Tönkre tesz a munka! Mit tehetünk ellene?
A mozgásszervi problémák nem csak az életminőséget befolyásolják negatívan, de a kereső- és munkaképtelenség okai között a második helyen állnak a betegségtípusok között. 60 százalékban vezetnek korai nyugdíjazáshoz, illetve táppénzre kerüléshez. A népesség 62-92 százaléka szenved élete során legalább egy hétig tartó derékfájástól, derül ki a Fellowes nemzetközi adataiból. A panaszokat gyakran okozzák a nem megfelelő munkakörülmények, a rosszul kialakított környezetben végzett munka, tanulás vagy számítógépezés.
Természetesen a mozgásszervi betegségek viszonylag sokfélék lehetnek, mégis riasztó, hogy Európában a felnőtt népesség 20-30 százaléka szenved huzamos ideig tartó mozgásszervi fájdalomtól, és az egészségügyi kiadások negyedét is ez a betegségcsoport adja ki. Az sem kevésbé kétségbeejtő adat, hogy az európai munkavállalók 79 százaléka panaszkodik a számítógép, laptop és táblagép használatával összefüggő panaszokra, legalábbis ez a magas arány derül ki a nemzetközi kutatásokból. Bár a mozgásszervi megbetegedések főként a 35-55 év közöttiek körében alakulnak ki, ez az a betegségtípus, amely már gyermek és serdülő korban is nagy számban fordul elő.
A tünetek között a leggyakrabban a hát- és derékfájás, illetve a nyaki fájdalom szerepel. A derékfájás például a munkaképtelenség leggyakoribb oka. Ezek a panaszok pedig jórészt összefüggésbe hozhatók – egyebek mellett – a nem megfelelő körülmények között végzett ülő munkával, amely gyakran otthon is folytatódik a szintén nem ergonomikusan kialakított dolgozóasztalnál, rosszabb esetben a kanapén kuporogva.
“Az elmúlt két-három évben rendeléseimen jelentősen megugrott az olyan mozgásszervi panaszokkal érkező betegek száma, akiknek tünetei munkahelyi ártalmakkal függnek össze – erősíti meg a kutatás eredményeit saját tapasztalata alapján dr. Elek Emil, ortopéd szakorvos, mozgásszervi specialista. – Nem csak derékfájdalmakkal, hanem gyakran háti és nyaki bántalmakkal is jönnek a páciensek. Sok esetben a fokozott stressz és megterhelés, de nem ritkán a nem megfelelően kialakított munkaállomások miatt kell gerincproblémákkal érkező betegeket kezelnem. Leggyakoribb a derék, ill. a hát fájdalma főként az izomzat kifáradása miatt, de rendszeresek a vállba, felső végtagba sugárzó fájdalmak, illetve az ezekhez társuló kellemetlen zsibbadásérzések is, amelyek érthetően aggasztják a betegeket.”
A Fellowes adatai szerint minden második munkavállaló panaszkodik a számítógép-használat következtében kialakult hátfájásra és 40 százalékuk ugyancsak a számítógépet okolja a nyaki fájdalmaiért. A dolgozók 35 százaléka szenved időről időre visszatérő fejfájástól, illetve a látásával kapcsolatos szemproblémáktól. Egyharmaduknál pedig csukló- és karfájdalom jelentkezik.
A munkaképtelenségig fokozódó panaszok pedig nemcsak a munkavállalóknál, hanem a munkáltatóknál is jelentős kiadásokkal, illetve anyagi veszteségekkel járnak. A legfrissebb felmérések szerint az európai vállalatok évente euro milliárdokat vesztenek a munkavégzésből kiesettek miatt, akiknek távolmaradása a nem megfelelő munkakörülményekkel legalábbis összefüggésbe hozható. Hat fejlett európai országban ez a kieső összeg meghaladja az évi 42 milliárd eurót.
“A már kialakult betegség vagy munkaképtelen állapot a páciensre és a munkáltatójára is jelentős anyagi terheket ró – teszi hozzá a szakorvos. – A táppénz, illetve a fizetéskiesés, valamint a gyógyszerek és a kezelés költségei még az állami szerepvállalást feltételezve is elérhetik a több százezer forintot néhány hét alatt. Főként, ha bizonyos kezeléseket a hosszú várólisták miatt esetleg magánrendeléseken vesznek igénybe. A magángyógytorna egy alkalommal 6-8 ezer forintba kerül, és gyakran minimum 10-15 kezelésből álló kúra szükséges az eredményhez. És akkor még nem beszéltünk a gyógyszerek és a kiegészítő fizikoterápiás kezelések költségeiről.
Épp ezért a prevenció kérdése megkerülhetetlen – szögezi le dr. Elek Emil. – Az irodákban nagyon sokszor 10-12, vagy az otthoni munka esetén akár több órát is eltöltünk az íróasztalnál. A számítógép előtt végzett munka esetén a gerincet tartó izomzatot muszáj karban tartani. Nem szabad elfelejteni, hogy eleve rossz helyzetből indulunk, mert szinte népbetegségnek számít a fejletlen hát- és gerincizomzat. Tehát aki ilyen munkakörben dolgozik, annak rendszeresen kell(ene) sportolnia, a legjobb a legalább heti két úszás lenne. Főként hát-, de lehet mellúszás is, de csak akkor, ha a fej szabályosan bemerül a vízbe, mert az állandóan kitartott fej kényszertartást jelent! Célszerű még a panaszok megjelenése előtt olyan gerincet támogató prevenciós mozgást elsajátítani (pl. pilates), amit kis időráfordítással otthon is lehet végezni. Fontos, hogy a munkaasztalunkat megfelelően alakítsuk ki, használjunk olyan irodai ergonómiai eszközöket, amelyek elősegítik a helyes testtartást és bármilyen rendszeresen végzett mozgás jobb, mint az egész napos ülő munka után belesüppedni az otthoni karosszékbe.”
Kapcsolódó írások
Kérdezzen szakértőnktől
Kapcsolódó gyógynövények
Kapcsolódó betegségek
