Túléltem a rákot!

Egyre több a sikertörténet, egyre gyakoribb a teljes gyógyulás, és a jelenlegi gyógyszerkutatások célja is az, hogy egyénre szabottan lehessen kezelni a daganatos betegeket, illetve az, hogy az egykor halálos kórt krónikus betegséggé lehessen szelídíteni. Vajon mi a titkuk a túlélőknek, amit el lehet tanulni tőlük?

A legfontosabb talán az, hogy a rákot időben kell felfedezni. Korai stádiumban a legtöbb ráktípus jól kezelhető! Például az időben felfedezett prosztatarák, a hererák vagy az emlőrák közel 100%-ban gyógyítható! Épp ezért azok között a legtöbb a túlélő, akik járnak szűrővizsgálatra és a gyanús jeleket nem hessegetik el, hanem a háziorvosukhoz fordulnak tanácsért.

Onkológiai éberség

A (házi)orvos legfontosabb attitűdje az "onkológiai éberség", legalábbis így kellene lennie – mondja dr. Komáromi Zoltán háziorvos, aki nyolc évig volt a háziorvosi szakma országos szakfelügyelő főorvosa. De ami talán még hitelesebbé teszi ebben a témában: maga is ráktúlélő. - Olyan apró jelekre, tünetekre, panaszokra kell felfigyelnie a családorvosnak, amit a laikus beteg vagy észre sem vesz, vagy nem értékel fontosnak, pl. ha nem úgy néz ki a beteg, mint korábban, jelenlegi állapotához nem illő tünetei vannak, akkor azokat nem szabad félvállról venni.

A szűrővizsgálatokat a franciák veszik a legkomolyabban, ott a lakosság 85 százaléka veszi igénybe rendszeresen ezt a lehetőséget. Sajnos Magyarországon (és Észtországban, Lengyelországban) a lakosság kevesebb mint 40 százaléka teszi ugyanezt.

Egyre újabb gyógyszerek válnak elérhetővé Magyarországon is, ősszel például onkológiai terápiás területeken az emlő- és tüdődaganatok, a prosztatarák, valamint a melanóma egyes fajtáinak kezelésére fogadtak be új gyógyszereket. Ma a statisztikák szerint két és félszer annyi beteg gyógyul ki a rákos betegségből a megfelelő, modern kezelések hatására, mint ahányan elhunynak benne.

„Nem kerek a történet”

Dr. Komáromi Zoltán is megtapasztalta, hogy a gyógyuláshoz, de már akár a diagnózis felállításához is szükséges a páciens együttműködése, aktív részvétele. Ő 2005. október végén vette észre a tüneteket, amelyek egy közönséges felfázással kezdődtek. Orvosként kikezelte magát, de 2 hónap múlva ismét jött egy hólyaghurut. A harmadik visszatérésnél (márciusban) már felkeresett egy urológust, aki megnyugtatta, hogy ez prosztatagyulladás, és legyen türelemmel. Újabb 2 hónap múlva egy másik urológus már ultrahangos vizsgálatot is végzett az ismétlődő tünetek miatt, de ugyanúgy türelemre intette. Augusztusban (10 hónappal az első tünetek után) egy harmadik urológust is megkért, hogy vizsgálja meg, mert „nem kerek a történet”.

Túléltem a rákot!

- Egy kedd este nézett meg ügyeletben. Az ultrahang vizsgálat 4.-5. másodpercében már megvolt a diagnózis: hólyagrák. Szerdán rendbe tettem a dolgaimat és megcsináltattam a labort, csütörtökön az EKG-t, CT-t, pénteken reggel már műtöttek – tette hozzá Komáromi doktor.

- Kiderült, hogy egy kapitális méretű daganatom volt, csak én inkább alkalmazkodtam az időnként előjövő tünetekhez, mintsem végigmentem volna a "hagyományos" diagnosztikai lépéseken - amit egyébként a saját a betegeimnél évtizedek óta konzekvensen alkalmazok. De én nem hittem el, nem akartam elhinni, sőt eszembe sem jutott, hogy engem érhet ilyen baj.

Szerencsére áttétek még nem voltak, így egy lokális kemoterápia elég volt a gyógyuláshoz: tehát túlélte a rákot!

Az Egészségügyi Világszervezet szakértői szerint a következő évtizedekben gyors iramban nőhet a rákos megbetegedések száma - és ez a fejlemény nem a civilizációs ártalmakra vezethető vissza, mint azt sokan gondolnák. A rák ‒ mint sejtmutáció ‒ a többsejtű élőlények megjelenése óta időzített bombaként ketyeg a szervezetben. A régészeti leletek feltárása során találnak is rákos sejtburjánzást állati, emberi maradványokban. Sejtjeink ugyanis folyamatosan osztódnak, hogy az elpusztult sejtek helyét frissek vegyék át. Ám amint a másolatok másolataiból újra másolódnak a sejtek, akár több ezerszer is (tehát ahogy telnek az évek), úgy csúszik, csúszhat egyre több hiba a "gépezetbe". Amit aztán vagy időben észrevesz a szervezet, hogy elpusztítsa, vagy nem. Minél magasabb lesz tehát az elérhető emberi életkor, annál nagyobb lesz a rák kockázata, mivel egyre több daganatkockázatot növelő mutáció halmozódhat fel bennünk.

Másként fogalmazva: ma már elég sokáig élünk ahhoz, hogy előbb-utóbb nagy eséllyel rákosak legyünk. Épp ezért nagyon fontos, hogy a szűrővizsgálatokat kihasználjuk, illetve panasz esetén legalább a háziorvost tájékoztassuk, hogy ő eldönthesse, mi a következő lépés.

Magyarországon a rákos megbetegedések több mint 18 százaléka tüdőrák, a második leggyakoribb daganattípus a vastagbélrák, a harmadik az emlőrák, negyedik pedig a prosztatarák.

Megelőzés

A tüdőrákos betegek közül tízből kilenc dohányos. A vastagbélrák kialakulásának oka részben az egészségtelen, rostban szegény, túl sok finomított szénhidrátot tartalmazó étrend, a dohányzás, az alkoholfogyasztás és a túl kevés mozgás.

A szakemberek szerint minden harmadik rákbetegség megelőzhető lenne! Rendkívül fontos, hogy a lehetőségeinkhez mérten igyekezzünk egészségesen élni, betegség vagy annak gyanúja esetén pedig betartsuk az orvos utasításait.

Kapcsolódó írások
Kérdezzen szakértőnktől
Kapcsolódó gyógynövények
Kapcsolódó betegségek