Stressz! Elkerülni nem, de leküzdeni lehet
Mindannyian beláthatjuk, hogy a stresszt csak nagyon kevesen képesek elkerülni, hisz a külső környezet okozza. Kevesen gondolnak arra, hogy a stressz akár jótékony hatású is lehet, tulajdonképpen a túlélésünk záloga.
Sokat hallunk a stresszről és általában negatív szövegkörnyezetben, pedig a stressz nem feltétlenül egy félelmetes dolog. Ha eltekintünk a negatív jelentésétől, akkor csupán azt a helyzetet jelenti, amikor olyan inger éri a szervezetet, amely kibillenti az eredeti, egyensúlyi állapotából, és alkalmazkodásra kényszeríti. Ha így gondoljuk át, akkor belátható, hogy boldog, váratlan, örömteli élmény is okozhat stresszt – és okoz is! Ugyanakkor mindannyian megéljük, hogy stressz nélkül nincs sikeres vizsga, sportteljesítmény, állásinterjú, dolgozat. Hiszen a kihívásra reagálva a pulzus megemelkedik, az izmok feszesebbé válnak, a koncentráló képességünk megnő. Ilyenkor a problémára és annak megoldására fókuszálunk, a kortizolszint megemelkedik, a vércukorszint is megugrik. Stresszhelyzetben minden más a háttérbe szorul!
Veszély és öröm!
Persze azért van különbség a stresszhelyzetek között. Ha a kihívás meghaladja a képességeit, ha megoldhatatlannak tűnik helyzet, ha megváltoztathatatlanul rossz a környezeti hatás és emiatt válik feszültté a szervezet, akkor frusztrál minket, hogy nem tudunk elég jól reagálni. Ilyenkor szorongunk, a stressz „lebénít” minket, és ha mindez túlzott mértékű, az egyértelműen rontja a teljesítményünket. Ha ez a felfokozott fizikai és mentális állapot tartósan is fennáll (például rossz a munkahelyi légkör, beteg egy szerettünk, megélhetési problémáink vannak, rosszak a családi- és társas kapcsolataink), akkor bizony a szervezet nem képes a végtelenségig alkalmazkodni hozzá és előbb-utóbb kimerül. Az állandó stressz hatására könnyen alakulhatnak ki szív- és érrendszeri vagy daganatos megbetegedések, mentális problémák, depresszió, de még egy egyszerű náthát, vagy a télen gyakori influenzát is könnyebben elkapjuk.
--------------------------------------------------------------------------
Szervezetünkben stresszhelyzetekben kortizol termelődik, mivel ez segít a vészhelyzethez való alkalmazkodásban. Ám ha ez túl gyakran, netalán állandóan termelődik ez a hormon, akkor az már az immunrendszer működését gátolja. Ráadásul a mellékvese idővel már nem lesz képes elegendő kortizolt termelni, aminek aztán káros egészségügyi kihatásai vannak.Nagy baj, ha állandósul!
---------------------------------------------------------------------------
Míg egy egyébként nyugodt életritmus esetén könnyedén elviselünk néhány pozitív vagy negatív eseményt (lánykérést, gyermekszülést, balesetet, valamely szerettünk halálát), amely kibillent minket a megszokott életünkből, komfortzónákból, addig az állandósult stressz már komoly egészségügy kockázatokat hordoz: előfordulhat a mellékvese megnagyobbodása, krónikus gyulladás, illetve depresszió-szerű viselkedési elemek megjelenése.
Az állandó, napi szintű stresszre muszáj választ adnunk, azaz le kell valahogy vezetnünk a feszültséget. Erre vannak rossz és jó lehetőségek.
Felemésztjük magunkat
A stresszre adott rossz választások közé tartozik például a fokozott alkohol- vagy drogfogyasztás, dohányzás, ami sajnos csak ideiglenesen fedi el a tüneteket, de a kiváltó okot nem szűnteti meg, cserébe viszont könnyen megszokássá válik, hogy a napi stresszre inni/drogozni/nyugtatózni kell. Ez pedig sajnos egyenes út a függőségekhez.
Főleg a nőket érinti a stresszevés, amikor a feszültséget valaki kényszeres evéssel vezeti le, jellemzően egészségtelen és túlzott mennyiségű ételt, édességet fogyaszt el, vagy fogalmazzunk pontosabban: fal fel, szinte rohamszerűen, kontroll nélkül. Ha ez a viselkedés függőséggé válik, akkor annak súlyos következményei lesznek. Azontúl, hogy minden függőség megviseli a pszichét, rombolja a személyiséget és növeli, állandósítja a frusztráció miatti stresszt, a kényszeres evés nagyon hamar elhízáshoz, cukorbetegséghez, szív- és érrendszeri betegségekhez vezet.
Görcsbe rándul!
Stressz hatására – ezt talán mindannyian megfigyeltük magunkon - az izmok megfeszülnek, néha még a kéz is ökölbe szorul. Ez szinte reflexszerű reakció, a szervezet ugyanis – nem tudván, most mi fog történni – arra készül, hogy kivédje az esetleg érkező támadást. A krónikus stressz egy idő után állandósuló izomfeszülést eredményez! Beáll, begörcsös, bekeményedik az izom. Ez akár tenziós típusú fejfájáshoz is vezethet.
Tehetünk ellene!
A stresszre adott rossz válaszok tehát mókuskerékbe kergetnek, egyre jobban belemerülünk, és egyre nehezebben szabadulunk tőle. Épp ezért nagyon fontos, hogy támogassuk a szervezetünket olyan táplálkozással vagy étrend-kiegészítőkkel, melyek segítenek a stressz elviselésében, illetve tanuljunk meg mentálisan és fizikailag is lazítani! A relaxációs technika, a jóga, a sport nagyon sokat segíthet, hiszen a rendszeres fizikai aktivitás felkészíti arra a szervezetet, hogy képes legyen elviselni a hirtelen, váratlan vagy épp tartós, fokozott terhelést. Mindemellett egy stresszes nap végén egy kiadós úszás, futás, kerékpározás, vagy bármilyen nekünk tetsző mozgásforma gyakorlása a szó szoros értelmében kilazítja a feszült izmokat, megnyugtatja az idegrendszert, a görcsbe álló gyomrot, és az elmére is pihentető hatással van.
Kapcsolódó írások
Kérdezzen szakértőnktől
Kapcsolódó gyógynövények
Kapcsolódó betegségek
