Óvatosan a fájdalomcsillapítókkal!

Óvatosan a fájdalomcsillapítókkal!

Akár súlyosbíthatják is bizonyos betegségek tüneteit a leggyakrabban használt nem-szteroid gyulladáscsökkentők, mint az ibuprofen vagy az acetilszalicilsav hatóanyagú készítmények, ha rendszeresen vagy nagy mennyiségben szedik őket . Ezek befolyásolhatják a bélrendszerben élő mikroorganizmusok összetételét, ami negatívan hathat az alapbetegségre. Szélsőséges esetben ezek a gyógyszerek akár bélgyulladást vagy bélfekélyt is okozhatnak.

A Semmelweis Egyetem kutatócsoportja azt vizsgálja, miért és hogyan okozhatják a leggyakrabban alkalmazott fájdalomcsillapítók, az NSAID-ok (non-steroidal anti-inflammatory drugs)  a bél mikrobióta egyensúlyának felbomlását, melyet diszbiózisnak neveznek.

Óvatosan a fájdalomcsillapítókkal!

A bél mikrobióta egyensúlya

„Azt már régóta tudjuk, hogy a nem-szteroid gyulladáscsökkentők túlzott szedése felboríthatja a bélflóra egyensúlyát, most arra keressük a választ, hogy mi állhat ennek a folyamatnak a hátterében, melyet csak részben ismerünk” – mondja dr. Zádori Zoltán, a Semmelweis Egyetem  Gasztrointesztinális Munkacsoport vezetője. A nem-szteroid gyulladáscsökkentők, vagyis az NSAID-ok a világon a leggyakrabban használt gyógyszerek közé tartoznak, naponta több mint 30 millió ember szedi őket.

Ismert tény, hogy a gerincet vagy végtagokat érintő krónikus ízületi gyulladásos betegségek, illetve a reumás ízületi gyulladás esetében a betegeknél jellemző a bél mikrobióta egyensúlyának felborulása és több olyan baktérium elszaporodása, amelyet összefüggésbe hoznak ezen betegségek kialakulásával, illetve tüneteik súlyosbodásával. A szakirodalom áttekintésével arra jutottunk, hogy ezek a bakteriális eltérések nagyon hasonlók az NSAID-ok által okozottakhoz. Mindezek alapján felmerül, hogy a gyógyszer-okozta diszbiózis hozzájárulhat ezeknek a betegségeknek a súlyosbodásához, és hosszútávon korlátozhatja az nem-szteroid gyulladáscsökkentők terápiás hatását – teszi hozzá dr. Zádori.

Ok-okozati tényezők

A docens szerint, mivel az NSAID-ok által generált és az alapbetegséghez kapcsolódó folyamatok oda-vissza hatnak egymásra. A NSAID-ok által okozott bélkárosodás általában a vékonybélben alakul ki, és a legtöbbször enyhe gyulladást okoz. Éppen ezért nehezen észrevehető, tünetei a hasi fájdalom, hasmenés, esetleg vérszegénység. Ritkán, súlyosabb esetekben azonban bélperforációhoz is vezethet.

A bél mikrobióta alapvető szerepet játszik a szervezet működésének szabályozásában. Többek között befolyásolja a cukor és az energia egyensúlyát, segít az immunrendszer működésében, és szabályozza a bélfal érzékenységét és mozgását. A bélflóra egyensúlyának megbomlása ezért számos betegség kialakulásához hozzájárulhat, beleértve az irritábilis bél szindrómát, hormonális zavarokat, szív- és érrendszeri, autoimmun és pszichiátriai betegségeket is. Általánosságban elmondható, hogy egészséges életmóddal, például a helyes étrend megválasztásával és sportolással javítható a bél mikrobióta állapota.

Milyen adag NSAID szedése és mennyi idő után károsíthatja a bélflórát, nem lehet általánosítani. Jelentős egyéni különbségek vannak a vegyületekkel szembeni érzékenységben, és a mikrobióta összetétele nagymértékben függ számos egyéb faktortól, beleértve a beteg életkorát, életmódját és egészségi állapotát is.

Mi a mikrobiom?

A mikrobiom kifejezés egyre elterjedtebb a köznyelvben az életmóddal, diétákkal, egészségmegőrzéssel foglalkozó cikkekben. Jelentőségére az elmúlt években megjelent, és napjainkban is zajló tanulmányok hívták fel a figyelmet. A bélrendszerben több, mint 100 milliárd mikroorganizmus él, pl. baktériumok, vírusok és gombák. Ezeket együttesen bélrendszeri mikrobiótának nevezzük, amelyek sejtekből állnak, a sejtekben pedig megtalálható a DNS, aminek egy meghatározott szakasza a gén. A mikrobióta sejtjeinek génállományát nevezzük mikrobiomnak.

A cikk a Patika Tükörben jelent meg. Keresse minden hónapban a gyógyszertárakban!

Kapcsolódó írások
Kérdezzen szakértőnktől
Kapcsolódó gyógynövények
Kapcsolódó betegségek