Nincs olyan család, ahol a szűkebb-tágabb rokonságban ne lenne érintett valaki. Jó hír, hogy egyre több ráktípus kezelésében érnek el jelentős előrehaladást, és az is jó hír, hogy a betegek életminősége is sokkal jobb már, mint pár évtizede volt!

Bár a laikusok, érintettek, családtagok szimplán csak ráknak nevezik, de igazából a daganatos betegségek megnevezés pontosabb – hiszen a rák nem egyetlen betegség, hanem gyűjtőfogalom. Amit mi csak rákként nevezünk, az a pontos orvosi diagnózisban majd a száznál is többféle megbetegedés egyikeként szerepel – ez aztán meg is magyarázza, hogy a kezelése miért nem történhet egy kaptafára. A rosszindulatú daganatokban az a közös, hogy a sejtek ellenőrizetlen szaporodásba kezdenek, majd gyakran áttéteket is létrehoznak a szervezet különféle (közeli vagy távoli) pontjain. Növekedésük során „betörnek” a környező szövetekbe, terjednek, növekednek. Az orvosok malignus elváltozásnak nevezik ezeket a rosszindulatú sejtburjánzásokat, míg az úgynevezett jóindulatú elváltozások a benignus tumorok.

Régen tényleg nem volt (ennyi) rákos beteg?

A válasz nagyon leegyszerűsítve: tényleg nem volt ennyi. De rák mindig is volt – már az ember kialakulása előtt is létezett, a régészet számos állati maradványban (dinoszauruszokban és a néha a kivétel példájaként emlegetett, ma élő cápákban is!) mutatott ki daganatos elváltozást, áttéteket is. Minél magasabb az átlagos élettartam, annál nagyobb az esély arra, hogy a szervezetben a megújulását biztosító, folyamatosan (de szabályozottan) osztódó sejtekben másolási hibák keletkeznek, amelyekből daganat alakul ki. Néhány osztódási hibát kemikáliák, fizikai hatások okoznak, mások öröklődnek vagy éppen spontán jelennek meg. A diagnosztikai lehetőségek javulása is azt eredményezi, hogy fény derül a rosszindulatú betegségekre: amit régen „végelgyengülésnek” gondoltak, annál ma már tudjuk, hogy a háttérben konkrétan milyen daganatos betegség állt.

Másrészt valóban vannak olyan tényezők, melyek miatt egyes ráktípusok gyakorisága nőtt: az egészségtelen táplálkozás, elhízás, alkoholfogyasztás is ilyen. És bár az ipari forradalom óta nagyobb arányban fordulnak elő daganatos megbetegedések, a legjelentősebb karcinogén kockázat a dohányzás elterjedéséhez kapcsolódik.

Fáj a rák?

Nem feltétlenül. Épp ezért sok fajtája nehezen derül ki, gyakran már olyankor, amikor a gyógyulási esélyek nagyon alacsonyak. Daganatos betegségre háromféle módon derülhet fény: valamilyen tünet miatt fordul orvoshoz az illető, és kiderül, hogy azt daganatos elváltozás okozza. Másféle panasza miatti általános kivizsgálás melléktermékeként is fény derülhet egy még tünetmentes daganatos betegség jelenlétére. Még jobb, ha a rendszeres, célzott szűrővizsgálatok valamelyikén derül ki korai stádiumban egy daganatos betegség.

-------------------------------------------------------------------------------

Ne feledjük: ma már a daganatos betegségek egy része túlnyomó részben gyógyítható, más részüknél is jelentősen nőtt a gyógyulási esély, vagy további életéveket lehet nyerni.

-------------------------------------------------------------------------------

Mi a kemoterápia, sugárkezelés, biológiai terápia, immunterápia?

A kemoterápia alatt a beteget olyan gyógyszerekkel (sejtosztódást gátló szerekkel, citosztatikumokkal) kezelik, amelyek a ráksejtek szaporodását gátolják, esetleg meg is ölik a daganatos sejteket. Ám ez a hatás nem csupán a rákos sejteket érinti, más, gyors tempóban osztódó, egészséges szervek, szövetek is sérülést szenvednek. Vannak esetek, amikor önmagában a kemoterápiás kezeléssel is elérhető gyógyulás, főként a vérképző szervek rosszindulatú daganatai, leukémiák, limfómák esetében.

A daganatos betegek fele részesül kezelése során valamikor sugárterápiában, ami az örökítő anyag (DNS) károsítása révén gátolja a sejtosztódást. Ugyan mind az ép, mind a daganatos sejteken érvényesül az osztódást gátló hatás, ám ma már gondos, számítógépes tervezéssel és rendkívül pontos célzással érik el, hogy a besugározandó tumor körüli területeket minél kisebb terhelés érje.

Célzott terápiánál a készítmények a tumorsejt egy meghatározott molekulatípusára fejtik ki hatásukat, hogy megállítsák a daganat osztódását. Ezek a gyógyszerek kizárólag abban az esetben alkalmazhatók, ha jelen van, vagy éppen nincs jelen egy bizonyos fajta génhiba. Igen kevés ilyen gyógyszer van jelenleg.

Az immunterápiák nem közvetlenül a ráksejteket pusztítják el, mint a kemoterápiák vagy a célzott daganatellenes kezelések, hanem általuk felszaporodhatnak az adott ráksejteket felismerni és támadni képes immunsejtek, így a szervezet hatékonyabban küzdhet a daganattal. Az immunterápiák már elérhetők idehaza is, használatuk egyelőre a betegek kis része számára hozhat eredményt.

– Amíg egyes területeken bővítenék, máshol szűkítenék a kemoterápiával kezelt betegek körét. A ráksejtek genetikájának egyre pontosabb feltérképezésével és a daganatos betegek sorsának hosszú távú követésével ugyanis azt is egyre pontosabban meg tudják határozni, hogy a sikeresen megműtött betegek közül kiknél lehet eltekinteni a kemoterápiától vagy kiknél lehet elegendő rövidebb ideig tartó, esetleg kevésbé agresszív onkológiai kezelés – hangzott el a Magyar Klinikai Onkológiai Társaság júniusi rendezvényén.

Dr. Pajkos Gábor, a Magyar Klinikai Onkológiai Társaság elnöke kiemelte: alapvetően új koncepció a rákkutatásban, hogy ma már az új gyógyszerekkel a ráksejteken található génhibákat igyekeznek megcélozni, függetlenül attól, hogy az adott rák a gyomorban, a vesében vagy épp a húgyhólyagban alakult ki. Már van is olyan hatóanyag, amelyet Amerikában mindenféle daganat kezelésére engedélyeztek, amennyiben a ráksejteken adott genetikai elváltozások kimutathatók. Univerzális rákgyógyszer továbbra sincs. Teret nyer viszont a precíziós onkológia: egyre inkább személyre szabott jellemzőkön alapszik az onkológusok terápiás javaslata – magyarázta az onkológus.