Trombózis: nem kell, hogy halálos legyen!

Trombózis: nem kell, hogy halálos legyen!

A trombózist néma gyilkosnak is nevezik, hiszen gyakran alig kísérik tünetek. Előfordul, hogy csak legsúlyosabb szövődménye, az embólia hívja fel rá a figyelmet, de ekkor sokszor már késő. Pedig ma már ismerjük az okait, tudjuk, hogyan kezeljük, illetve hogyan előzzük meg!

A mélyvénás trombózis leggyakrabban az alsó végtagot érinti, de előfordulhat a felső végtagon vagy a kismedence vénáiban is. A trombus egy vérrög, amely az érpálya valamelyik szakaszán keletkezik, ott megtapad, majd szervül.

Trombózisból embólia

- Jellemző tünet lehet, hogy a végtag vastagabb az ellenoldalinál, meleg tapintású, sötétebb, enyhén lilás elszíneződésű, nyomásérzékeny, és mozgatásra feszülő fájdalom jelenik meg benne - mondja dr. Meskó Éva, a kistarcsai Flór Ferenc Kórház belgyógyász, angiológus, kardiológus kandidátus főorvosa. - Ám előfordul, hogy a trombózis kevésbé jellegzetes tünetekkel jelentkezik, olyanokkal, mint például a duzzanat vagy a fáradtságérzés, amely a láb felpolcolásával megszűnik.

Nagyon fontos, hogy felfigyeljünk ezekre a tünetekre, és ismeretlen eredetű végtagduzzanat esetén azonnal forduljunk orvoshoz. (A beteget fektessük le, és azonnal szállítsuk kórházba!)

Trombózis: nem kell, hogy halálos legyen!

Könnyen bekövetkezhet ugyanis a mélyvénás trombózis legnagyobb veszélye és legveszélyesebb szövődménye, a tüdőembólia. Ez azt jelenti, hogy a trombusból leválhat egy rög - amelyet immár embólusnak hívunk - és a vérárammal a tüdőbe jutva elzárhatja annak egyik erét. A mögöttes területen rendszerint elhal a tüdőszövet, és tüdőinfarktus keletkezik. Erre nehézlégzés, mellkasi szúró fájdalom, néha láz, esetleg vérköpés figyelmeztethet, de lehet tünetmentes is - sajnos gyakran perceken belül halált okozhat.

- Egy biztos: a mélyvénás trombózisok a legravaszabb, legnehezebben megállapítható és ezért legveszélyesebb kórképek közé tartoznak - hangsúlyozza szakértőnk. - Előfordul, hogy látszólag előzmény nélkül, többször is embóliát kap a beteg. Ma már tudjuk: ha embólia jelentkezik, mindig keresni kell az eredetét, azaz a trombózist!

Kinek lesz trombózisa?

A trombózis kialakulását bizonyos rizikófaktorok elősegítik.

A trombózishajlamot trombofíliának nevezzük, amely laboratóriumi vizsgálattal kimutatható. Érdemes a beteget is megkérdezni: fordult-e már elő a családban trombózis, embólia? Sok esetben kiderül, hogy például ebben halt meg az egyik nagyszülő, vagy hogy a családban mindenkire jellemző a visszérgyulladás.

Az életkor előrehaladtával nő a vénás betegségek gyakorisága. A vénás tromboembólia idős korban minden századik, míg húszévesen minden ezredik emberrel fordul elő.

A nőknél gyakoribbak a szövődmények. Ebben a hormonális fogamzásgátlás is szerepet játszhat. Köztudott tény, hogy a fogamzásgátló tablettát szedő nők között négyszer gyakoribb a trombózis kockázata! Ha emellett egy nő dohányzik is, a kockázat immár hatszoros!

Sepciális élethelyzet a terhesség, amikor fokozott a trombusképződés veszélye. (A hormonhatások, a súlygyarapodás és a növekvő magzat nyomása miatt kitágulnak a visszerek, előfordulhat a vér pangása és így a rögképződés is.) Ezért nagyon jó, ha a terhesség alatt megelőzésképpen kompressziós harisnyát viselünk.

A terhesség és a trombózis

Azt a terhes nőt, akinek már volt trombózisa, vagy akinek trombózishajlama van, a terhesség kilenc hónapjában alvadásgátló kezelésben kell részesíteni. Ilyenkor a bőr alá adandó (szubkután) injekció alkalmazható.

A terhesség és a trombózismegelőzés kérdése egyébként is igen bonyolult, hiszen esetenként mérlegelni kell, hogy az anya vagy a magzat szorul-e védelemre. Alapszabály, hogy az anya az első.

Folytatás a következő oldalon:

További kockázati tényezők

Bizonyos sebészeti beavatkozások után szintén megnő a trombózis kialakulásának veszélye. Különösen nagy a rizikója a nagyobb hasi, kismedencei (prosztata- és nőgyógyászati), valamint ortopédiai (különösen a csípőtáji) műtéteknek, hiszen a sérült szövetekből a véralvadást beindító szöveti faktorok szabadulnak fel. A műtét után bizonyítottan legalább 4 hétig fokozott a betegség kialakulásának kockázata!

A daganatos betegek körében is gyakrabban fordul elő trombózis, hiszen a daganatok szintén termelnek véralvadást segítő anyagokat, ilyenkor hónapokig injekció adandó a betegnek.

A mozgásszegény életmód is elősegítheti a trombózis kialakulását. Különösen érintettek az ülő vagy álló foglalkozást űzők. A hosszú utazás is veszélyes lehet! Az úgynevezett economy-class szindróma a repülőgépek turistaosztályain hosszú, interkontinentális utakat megtevő utasoknál, vagy a buszon egy-egy napot is végigülő utazóknál fordul elő. Ilyenkor a vénás keringést súlyosan rontó, hosszan tartó, mozdulatlan ülő testhelyzet könnyen vezethet mélyvénás trombózishoz. A repülőn ehhez még hozzájárul az alacsonyabb kabinnyomás, a száraz levegő és a csökkent folyadékbevitel, aminek következtében a keringő vér besűrűsödik.

További rizikófaktor az elhízás, a dohányzás és a tartós fekvés (bénulás, mozgásképtelenség esetén).

Ha felmerül a gyanú

A betegség felismerését színes Doppler-ultrahangvizsgálat, bizonyos laborvizsgálatok segítik elő, amelyek megbízhatóságuk révén mára már felváltják a korábban gyakran alkalmazott vénás érfestést. A fokozott hajlam bizonyos esetekben laborvizsgálatokkal igazolható.

- Amennyiben felmerül a mélyvénás trombózis gyanúja, célszerű a beteget néhány napig szakintézetben megfigyelni, ahol lehetőség nyílik a diagnózis megállapítására és a kezelés meghatározására! - mondja dr. Meskó Éva. - Az állapot stabilizálódása után az orvos dönt arról, hogy a beteg hazabocsátható-e. A régebbi elvek szerint a beteget hetekig fektették, de ma már az orvos által megadott szabályok betartása mellett, egyéni elbírálás alapján a beteg mobilizálható (felkelthető).

Trombózis: nem kell, hogy halálos legyen!

Tudnunk kell, hogy a végtagduzzanat megszűnése még nem jelenti a trombus feloldódását, csupán a pangó szövetfolyadék mennyiségének csökkenését. Ne végezzünk erőlködéssel járó mozgást, mert ez elősegítheti a vérrög leszakadását. Az ágy lábának néhány centiméterrel történő megemelése csökkenti a vérpangást és a végtag duzzanatát.

A lábszárban vagy a comb alsó harmadában lévő trombózis kezelése általában alvadásgátló készítmény alkalmazását jelenti. Ez történhet alvadásgátló tablettával, a bőr alá adott injekcióval, illetve úgynevezett infúziós pumpával (ilyenkor a beteg óránként meghatározott mennyiségű gyógyszerhez jut).

Ha az elzáródás magasabban, a comb felső harmadában vagy a kismedencében található - és a beteg időben érkezik - trombusoldó készítmények adhatók. Ezek hatása attól függ, mióta áll fenn a trombózis: minél hamarabb közbelépünk, annál jobb. Ám szigorúan be kell tartani a trombusoldó készítmények javallatait és ellenjavallatait! A kezelést az orvos minden esetben egyénre szabva határozza meg.

Megfelelő feltételek mellett a trombus sebészeti eltávolítása is szóba jöhet.

A gyógyszeres kezelés mellett nagyon fontos a rugalmas pólya, majd a kompressziós harisnya viselése. Ez csökkenti a végtagban pangó vér mennyiségét, fokozza a vénás visszaáramlást, és kiegészíti, segíti a végtag izomzatának pumpafunkcióját.