, miközben fülhallgatón keresztül egy csecsemő sírását hallották 250 millisecundumig. A hang - és főként a hang azon bonyolult része, amely a legjobban hozzájárul érzelmi töltetéhez - iránti érzékenységet feji elektródákkal mérték.

Zenével az autizmus ellen

Az eredmények meglepőek voltak. A kutatók azt találták, hogy a zenészek agytörzse rákapcsolódik a hang azon összetett részére, amely több érzelmi elemet hordoz, ám hanyagolják a hang egyszerűbb (kevesebb érzelmet tartalmazó) részét. Nem ez volt a helyzet a nem-zenészek esetében.

A zenészek gazdaságosan és gyorsabban fókuszálták idegműködésüket a hang fontos - ebben az esetben érzelmi - részére. "Agyuk gyorsabban és pontosabban reagál a nem-zenészekhez képest. Ennek érdekes vonatkozásai lehetnek az érzelmek érzékelésének más környezetében is" - közölte Strait.

A szerzők szerint a zenészek által hatékonyabban feldolgozott akusztikus elemek ugyanazok, amelyeknek feldolgozásában a nyelvi rendellenességgel, például diszlexiával küzdő gyermekeknek is nehézségeik vannak. "Nem merész azt állítani, hogy a nyelvfeldolgozási zavarban szenvedő gyermekek számára előnyös lehet a zenei tapasztalat" - tette hozzá Kraus.

Strait, aki egyben zongorista és oboán is játszik, és korábban autista gyermekekkel foglalkozott, még tovább megy. Az érzelmek hibás érzékelése az autizmus és az Asperger-szindróma lényege, és azt mondja, hogy a zenei képzés segíthet az érzelmek feldolgozásában ezekben a populációkban.

Kapcsolódó írások
Kérdezzen szakértőnktől
Kapcsolódó gyógynövények
Kapcsolódó betegségek