Saspáfrány: gyönyörű és veszélyes

Saspáfrány: gyönyörű és veszélyes

Évtizedekkel ezelőtt Angliában és Amerikában a tisztiorvosok értetlenül álltak a tény előtt: egyes területeken kétszer vagy még többször akkora volt a rákos megbetegedések száma, mint máshol. Kiderült, hogy mindez a saspáfránnyal, ezzel a szép és alattomos növénnyel áll összefüggésben.

A saspáfrány gyönyörű, nagyméretű, lombhullató növény, amely a statisztikák szerint a világon az ötödik leggyakoribb elterjedésű gyomfajta. Hogy ez mekkora területet jelent? Nagy-Britanniában 1,2 - 1,3 millió hektárt, amely a magyarországi gabonaültetvények mintegy egyötödének felel meg.

A növény ráadásul rendkívül agresszív. Ha például leég egy erdő, a saspáfrány az elsőként megjelenő növények közül is a legelső lesz - a talajban ugyanis megmarad a rizóma, vagyis a gyöktörzs, amely néhány nap alatt képes fejlődésnek indulni.

Tej: nem mindegy, honnan

- Mindez eddig csupán botanikai és ökológiai érdekesség - mondja dr. Vetter János egyetemi tanár, a Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Kar Növénytani Tanszékének egyetemi tanára. - Ám a '80-as évek közepén ebben a páfrányban kimutattak egy szokatlan, ptaquilozid nevű vegyületet, amely fokozottan rákkeltő!

A növény friss hajtását évezredek óta fogyasztották Japánban, Szibériában és Angliában is. Manapság már nem szokás megenni - ám ez nem vonatkozik a szarvasmarhákra. A ptaquizolid így a tejbe is bekerülhet. Igaz, mennyisége alig kimutatható. Mégis megfigyelhető, hogy abban a populációban, amelynek tagjai gyermekkorukban rendszeresen fogyasztottak saspáfrányt is legelő tehenektől származó tejet, két és félszer - háromszor gyakoribb a gyomor-, nyelőcső-, bél- és hólyagrák előfordulásának gyakorisága.

- Ma már tudjuk, hogy a ptaquilozid a DNS-molekulában okoz olyan elváltozásokat, amelyek rákos daganat kialakulásához vezethetnek - magyarázza dr. Vetter János. - A '90-es években a tekintélyes Nature magazinban közölték a kutatások eredményeit, így ma már közismert, hogy óvakodnunk kell bizonyos területekről származó tejtől. Ám az már kevésbé tudott, hogy néhány évvel ezelőtt egy komoly dániai vizsgálatsorozat eredményeképpen kiderült, hogy a veszélyes anyag a saspáfrány körüli talajban is jelen lehet - innentől pedig sajnos szinte ellenőrizhetetlen, hogy bekerül-e a vízbázisba is!

A veszély sajnos reális, ám mielőtt bárki megijedne, ha a virágboltban vagy saját dísznövényei között saspáfrányt fedez fel, jó, ha tudjuk: a kór kialakulásához a ptaquilozid éveken-évtizedeken át történő fogyasztása vezethet.

Érdekesség

A saspáfrány az állatorvoslásban már korábban is ismert volt, de nem a ptaquliozid miatt. Olyan enzimet tartalmaz ugyanis, amely képes lebontani a B-vitamint, súlyos vitaminhiányt okozva ezzel. Ezt a bajt azonban erőteljes B-vitamin-pótlással helyre lehet hozni.